Nukleáris hadgyakorlatba kezdett Oroszország

Rakétagyakorlatba kezdett Oroszország, aminek célja az országot érő atomcsapás kivédésének szimulációja. A gyakorlat végrehajtását a növekvő geopolitikai feszültségekkel és az újabb külső fenyegetések felbukkanásával magyarázta az orosz elnök.

Rakétagyakorlatba kezdett Oroszország, aminek célja az országot érő atomcsapás kivédésének szimulációja – írja a Reuters.

„Figyelembe véve a növekvő geopolitikai feszültségeket és az újabb külső fenyegetések felbukkanását, fontos, hogy modern és folyamatosan készenlétben lévő stratégiai fegyveres erőink legyenek”

– fogalmazott indoklásában Putyin elnök, amikor elrendelte a gyakorlat végrehajtását.

A gyakorlat az ukrajnai háború kritikus pillanatában zajlik, hetekkel azután, hogy Moszkva többször is jelezte, válaszlépést foganatosítanak, ha az Egyesült Államok és szövetségeseik engedélyezik Ukrajnának a mélységi orosz területek nagy hatótávolságú fegyverekkel történő támadását – teszi hozzá a Reuters.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Szelidove és Hirnik várost, valamint Katerinyivka és Dobrovillja községet – jelentette be kedden a moszkvai védelmi minisztérium.

Hirnik (oroszul: Gornyik) Szelidovétől 11 kilométerre délkeletre, Kurahovétől pedig 17 kilométerre északkeletre található, vasútvonal halad át rajta, amelynek jelentősége van a Donyec-medencében harcoló ukrán erők ellátása szempontjából. A háború előtt még tízezres helység körzetében több nagy szénbánya található.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője egy hétfői nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy Hirnik magaslaton fekszik, emiatt az ukrán fegyveres erők felállítottak ott egy átjátszótornyot. Ezt katonai célok mellett az orosz tévé- és rádióadások zavarására használták.

A keddi orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 18, a kurszki régióban pedig öt ellentámadást vert vissza.

A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 2200, Kurszk irányában pedig több mint négyszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, az ukrán fegyveres erők vezérkarának pilóta nélküli rendszereket irányító központját, hét tábori lőszerraktárt, egy német gyártmányú Leopard harckocsit és hét egyéb páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, három HIMARS-rakétát, továbbá 98 repülőgép típusú drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta 18 900-at azoknak a harckocsiknak és egyéb páncélozott harcjárműveknek a száma, amelyeket az ukrán hadsereg a háború kezdete óta az ukrajnai frontokon elveszített.

Kurszk irányában a keddi orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett két harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet veszített el. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 27 950 embert, 179 harckocsit, 100 gyalogsági harcjárművet, 106 páncélozott személyszállító járművet, 1032 páncélozott harcjárművet, 734 gépkocsit, 240 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek el, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS típusút.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Luhanszkban lakóházak rongálódtak meg egy rakétacsapásban. A veszélyeztetett kerületekből a lakosságot autóbuszokkal evakuálták.

Pilóta nélküli repülőszerkezet támadta kedd reggel az orosz különleges rendeltetésű erők csecsenföldi Gudermeszben található egyetemét.

Ramzan Kadirov, a köztársaság vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy kigyulladt egy használaton kívüli épület teteje.

Olyan súlyos megtorlást helyezett kilátásba, amilyen az elkövetőknek „legrosszabb rémálmukban sem jön elő”, és arra szólította fel a csecsen alegységek parancsnokait, hogy az ukrán katonákat lőjék le, ne ejtsék foglyul.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden videót tett közzé, amely szerint a brjanszki régióban, az ukrán határnál vasárnap lelőtt négy diverzánsnál mintegy öt kilogrammnyi, cseh gyártmányú Semtex robbanóanyagot találtak.

Az illetőknél arra utaló személyes tárgyak voltak, hogy harmadik országbeli állampolgárok voltak. Volt náluk két kanadai zászló, egy lengyel nyelvű imakönyv és egy angol nyelvű taktikai kiképzőkönyv. Egyikük testére az amerikai hadsereg különleges erők ejtőernyős mélységi felderítő ezredének, a rangereknek a jelképét tetoválták.

Az orosz nemzeti gárda (Roszgvargyija) közölte, hogy mintegy tízfős volt az a diverzáns- és felderítő csoport, amely vasárnap megpróbált behatolni Brjanszk megyébe. A fegyveresekre tüzérségi és dróncsapást mértek. A visszavonulást követően a gárda drónjai az ukrajnai Csernyihiv megyében egy erdőterületen és egy hangárban figyeltek meg gyülekezést.

Helyi lakosoktól származó információk szerint eddig már több mint háromezer észak-koreai katonát vezényeltek képzésre az oroszországi kurszki területre – közölte hétfőn az ukrán különleges erők égisze alatt működő Nemzeti Ellenállási Központ (CNSZ).

A közlemény szerint az észak-koreai katonákat különböző gyakorlótereken képezik tovább, főleg az éjszakai órákban. Velük együtt érkeztek a gyakorlóterekre a kommunista ország nagykövetségének munkatársai, akik fordítóként dolgoznak, illetve figyelik a katonák viselkedését – írta honlapján a CNSZ.

„Egyelőre nem tudni pontosan, mikor küldik a KNDK-ból érkezett katonákat közvetlenül a harci övezetbe, azaz meddig tart képzésük a kurszki régióban. A katonák tartózkodási helye azonban ismert”

– fűzte hozzá a központ.

Vadim Misznik, a Sziverszk ukrán műveleti csapatcsoport szóvivője egy hétfői tévéműsorban közölte, hogy az ukrán katonák egyelőre nem találkoztak észak-koreaiakkal.

A CNSZ egy másik közleményében arról adott hírt, hogy az orosz erők több mint 300 tonna napraforgótermést készülnek kivinni az ideiglenesen megszállt luhanszki régióból előbb Oroszországba, majd onnan Afrikába. A közlés szerint az oroszok nyomott áron vásárolták fel a termést a helyi gazdáktól. „Hasonló rendszer Ukrajna ideiglenesen megszállt területein az orosz agresszió kezdete óta másutt is működik. A megszálló adminisztráció arra kényszeríti a gazdákat, hogy terményeiket meghatározott cégeknek fix áron adják el” – írta a központ. Hangsúlyozta, hogy az ukrán termények ilyen formában történő kivitele nemcsak gazdasági bűncselekmény Ukrajna ellen, hanem a térség gazdasági stabilitásának aláásását célzó szélesebb stratégia része is. Oroszország ukrán forrásokat használ fel arra, hogy megerősítse pozícióját a nemzetközi színtéren. Az ilyen tetteket a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie, az elkövetőket pedig a törvény előtt felelősségre kell vonni – szögezte le a CNSZ.

Az, hogy Észak-Korea egyre gyakrabban és egyre jelentősebb katonai segítséget nyújt Oroszországnak, az Ukrajna elleni háború jelentős eszkalációját jelenti, és veszélyezteti a globális békét – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint Ursula von der Leyen telefonbeszélgetést folytatott Jun Szogjol dél-koreai elnökkel. A beszélgetés során a bizottsági elnök azt mondta: az Európai Unió aggodalmát fejezi ki az orosz-észak-koreai katonai együttműködés elmélyülése miatt, ami – mint kiemelte – arra bátoríthatja Phenjant, hogy tovább növelje a feszültséget a Koreai-félszigeten.

Von der Leyen biztosította a dél-korei elnököt, hogy

az Európai Unió kész aktívan együttműködni Dél-Koreával és más hasonló gondolkodású partnerekkel a növekvő biztonsági fenyegetések kezelése érdekében.

Szöuli hivatalos tájékoztatás szerint Jun Szogjol a telefonbeszélgetés során arról tájékoztatta az uniós bizottság elnökét, hogy információik szerint az észak-koreai csapatok tényleges háborús bevetése Ukrajnában a vártnál hamarabb megtörténhet.

Közölte, hogy egy dél-koreai delegáció látogat Ukrajnába még ezen a héten, hogy információkat osszon meg Észak-Korea csapatainak Oroszországba küldésével kapcsolatban, és megvitassa az együttműködés lehetséges formáit Kijevvel.

Jun Szogjol, aki délelőtt a NATO főtitkárával is egyeztetett, reményét fejezte ki, hogy Mark Rutte vezetése alatt a katonai szövetség megkettőzi erőfeszítéseit az Oroszország és Észak-Korea közötti jogellenes együttműködés megfigyelésére és megakadályozására a szolidaritás és koordináció jegyében.

„Ez a jogellenes katonai együttműködés Oroszország és Észak-Korea között, amely alapvetően ássa alá a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, veszélyt jelent a békére a Koreai-félszigeten és világszerte” – fogalmazott.

Jun Szogjol az észak-koreai csapatok azonnali kivonását és a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés beszüntetését szorgalmazta.

Ígérte továbbá, hogy az EU-val és tagállamaival közösen vizsgálják meg a lehetséges válaszintézkedéseket.

„Fokozatos intézkedéseket fogunk hozni az orosz-észak-koreai katonai együttműködés fejleményeitől függően” – fogalmazott. A múlt héten Jun Szogjol közölte, Szöul fontolóra veheti, hogy fegyvereket adjon Ukrajnának, elmozdulva a humanitárius segélyek küldésének politikájától.