Mit gondol a fontos amerikai lap Zelenszkij győzelmi tervéről?

Az Egyesült Államokban és Európában is szkeptikusak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „győzelmi tervével” kapcsolatban, irreálisnak tartják azt – írja a The Washington Post. Megjegyzik, hogy a Nyugat egyre inkább belefárad az ukrán konfliktusba.

A cikk szerint a nyugati országok nem tudtak megegyezni abban, hogy Zelenszkij „kívánságlistájából” mit kellene teljesíteni. Megfigyelők szerint a legjobb, amiben Kijev reménykedhet, az a Nyugat támogatása a konfliktus rendezéséről szóló tárgyalások során.

Korábban a Politico idézett forrásokat, amelyek szerint Washington nem akarja lelőni az orosz rakétákat és UAV-kat Ukrajna felett, mert fennáll a veszélye egy Moszkvával vívott, nukleáris háborúnak. Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az USA részt vesz az Izrael elleni iráni támadások visszaverésében, de nem használja erőit az orosz rakéták megsemmisítésére.

Hasonlóan vélekedett Joe Biden amerikai elnök kormányának több képviselője is. A cikk szerzője megjegyzi, hogy Washington elegendő légvédelmi rendszerrel ellátott hajóval rendelkezik ahhoz, hogy segítsen Izraelnek. Ahhoz azonban, hogy az Izraelnél területileg jóval nagyobb Ukrajna légterében orosz rakétákat és drónokat semmisítsenek meg, az Egyesült Államoknak földi légvédelmi rendszereket és vadászgépeket kell küldenie. Ez az orosz fegyveres erőkkel való, közvetlen összecsapás kockázatához vezethet, amelyet a Fehér Ház szeretne elkerülni.

Ezt megelőzően vált ismertté, hogy az USA elküldi Izraelnek légvédelmi rendszereit, hogy megerősítse a zsidó állam biztonságát egy iráni támadással szemben. A jelenlegi amerikai elnök kormánya katonai személyzetet is szándékozik küldeni, hogy segítsen a létesítmény működtetésében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai körútját követően további katonai segélyt sürgetett nyugati partnereitől.

„Nincs vesztegetni való idő”

– hangoztatta vasárnap az X-en.

„Partnereink abban a helyzetben vannak, hogy biztosítani tudják a légvédelmi eszközök szükséges mennyiségét, illetve minőségét, meg tudják hozni a döntéseket a kielégítő nagy hatótávolságú képességeinkkel, valamint a csapatainknak nyújtott védelmi támogatással kapcsolatban”

– fűzte hozzá Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint az elmúlt hétben mintegy 900 siklóbombát dobott le Oroszország a kijevi vezetés ellenőrizte területeken, emellett 40 rakéta- és 400 dróncsapást is végrehajtott. Zelenszkij egy videót is mellékelt a keletkezett károkról.

Csak vasárnap az ukrán légvédelem állítása szerint 31 orosz drónt lőttek le. Az éjszaka folyamán összesen 68 dróncsapás és több rakétatámadás volt.

A hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be orosz előretörésről kedden a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint az orosz erők Ukrajnában kilenc, a kurszki régióban pedig nyolc megkísérelt ellentámadást vertek vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1600, Kurszk irányában pedig további több mint 200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka a Szolovjov Live médiacsatornán valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az orosz erők Kurszk megyében agyonlőttek hat ukrán drónkezelőt, miután azok megadták magukat. A tábornok szerint az álhírt az ukrán fél azért terjeszti, hogy elrettentse katonáit attól, hogy letegyék a fegyvert.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” helyi lakosokra hivatkozva azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Mikolajiv város egyik piacát kedd reggel egy ukrán légvédelmi rakéta találta el, amelynek nem sikerült elhárítania egy orosz Iszkandert. Lebegyev szerint a támadás célpontja a Szkorohodov utcai páncélosgyár volt, amely öt találatot kapott. Mint mondta, az egyik orosz rakéta üzem- és kenőanyagot tartalmazó tartályokat talált el, ezért a becsapódás helyszínén a robbanás mellett erős tűz is keletkezett, sűrű fekete füsttel. Lebegyev azt állította, hogy a támadás megsemmisített tucatnyi haditechnikai eszközt, valamint megölt vagy megsebesített több mint harminc ukrán katonát, akik az üzem tevékenységét felügyelték.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között négy lőszerraktárt, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet, egy 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, egy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 43 repülőgép típusú drónt. Kurszk irányában az ukrán fél egyebek mellett négy páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők azóta több mint 23 150 embert, 158 harckocsit, 72 gyalogsági harcjárművet, 100 páncélozott személyszállító járművet, 918 páncélozott harcjárművet, 632 gépkocsit, 189 tüzérségi löveget és 37 sorozatvetőt veszítettek.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy megpróbál információkat szerezni a kurszki régió azon lakosairól, akiket meglátogathattak a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselői. Az ombudsman közölte, hogy a témát felvetette az ICRC elnökével, Mirjana Spoljarickal folytatott megbeszélésén.

A Kommerszant című lap szerint szeptemberben a Kurszk megyei Szudzsai járás lakói arra kérték az orosz és ukrán elnököt, nyissanak humanitárius folyosót annak érdekében, hogy a civilek eltávozhassanak a területről. A petícióhoz csatoltak egy listát az ukrán ellenőrzés alá került területen maradtak nevével, amelyen 186 ember, köztük hét gyerek szerepelt. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta akkor, hogy a Kreml nem kapta meg a felhívást.

Az ICRC Ukrajna meghívására küldte el képviselőit oroszországi kurszki területre, akik szeptember 24-én a harcok során fogságba esett orosz katonákkal találkoztak. Számukat nem hozták nyilvánosságra. Moszkalkova megkérte Dmitro Lubinecet, az ukrán parlament ombudsmanját, hogy derítse fel a Kurszk megyéből elhurcoltak hollétét.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki régióbeli Horlivkában öt civil megsebesült. Az oroszországi Belgorod megyében ukrán pilóta nélküli repülőszerkezetek Lepesztok típusú taposóaknákat szórtak szét.

Az orosz hadsereg benyomult a donyecki régióban lévő Toreck városába, ahol teljes kerületeket pusztít el tüzérségével – közölte Anasztaszija Bobovnyikova, a „Luhanszk” elnevezésű ukrán hadműveleti-taktikai csoport sajtótitkára egy keddi tévéműsorban.

„A DeepState internetes portál ma frissítette a térképet, amely így azt mutatja, hogy az ellenség előrenyomul Toreckben. Sajnos be kell vallanom, hogy ez igaz” – fogalmazott a sajtótitkár. Szavai szerint az orosz erők Toreckben is azt a taktikát alkalmazzák, hogy „megszállás közben tüzérséggel a földdel teszik egyenlővé az egész várost”. „Toreckben már egyetlen ép kerület sincs” – jegyezte meg. Hozzáfűzte: az ukrán hírszerzés információi szerint az orosz hadsereg igyekszik kihasználni a donyecki régió száraz időjárását, és a tüzérség mellett drónokat is bevet annak érdekében, hogy még a fagyok beállta előtt elérje célját.

Ukrán részről először múlt hétfőn erősítették meg, hogy az orosz csapatok benyomultak Toreckbe. Rá két nappal Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója egy tévéműsorban azt mondta, hogy a városban egyetlen ép épület sem maradt, miközben körülbelül 1200 lakos van még ott, akik nem akarják elhagyni otthonukat. Múlt pénteken Vaszil Csincsik, Toreck polgármestere arról beszélt egy tévéműsorban, hogy az ukrán hadsereg a város mintegy 40-50 százalékát tartja ellenőrzése alatt, míg a többi részét elfoglalták az oroszok.

Andrij Kosztyin főügyész a La Libre Belgique belga lapnak adott interjúban – amelyből a főügyészi hivatal idézett – kijelentette, hogy az elmúlt egy évben megnőtt azoknak az ukrán hadifoglyoknak a száma, akiket orosz katonák bírósági tárgyalás és ítélet nélkül kivégeztek. Hangsúlyozta, hogy ezek a bűncselekmények nem elszigetelt incidensek, hanem Oroszország „szándékos, szervezett és célzott politikája”. Szavai szerint a kínzásokat, valamint a sommás kivégzéseket az oroszok háborús fegyverként, a megfélemlítés és a pusztítás eszközeiként alkalmazzák. Hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás egyik kulcsfontosságú feladata Oroszország és vezetőinek felelősségre vonása háborús bűntetteikért, amelyek száma, mint mondta, már meghaladta a 140 ezret.

Az ukrán titkosszolgálatoknál az Ukrajinszka Pravdának elmondták, hogy az orosz hadseregben egy burjátnak nevezett különleges zászlóaljat hoztak létre, amely nem burjátföldiekből, hanem észak-koreai katonákból áll. Az alakulat létszáma hozzávetőleg legfeljebb háromezer fő, 18-an közülük viszont nemrég megszöktek az oroszországi brjanszki és kurszki régiók határán lévő állásokból.

Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója közölte, hogy a legfrissebb adatok szerint 23-ra emelkedett a megyeszékhely, Mikolajiv városa elleni éjszakai orosz rakétacsapás sérültjeinek száma. A támadásban egy ember vesztette életét.

A szomszédos Herszon megye székhelyének környékén az orosz hadsereg drónról robbanóanyagot dobott le, amitől megsebesült egy 18 éves fiatal férfi – hozta nyilvánosságra a megyei kormányzói hivatal a Telegramon. Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg 671 400-ra emelkedett. Előző nap ugyanezen forrás szerint az orosz hadsereg több mint 1200 katonát veszített. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, kilenc tüzérségi fegyvert és tíz drónt.