Nukleáris elrettentést akar Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök javaslatot tett a radának(ukrán parlament) egy átfogó, nem nukleáris stratégiai elrettentő csomagra, amely szerinte tárgyalásra kényszerítené Moszkvát.

Zelenszkij kijelentette azt is, hogy Ukrajnát mielőbb meg kell hívni a NATO-tagországok közé, hiszen maga a szervezethez való csatlakozás is csak később valósulhat meg.

Az ukrán elnök korábban beszélt az ukrán „győzelmi terv” titkos alkalmazásáról is. Az ezzel kapcsolatos kérdések egyikére példaként azt említette, hogy engedélyt kért Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek alkalmazására oroszországi területeken.

A NATO azon dolgozik, hogy Ukrajnát egyre közelebb hozza a szövetséghez – mondta csütörtökön Mark Rutte, a szervezet főtitkára Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

„Alig várom azt a napot, amikor Ukrajna a szövetség tagjaként lesz majd jelen, addig pedig továbbra is mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy Ukrajna győzedelmeskedjen. Ez létfontosságú közös biztonságunk szempontjából” – jelentette ki.

Mint mondta, a szövetségben vannak eltérő nézetek az Ukrajnának nyújtott támogatásról, „de végső soron abszolút egyhangúságra van szükség, mert a szövetség biztonsága függ ettől. Ukrajna demokrácia, mind a 32 szövetséges tagállam demokrácia, így vitatkoznak, de az egység végül teljes, hiszen ez a harc értékeinkről, a kollektív biztonságunkról szól” – mondta.

Az ukrán elnök nyilatkozatában elmondta, országa megérdemli, hogy egy napon a NATO teljes jogú tagja legyen,

és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez megtörténjen. „Ezért az ukrán győzelmi terv első alapvető pontja a NATO-ba való meghívás” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy a NATO szabályai szerint minden olyan ország csatlakozhat a szövetséghez, amely osztja a közös értékeket és segít a tagok megerősítésében és védelmében. „Ukrajna politikailag kívül áll a szövetségen, de a gyakorlatban Ukrajna már a NATO része” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az ukrán nép a legerősebb fegyver az orosz invázió ellen: „hiszek a népünkben, az ukrajnai egységben. Ha nem veszítjük el az egységet Ukrajnában, akkor győzni fogunk. De ez a partnereink egységétől függ” – jelentette ki.

Mint mondta, számít arra, hogy a NATO a következő hágai csúcstalálkozóig biztosítani fogja a már bejelentett, összesen 40 milliárd eurós pénzügyi támogatást Ukrajnának.

Az ukrán elnök arra is kitért, hogy hírszerzési jelentések szerint Észak-Korea több ezer katonát képez ki, hogy támogassa Oroszországot a háborúban.

„A saját földjükön képeznek mintegy 10 ezer katonát, de még nem mozgósították őket Ukrajnába vagy Oroszországba, azonban már jelen van bizonyos számú észak-koreai taktikai személyzet, méghozzá az oroszok által megszállt ukrán területen” – mondta.

Mark Rutte szerint „a szövetségnek nincs bizonyítéka arra, hogy észak-koreai katonák vesznek részt a harcokban, de az biztos, hogy Észak-Korea támogatja Oroszországot”.

Az ukrán elnök által bemutatott „győzelmi tervet” és a béketervet össze kell kapcsolni, a háború megnyeréséhez és a békéhez e két dolognak együtt kell működnie – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben.

Borrell, az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozására érkezve – ahol kiemelt téma lesz Ukrajna, a migráció és a közel-keleti helyzet – hangsúlyozta: Oroszország egzisztenciális fenyegetés Európa számára, ezért folytatni kell Ukrajna támogatását.

Reményét fejezte ki, hogy még a hivatali idejének lejárta előtt a tagállamok megállapodásra jutnak a G7-csúcson jóváhagyott 50 milliárd dolláros, a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fizetett hitel folyósításához Ukrajnának. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a humanitárius katasztrófára hívta fel a figyelmet.

„Az Egyesült Államok felszólította Izraelt, hogy javítsa a gázai humanitárius hozzáférést, de adott egy hónap haladékot, ami egy hónap késedelmet jelent, míg a jelenlegi ütemben megölt emberek száma túl sok” – fogalmazott.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor elmondta:

a Németország által bevezetett fokozott határellenőrzés, az illegális migráció jelentős csökkenéséhez és a korábbinál jobb visszaküldési arányhoz vezetett.

Hangsúlyozta, hogy a közös európai menekültügyi rendszerről szóló megállapodás végrehajtását fel kell gyorsítani. Mint mondta, tavaly több mint 300 ezer illegális bevándorló érkezett Németországba, „ami túl sok”, ezért olyan rendszert kell kiépíteni, amely lehetővé teszi a német gazdaság jövőbeli életképességét azáltal, hogy megkönnyíti a szakképzett munkavállalók és a munkaerő bevándorlását.

„Törvényeinkkel ezt lehetővé tettük. Védelmet kell nyújtanunk azoknak, akiknek szükségük van rá, és ezt mindig meg is fogjuk tenni. De hazánkba nem mindenki jöhet” – hívta fel a figyelmet.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU nyitott lenne arra, hogy az EU-n kívül hozzanak létre menekültközpontokat, Scholz azon a véleményen volt, hogy ez a koncepció nem jelent megoldást.

Ha csak a számokat nézzük, ez a javaslat nem igazán jelent megoldást egy olyan nagy ország számára, mint Németország. A tavaly hazánkba szabálytalanul érkező 300 ezer menedékkérőhöz képest ezek a központok az csak alacsony arányban tudnák visszafogni a menedékkérők számát – mondta.

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban kijelentette: Németország továbbra is fegyverekkel segíti Izrael önvédelmét, de Izraelnek be kell tartania a nemzetközi jogot, és a kétállami megoldást kell végső céljának tekintenie, és a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk a gázai övezetben élő rászorulókhoz.

Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor kijelentette, hogy a jelen pillanat nem a legideálisabb az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások megkezdésére, mert Moszkva úgy érzi, hogy ő az erősebb fél.

„Ha támogatnánk Ukrajnát, és sikeresebb lenne a frontvonalon, akkor talán az orosz elnök kénytelen lenne tárgyalóasztalhoz ülni. Jelenleg azonban azt hiszi, hogy ő van fölényben és sarokba szorította Ukrajnát” – hangsúlyozta.

A migrációval kapcsolatban elmondta: innovatív intézkedésekre van szükség, menekültügyi központokat a harmadik országokban kell létrehozni, és véleménye szerint együtt kell működni a származási és tranzitországokkal.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök érkezésekor hangsúlyozta: „az új uniós migrációs és menekültügyi paktum nem foglalkozik a visszaküldés kérdésével, így nem vagyunk hatékonyak azokkal szemben, akik nem jogosultak az európai védelmi státuszra.”

„Görögország az EU külső határainak egyik frontországaként már eddig is kemény, de igazságos migrációs politikát folytatott” – mondta és megelégedését fejezte ki, hogy az uniós vezetők most már kezdik felismerni a határok védelmének fontosságát.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök örömét fejezte ki hogy már más uniós országok – például Olaszország és Hollandia – is hasonlóan állnak a migrációhoz, mint Dánia.

„Senki sem gondolja, hogy az emberek szórakozásból menekülnek, de nem hozhatunk továbbra is ennyi embert Európába. Nagyon örülök, hogy most már több uniós tagország is belátja, hogy ez a folyamat nem mehet így tovább” – mondta.

Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Tanács megerősítse Ukrajnának nyújtott támogatását egy olyan pillanatban, amikor az Európai Bizottság ügyvivő üzemmódban van, az Egyesült Államokat pedig az elnökválasztás köti le. „Erős, egységes jelzést kell adnunk, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, amennyire és ameddig szükséges” – hangsúlyozta.

A migrációval kapcsolatban Orpo elmondta, „megérti” hogy a lengyel kormány ideiglenesen felfüggesztené a menedékjog Minszk és Moszkva hibrid fenyegetései miatt. „Európai szintű jogszabályokra és nagyon hatékony visszaküldési politikára van szükségünk. Továbbá meg kell erősítenünk a határaink biztonságát például határkerítések létrehozásával” – mondta.