Összeomlás fenyeget az ukrán fronton?

Elfoglalta Hrodivka települést a donyecki régióban az orosz hadsereg – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 17, Kurszk megyében pedig két ellentámadást hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1700 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál számuk meghaladta a 150-et.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel mások mellett egy izraeli gyártmányú RADA RPS-42-es többfunkciós radarállomást, két katonai repülőtér infrastruktúráját, több lőszer- és haditechnikai raktárt, több, drónokat gyártó és tároló létesítményt, öt tábori lőszerraktárt, egy német Leopard harckocsit, 11 páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, öt amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját továbbá 74 repülőgép típusú drónt. Moszkva szerint a kurszki régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk alatt több mint 21 ezer embert, 136 harckocsit, 66 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 888 páncélozott harcjárművet, 586 gépkocsit, 173 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A krími Feodoszijában több száz lakost evakuálni kellett, mert tűz ütött ki egy olajtárolóban. A településen műszaki vészhelyzetet hirdettek ki, a Feodoszija-Vladiszlavovka szakaszon felfüggesztették az elővárosi vonatok közlekedését, két utcát pedig lezártak a járművek elől. Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka hétfőn azzal vádolta meg az ukrán fegyveres erőket, hogy augusztus 11-én füstgránátnak álcázott, klórtartalmú DM-105-ös nyugati kazettás vegyi tüzérségi lőszert vetett be a Kurszk megyei Szudzsánál, aminek következtében több mint húsz ember szenvedett sérüléseket. Az állította, hogy az ukrán fél mindemellett vegyi fegyver alkalmazásával szándékozik megvádolni Oroszországot a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnél (OPCW).

Az orosz csapatok hétfő délelőtt irányított bombákat dobtak a dél-ukrajnai Herszon városára, aminek következtében az eddigi adatok szerint húszan sérültek meg – közölte Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója a Telegramon.

A tisztségviselő közlése szerint a sérültek között van egy kétéves kisfiú és egy négyéves kislány is, mindkettőjüket robbanás okozta repeszsérülésekkel a lábukon kórházba szállították, az állapotuk stabil. Hozzátette, hogy Oroszország négy irányított bombát dobott a megyeszékhelyre. Az orosz erők támadásokat hajtottak végre az éjjel és hétfő reggel a keleti országrészben lévő Donyeck, Szumi és Harkiv megyék ellen, a helyi lakosok közül többen megsérültek. A Donyeck megyei ügyészi hivatal közlése szerint az orosz hadsereg irányított bombákkal légicsapást intézett a régióban lévő Kosztyantinyivka város ellen. Találat ért egy magánvállalatot, amelynek négy dolgozója sebesült meg.

Vadim Filaskin, Donyeck megyei kormányzó később arról tájékoztatott, hogy kora este az orosz erők Szlovjanszkot ágyúzták, legalább öten sebesültek meg a városban, köztük egy kétéves kislány. Az északkelet-ukrajnai Szumi megyében drónokkal mértek csapást az orosz erők, aminek következtében három ember megsérült, köztük egy gyermek – közölte a katasztrófavédelmi szolgálat. Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az éjjel a régióját és a megyeszékhelyt, Harkiv várost ért orosz légibomba-támadásokban három helyi lakos sebesülést szenvedett.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte hétfőn, hogy az ukrán légvédelem által lelőtt egyik orosz rakéta roncsai három fővárosi kerületben zuhantak le, ahol kisebb anyagi károkat okoztak, de személyi sérülés nem történt. Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem az éjjel 32 orosz csapásmérő drónt és két Kinzsal rakétát semmisített meg. Az ukrán katonai hírszerzés honlapján arról számolt be, hogy csapást mértek az orosz balti flotta Alekszandr Obuhov nevét viselő aknaszedő hajójára. Hozzáfűzték, hogy a kalinyingrádi régióban lévő Baltyijszk városában állomásozó és harci szolgálatra készülő orosz hadihajó súlyosan megsérült: víz jutott a motorba. Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 662 ezret, előző nap az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 14 orosz harckocsit, 64 tüzérségi és két légvédelmi fegyvert, valamint 65 drónt.

Ukrajna, miközben visszaszorul a frontvonalakon, gyengül, és apad a nyugati támogatása is. Ez a két tényező persze összefügg – fejtette ki a hirado.hu-nak Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet Stratégiai jövők program vezetője.

 – Vuhledar elfoglalása és számos kisebb település bevétele után elmondható-e, hogy összeomlott a donyecki front?

– Az összeomlás szót nagyon elinflálták az ukrán háborúban. Összeomlásról tehát nincs szó – ám arról már beszélhetünk, hogy az ukrán haderő sorra veszít el olyan pozíciókat, amelyek rendkívül jól védhetők – és Vuhledar ilyen. Magaslaton van, vasbeton épületekkel, a terep innen belátható. Az ellenálló képesség tehát ebben a térségben meggyengült.

– Miért?

– Részben azért, mert Kurszkba vezényelték át a legjobb alakulatok egy részét. Arról beszélhetünk tehát, hogy az orosz előrenyomulás a szokásosnál gyorsabb, és 10-20 ezres lakosságú településeket foglalnak el. Így például Ukrajnszk jelentősebb volt, éppúgy mint a 14 ezres Vuhledar. S most már nem hónapok, hanem hetek alatt vesznek be egy-egy ilyen települést.

– Zelenszkij ukrán elnök mindeközben újabb fegyvereket próbál „begyűjteni” nyugati partnereitől , miközben azzal fenyegetőzik, hogy ellenfelei Oroszországban egyetlen ponton sem érezhetik magukat biztonságban. Mennyiben tűnik életszerűnek ez a fenyegetés?

– Az nem reális, hogy Oroszország teljes területét be tudnák lőni akár ezekkel a nyugati eszközökkel is. Ahhoz interkontinentális rakéták kellenének. Azok nélkül nemhogy az orosz Távol-Keletet, de még csak Szibériát sem tudja elérni. Más kérdés, hogy ha minden, a kezében levő amerikai, brit és francia eszközt korlátlanul felhasználhatna, az további kellemetlenségeket okozna Moszkvának. Már olyan régóta zajlik ez a vita arról, hogy milyen mélységben használhatja fel Ukrajna a fegyvereit, hogy minden olyan célpontot, amelynek eltalálása az oroszok számára kellemetlen volna, vagy megerősítettek, vagy elvitték onnan a vadászgépeket, illetve -bombázókat. Nem lenne meg tehát a meglepetés ereje, amivel eddig Ukrajna nagyon nagy veszteségeket tudott okozni. Ha ezeket a képességeket mégis növelni tudná Kijev, annak a politikai oldala a fontosabb: leginkább a Nyugatot húzná be még jobban a háborúba.

Demkó Attila Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

– Miért törekszik ennyire Kijev partnerei bevonására?

– Ukrajnának két reménye lehet még: vagy az, hogy Oroszország valamiért „megbukik” valamilyen belső okból, másrészt az, ha a Nyugatot teljesen belevonják ebbe a konfliktusba. Ezzel a harmadik világháborút is kockáztatnák. Csakhogy ez rendkívül kockázatos lenne, hiszen a harmadik világháborúnak a legnagyobb valószínűség szerint nem lenne nyertese.

– Új szereplőként jelenik meg a konfliktusban Románia, amely Moszkva állítása szerint orosz drónokat vett tűz alá.

– Az orosz vád szerint nem román terület fölött lőtték le Bukarest harci gépei az orosz drónokat, így közvetlenül beavatkoztak a konfliktusba. Ha ez így történt, az eszkaláció, ám ha román terület fölött lőttek le drónokat, vagy pedig olyanokat semmisítettek meg, amelyek ország területe felé tartottak, az önvédelem. Egyelőre csak orosz források vannak a történtekről, s azok nem a legmegbízhatóbbak. Román részről jóval óvatosabban kezelték az orosz–ukrán kérdést, mint Lengyelország vagy a balti államok, tehát meglepő volna, ha Bukarest hirtelen ilyen agresszíven lépne fel.

– Várható-e, hogy az idő elteltével s az egyre csekélyebb eredmények miatt valamilyen szemléletváltás áll be a nyugati támogatásokat illetően?

– Bizonyos, hogy a Nyugat támogatása már nem tud ugyanaz lenni, mint egy-két évvel ezelőtt: elsősorban az európaiak nem tudnak ugyanannyit adni. A britek bejelentették, hogy már a saját védelmüket fenyegetné a további adományozás, és sok egyéb ország is úgy véli, hogy hadrafoghatóságát tenné kockára a további fegyverszállítás. Tehát nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy mit akar adni a Nyugat, hanem arról is, hogy mit tud adni. Az európaiak készletei kezdenek kiürülni, míg az Egyesült Államoknak Izraelt is támogatnia kell, hiszen az izraeli hadsereg nagymértékben rászorul az amerikai segélyekre, s adott esetben számolniuk kell egy „Tajvan-közeli” forgatókönyvvel is… Washington tehát nem tud és nem is akar odaadni mindent Ukrajnának, ami egyébként megvan az amerikai raktárakban.

– Úgy tűnik tehát, nem csak a frontvonalakon gyengültek meg Kijev pozíciói.

– Ukrajna, miközben a frontvonalakon gyengül, visszaszorul, és gyengül a nyugati támogatása is. Ez a két tényező persze összefügg, bár a frontokon való visszaszorulásában része van a katonai hibáknak is.