Putyin őszintének nevezte Trumpot

Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS kazanyi csúcstalálkozójának zárásaként őszintének nevezte Donald Trump amerikai elnökjelöltnek az ukrajnai konfliktus befejezésére irányuló nyilatkozatát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözli Antonio Guterrest, az ENSZ főtitkárát a BRICS-csúcstalálkozó alkalmával tartott kétoldalú találkozójukon Kazanyban 2024. október 24-én. Fotó: AFP

Putyin csütörtökön figyelmeztette a Nyugatot: illúzió azt hinni, hogy Moszkva a csatatéren legyőzhető, és jelezte, hogy bármely békemegállapodásnak el kell ismernie Oroszország Ukrajna nagy területein gyakorolt ellenőrzését. A csúcstalálkozón Oroszország néhány legfontosabb szövetségese sürgette Putyint az ukrajnai harcok befejezésére – idézte az al-Dzsazíra.

Néhány elemző úgy véli, hogy a következő hónapban esedékes amerikai elnökválasztás döntő jelentőségű lehet a jövőbeli kapcsolatok és az ukrajnai konfliktus szempontjából.

Háromtonnás FAB-3000-es légibombával mért csapást az orosz légierő ukrán drónkezelők ideiglenes telepítési pontjára a donyecki régióban lévő Kurahovéban – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

„A művelet során mintegy ötven kezelőt és kiképzőt, valamint hét egységnyi ellenséges fegyvert és katonai felszerelést semmisítettek meg” – állt a közleményben.

A moszkvai katonai tárca szerint épületben a Ptahi Mágyárá (Magyar Madarai) elnevezésű csoport drónkezelői tartózkodtak. Sajtójelentések szerint a csoportot Bródi Róbert (ukránul: Robert Brovgyi) (katonai hívónevén: Magyar) magyar gyökerű ukrajnai vállalkozó hozta létre.

A csütörtöki orosz hadijelentés szerint

az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és Ukrajnában 15, a kurszki régióban pedig három ellentámadást vert vissza, további három készülő ellentámadást meghiúsítva.

A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében mintegy kétezer, Kurszk irányában pedig több mint 280 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan az elmúlt nap folyamán.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített és eltalált katonai célpontok, valamint haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett hat tábori lőszerraktárt, egy német IRIS-T légvédelmi rendszerhez tartozó indítóállást, egy harckocsit, 14 páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők hat rakétáját, illetve 77 repülő és négy tengeri drónt.

Kurszk irányában a hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy harckocsit és nyolc egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők 26 222 embert, 176 harckocsit, 93 gyalogsági harcjárművet, 104 páncélozott személyszállító járművet, 995 páncélozott harcjárművet, 683 gépkocsit, 226 tüzérségi löveget és 38 sorozatvetőt veszítettek, köztük kilenc amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS típusút.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök esti kazanyi sajtótájékoztatóján azt mondta hogy Kurszk megyében az orosz erők körülzártak mintegy kétezer ukrán katonát, akiket társaik eddig hiába próbáltak meg kimenteni az ostromgyűrűből.

Andrej Marocsko katonai szakértő, a „Luhanszki Népköztársaság” nyugállományú alezredese a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz hadsereg a Harkiv megyei Kupjanszk térségében előrenyomulva közel áll egy ukrán harccsoport bekerítéséhez Kurilivkában.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy a helyi ellenállás az éjjel felrobbantotta a vasúti síneket Mikolajiv és Herszon között megszakítva az ukrán hadsereg utánpótlását.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók más településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A RIA Novosztyi hírügynökség adóhivatali adatokra hivatkozva arról számolt be, hogy megkapta az orosz állampolgárságot a 2014-ben államcsínnyel megbuktatott ukrán elnök, Viktor Janukovics 51 éves fia, Olekszandr. Az ifjabb Janukovics egy Szentpéterváron 2014-ben bejegyzett cég tulajdonosa.

A Forbes magazin 2014-ben Olekszandr Janukovics, az akkori elnök legidősebb fia vagyonát 510 millió dollárra becsülte, öt magát pedig „az atyai vagyon kezelőjének” nevezte. Ukrajnában körözést adtak ki ellene, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig szankciókkal sújtotta.

Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.

Sem az ukrán kitörési kísérletek, sem a felmentésükre irányuló erőfeszítések nem jártak sikerrel Putyin szerint, és az orosz hadsereg megkezdte ennek a csoportnak a felszámolását.

Az ukrán hadsereg augusztus 6-án kezdett támadásba az oroszországi Kurszk megyében.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölt adatai szerint az ukrán fél eddig 26 222 katonát és 176 harckocsit veszített ott.

Putyin arra a felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonai tartózkodnak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”.

Hangsúlyozta, hogy

az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közötti együttműködés a két ország belügye.

„Ma ratifikálták a stratégiai partnerségről szóló szerződésünket. Abban van egy negyedik cikkely. Soha nem kételkedtünk abban, hogy az észak-koreai vezetés komolyan veszi a megállapodásainkat. Az, hogy mit és hogyan fogunk tenni ennek a cikkelynek a keretében, már a mi dolgunk. Először is tárgyalásokat kell folytatnunk a szerződés negyedik cikkének végrehajtásáról” – mondta az elnök.

Az orosz-észak-koreai szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy harmadik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és a megtámadott háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

Az orosz vezető emellett emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában nem Oroszország lépései vezettek el az eszkalációhoz, hanem „a 2014-es államcsíny, amelyet elsősorban az Egyesült Államok támogatott”. Kifogásolta, hogy a nyugati országok ezt követően Ukrajna felfegyverzésébe fogtak, és azt állította, hogy több NATO-hadsereg katonái közvetlenül részt vesznek a konfliktusban. E részvétel módjai: tengeri drónok indítása a Fekete-tengeren, katonai kiképzés nyújtása, olyan precíziós fegyverek kezelése készségének átadása, mint az ATACMS és a Storm Shadow, amire az ukrán személyzet a megfelelő műszaki háttér nélkül nem volna képes – sorolta.

Putyin valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint ő elzárkózna a rendezési tárgyalásoktól, és azt mondta, nem emlékszik olyan megbeszélésére Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöttel, amelyen ő Moszkvára mért csapással fenyegetőzött volna, amint ezt a The Wall Street Journal című amerikai napilap írta.

Kifejezte készségét a konfliktus lezárására, hozzátéve, hogy az orosz hatóságok „a terepen kialakuló realitásokból kiindulva készek megvizsgálni ennek minden változatát, de másra nem hajlandók”.

Azt mondta, szeptemberben New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán Törökország Oroszországnak szóló javaslatot kapott Ukrajnától. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban – akit Putyin „a kijevi rezsim fejének” nevezett – már másnap egyértelművé tette, hogy elzárkózik a megbeszéléstől, és az ukrán parlamentben ismertette „győzelmi tervét”.

„Úgy látszik nem készek erre (a megegyezésre). A labda az ő térfelükön van” – mondta Putyin, aki azonban az általa említett ukrán ajánlat részleteit nem ismertette.

Megismételte azon álláspontját, miszerint az ukrán hatóságok azért nem akarnak tárgyalni, mert a béketárgyalások megkezdése a hadiállapot feloldásához vezetne, és akkor elnökválasztást kellene tartaniuk az országban.

„Ukrajnában erre nem állnak készen. Az ukrán felső vezetés magatartása ma nagyon irracionális”

– szögezte le az elnök.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a BRICS-országok egyelőre nem dolgoznak olyan független fizetési rendszer kialakításán, amely a SWIFT helyébe léphetne. Mint mondta, ehelyett az orosz jegybank által kifejlesztett pénzügyi adatátviteli rendszert, valamint a csoport más tagállamainak platformjait használják, és haladnak a nemzeti fizetőeszközök használata felé.

Csütörtökön vált ismertté, hogy a BRICS-országok egy független letéti rendszernek, a BRICS Clearnek a létrehozását tervezik, amely a csoport pénzügyi infrastruktúrájának újabb eleme lesz, ahogyan az a BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatban is szerepel. A konkrét megoldások kidolgozását az egyes tagországok illetékes minisztériumai végzik majd.