tóth gabi
190 katona szabadult.
Újabb 95 hadifoglyot cseréltek ki a háborús felek Forrás: Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma
A közlemény részletezi, hogy az orosz katonákat jelenleg Belarusz területén látják el, ahol pszichológiai és orvosi segítséget kapnak, valamint lehetőségük nyílik családtagjaikkal kapcsolatba lépni. A tervek szerint hamarosan Oroszországba szállítják őket további kezelésre és rehabilitációra a védelmi minisztérium egészségügyi intézményeiben. A fogolycseréről videót is közzétett az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma, amit cikkünk végén közlünk.
Az orosz fél kiemelte az Egyesült Arab Emírségek közvetítő szerepét a fogolycsere létrejöttében, hangsúlyozva a humanitárius erőfeszítések fontosságát a konfliktus során.
Az ukrán oldal is beszámolt a fogolycseréről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján közzétett üzenetében kiemelte, hogy 95 ukrán katona tért haza. Az elnök köszönetet mondott a fogolyszabadításban részt vevő csapatnak, és ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek az összes orosz fogságban lévő ukrán kiszabadításáért.
Ez a csere nem egyedülálló esemény a háború történetében. Emlékeztetőül: alig egy hónappal korábban, 2024. szeptemberben is hasonló méretű fogolycserére került sor. Akkor mindkét fél 103-103 hadifoglyot engedett szabadon.
Az államfő kiemelte, hogy olyan hadifoglyok szabadultak ki, akik Mariupolt és a városban lévő Azovsztal üzemet, valamint Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Kijev, Csernyihiv és Herszon megyéket védték.
– hangsúlyozta Zelenszkij.
A fogolycserével foglalkozó koordinációs központ hozzátette: a mostani fogolycsere alkalmával 48 olyan ukrán állampolgár is hazatérhetett, akiket orosz bíróságok hosszú börtönbüntetésre ítéltek, közülük húszan életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. Kijev nem hozta nyilvánosságra, hogy cserébe hány embert adtak át az orosz oldalnak.
Olha Sztefanyisina euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettes a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva, leszögezte: nem zajlanak tárgyalások Kijev és nyugati partnerei között arról, hogy Ukrajna az orosz megszállás alá került területei nélkül csatlakozzon a NATO-hoz.
„Ukrajna egyértelműen az 1991-es határaival fog meghívást kapni a NATO-ba, ez nem vita tárgya” – jelentette ki. Szerinte Ukrajna NATO-tagsága a háború befejezése után lesz lehetséges, de a csatlakozási meghívást követő folyamat során ez változhat. „A meghívás után jegyzőkönyv készül a csatlakozás folyamatáról, és ebben mind a határidőket, mind a végrehajtandó reformokat rögzítik” – magyarázta. Zelenszkij a héten ismertette ötpontos „győzelmi tervét”, amelynek az első pontja arról szól, hogy Ukrajna haladéktalanul kapjon meghívást a NATO-ba.
Az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzói hivatala közölte, hogy szombatra virradó éjjel az orosz erők légibombákkal és drónokkal mértek csapást Sosztka település térségére, a támadásban hét civil sérült meg. A katasztrófavédelem később arról adott hírt, hogy öt tűzoltó is sérülést szenvedett Sosztkában a támadás következtében.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról tájékoztatott, hogy egy lelőtt orosz drón darabja bezuhant az erkélyen keresztül egy lakásba, és megsebesített egy nőt.
Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők éjjel a régió energetikai létesítményeit támadták. Személyi sérülésről nem számolt be.
Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója közölte a Telegramon, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek Odessza városára, ahol egy háromszintes lakóépületben és több mint tíz családi házban okoztak károkat, de senki sem sérült meg.
Az ukrán légierő közlése szerint a múlt éjszaka és szombat délelőtt az orosz erők 98 drónnal és hat H-59-es, illetve H-69-es rakétával támadták Ukrajnát, a légvédelem délig 42 drónt és négy rakétát lőtt le.
Az ukrán vezérkar szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 677 ezret, előző nap az ukrán erők egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 15 tüzérségi fegyvert és 78 drónt semmisítettek meg.
A szeptemberi cserében érintett orosz katonák a kurszki régióból származtak, és hozzájuk hasonlóan ők is először Belaruszba kerültek orvosi ellátásra és pszichológiai segítségnyújtásra, mielőtt hazatérhettek volna Oroszországba.
Miközben a fogolycserék némi pozitív fejleményt jelentenek, a háttérben továbbra is feszült a helyzet. Nemrégiben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal fenyegette meg partnereit, miszerint Ukrajna saját atomfegyvereket készíthet, ha nem veszik fel a NATO-ba. Erre válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnök határozottan reagált egy BRICS-találkozón, kijelentve, hogy Oroszország semmilyen körülmények között nem engedi meg Ukrajna atomfegyver-gyártását. Putyin figyelmeztetett arra is, hogy ha NATO-katonák harcolnának Ukrajnában, az gyakorlatilag a harmadik világháború kitörését jelentené. Ez a retorika jól mutatja, hogy a diplomáciai erőfeszítések és humanitárius gesztusok ellenére a konfliktus továbbra is rendkívül veszélyes fázisban van, és a nemzetközi közösségnek fokozott óvatossággal kell kezelnie a helyzetet a további eszkaláció elkerülése érdekében.
Az orosz hadsereg 135 drónnal támadta meg Ukrajnát, az ukrán légvédelem 80 drónt lelőtt, további 44 eltűnt a radarokról – közölte az ukrán légierő.
A Telegramon közzétett jelentés szerint az orosz erők 135 drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe.
Az ukrán légvédelem 80 drónt lelőtt Odessza, Szumi, Cserkaszi, Kijev, Zsitomir, Kirovohrad, Csernyihiv, Poltava, Hmelnyickij, Rivne, Harkiv, Herszon, Voliny és Vinnyica megyék fölött. Két drón Belarusz irányában elhagyta az ukrán légteret, további 44 pedig eltűnt a radarokról, a fennmaradó „kevesebb mint 10 drón továbbra is az ország központi megyéinek légterében van” – áll a közleményben.
Az ukrán védelmi erők hatástalanították az összes Kijevet támadó drónt, a harc több mint négy és fél órán át tartott – tette közzé a Kijev város katonai közigazgatása. A rendelkezésre álló információk szerint Kijevben nem voltak áldozatok, és károk sem keletkeztek. A légiveszély nem múlt el, ezért a légvédelem közleménye felszólítja a lakosságot a légvédelmi riasztásra vonatkozó szabályok betartására.
Az orosz hadsereg 501, nagyrészt a kelet-ukrajnai fronton elesett ukrán katona holttestét adta át Ukrajnának – jelentette be a hadifoglyok ügyeiért felelős ukrán kormányzati központ.
A központ Telegram csatornáján kiadott közlemény szerint az elesett katonák többségét, 382 holttestet Donyeck megyéből, azon belül a februárban orosz kézre került bányaváros, Avgyijivka körzetéből szállították haza. Egyúttal köszönetet mondtak a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), valamint a hazaszállítás megszervezésében szintén szerepet vállaló más kormányzati intézmények és az ukrán hadsereg segítségéért. Hozzátették, hogy a sikeres hazaszállítást követően igazságügyi orvosszakértők bevonásával kezdődhet meg a holttestek azonosítása, majd visszajuttatása családjukhoz.