Orbán Viktor a 3-6 százalékos gazdasági növekedésről tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban az Új gazdaságpolitikai akcióterv 21 intézkedéséről egyeztetett Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

A megbeszélésen megállapították: a világgazdaság a koronavírus-járvány és a háború következtében megváltozott. Ahhoz, hogy Magyarország ebben a helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség.

A gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a 3–6 százalék közötti gazdasági növekedés.

Orbán Viktor elmondta: az Új gazdaságpolitikai akcióterv három alappilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, valamint a Demján Sándor-programon, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.

A tárgyaláson Orbán Viktor kifejtette: sikeresnek és eredményesnek tartja a kormány és a gazdasági kamara vezetésének sok éve tartó együttműködését, és készen áll ennek folytatására – ismertette Havasi Bertalan.

Ha a gazdasági semlegesség talaján állunk, akkor az a politika, amit összeraktunk, a 20-25 intézkedésből álló akcióterv, a 2025-ös évben fantasztikus eredményeket hozhat és egy minden más európai országot meghaladó gazdasági növekedést – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor elmondta azt is, november 7-én Budapesten lesz a „nyugati világ csúcstalálkozója”, amelynek témája az európai uniós gazdaság versenyképessége lesz.

A kormányfő felidézte, a közelmúltban Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke is sokkal erőteljesebb, durvább megállapításokat tett az európai közállapotokról, mint amilyeneket ő szokott.

Hozzátette, a francia elnök azt mondta, az Európai Unió el fog halni abban az esetben, ha sürgősen nem javít a versenyképességén, mert elveszíti a piacait. Mario Draghi szerint, ha az EU sürgősen nem csinál valamit, akkor az európai gazdaság megfeneklik – részletezte.

Elmondta, nem egy sajátos magyar nézőpontról beszélünk, amikor az európai gazdaság nehézségeiről beszélünk, hanem a vezetők által is bevallott, osztott véleményről.

„A király meztelen, és most már nem a magyarok az egyetlen kisgyerek, aki szól a tömegben, hogy dehát a bácsi meztelen, hanem egyre többen vannak most már a felnőttek közül is”

– fogalmazott.

A kormányfő szerint a francia elnök kulcsszerepet játszik abban, hogy új európai gazdaságpolitikát, versenyképesebb európai gazdaságot alakítsanak ki.

A jövőben új gazdaságpolitikára és új gazdasági megoldásokra is szükség lesz, ha gazdasági sikereket akarunk elérni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben korábban.

A miniszterelnök az új gazdaságpolitikához kapcsolódó akcióterv részeként említette a diákhitelhez hasonló munkáshitelt, a tőkejuttatást a kis- és közepes vállalkozóknak, a 13. havi nyugdíj állandósítását, a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezését. Ezek lesznek az új gazdaságpolitika első lépései, amelyek lendületet adnak a gazdasági növekedésnek – mondta.

Az új eszközöket egymás után vetik be a következő hónapokban és években – tette hozzá.

A kormányfő azt mondta, „nem valamiféle szocialista időket idéző reformcsomagra, vagy nagy ugrásra van szükség, inkább egymást követő és egymásra épülő iparpolitikai, vállalkozásfejlesztési, pénzügyi akciótervekre”.

Elmondta, Magyarország már most is az Európai Unió első feléhez tartozik a gazdaság növekedésének üteme alapján, de ez jövőre kevés lesz. A magyar gazdaság növekedési ütemét a 3 és 6 százalék között sávba kell emelni, „akkor is, ha ez Európában rajtunk kívül senkinek sem sikerül. Ha kell, egyedül is meg kell csinálnunk, és meggyőződésem, hogy Magyarország meg is tudja csinálni” – fogalmazott.

A miniszterelnök kiemelte: az idei év világgazdaságban tapasztalt változásai arról győzték meg, hogy a jövőben új gazdaságpolitikára és új gazdasági megoldásokra is szükség lesz, ha gazdasági sikereket akarunk elérni. Rámutatott: új gazdaságpolitika nélkül az eddigi eredményeket sem lehet megvédeni.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a járvány, a háború, a szankciók felgyorsították a világgazdaság átalakulását. A korábban egységes világgazdaság egyre gyorsuló ütemben válik szét egy nyugati és egy keleti gazdaságra, ami Magyarország számára a lehető legrosszabb forgatókönyv. Felidézte, hogy Magyarország a világháborúkat a vesztes oldalon fejezte be, ezért elvesztette azokat a területeit, amelyek korábban energiaforrásokat, nyersanyagokat, természeti erőforrásokat adtak a magyar gazdaságnak. A belső piacunk is összezsugorodott, ezért csak akkor maradhat fenn a nemzetgazdaságunk és vele a magyar állam, ha képesek vagyunk versenyképes termékeket termelni és gyártani a világpiacra és képesek vagyunk azokat ott el is adni. Ezért a világgazdaság akadálymentes működése, a világkereskedelem egységes szerkezete Magyarország számára létkérdés – jelentette ki Orbán Viktor.

Kiemelte, ma Magyarország exportteljesítménye eléri a nemzeti össztermék 76 százalékát és ezzel a világranglista 33. helyén áll, miközben a népességi világranglistán csak a kilencvenötödiken. A mögöttünk hagyott hónapok csak tovább növelték a bajt: az európai polgárok hiába szavaztak a változásra, Brüsszelben ismét olyan bizottság alakult, amely folytatja a világgazdaságot megosztó és kettéválasztó politikáját – mondta.

Azt tapasztalja, hogy Brüsszel egyre inkább a blokkosodás mellett kötelezi el magát, egyre inkább eluralkodik a hidegháború tónusa és észjárása. Brüsszel és az egész Európai Unió választhatná a saját versenyképességének javítását, saját immunrendszerének megerősítését is, beszállhatna a kétségkívül egyre élesebb versenybe és vállalhatná a világgazdaság most felemelkedő országaiból érkező kihívásokat. Sajnos nem ezt teszi, Magyarország számára a blokkosodás útja járhatatlan, gazdasági önállóságunk beszűküléséhez, kiszolgáltatottsághoz, függőséghez, gazdasági pangáshoz és elszegényedéshez vezetne – mondta, kiemelve: ezért Magyarországnak nem szabad erre az útra lépnie, a gazdasági semlegesség politikáját kell felépíteni.

Magyarországnak egyik blokk mögé sem szabad beállnia, ki kell maradnunk azokból a konfliktusokból, amelyek választásra kényszerítenek bennünket – rögzítette.

A kormányfő szerint Magyarország érdeke az, hogy mindenkivel fenntartsa a gazdasági kapcsolatokat. A gazdaságot nem szabad a politika szemüvegén keresztül nézni, kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad követni – mondta.

Csak azt vegyük át Kelettől és Nyugattól is, ami Magyarországnak hasznos és észszerű. Mindent, ami fegyveres konfliktus vagy kereskedelmi háború felé vezet, el kell utasítanunk – hangsúlyozta. Hozzátette: a kormány meggyőződése szerint a most formálódó új világgazdaságban azok lesznek sikeresek, akik nem hagyják magukat kényszerpályára szorítani, képesek fenntartani a lehetőségeiket és megőrzik cselekvőképességüket.

Orbán Viktor azt mondta, Magyarországnak mindenből a legjobb kell, technológiából, tőkebefektetésből és hitelprogramokból is. Csúcstechnológia, hosszútávú tőkebefektetések, a legelőnyösebb hitelprogramok, kiegyensúlyozott kapcsolatok minden égtáj felé – összegezte.