tóth gabi
Már megint.
Orbán Viktor, amikor a békemissziója során találkozott az ukrán, az orosz és a kínai elnökkel, valamint a török elnökkel, és tárgyalt Donald Trumppal, akkor tett egy jelentést az Európai Tanács elnökének. Ez még júliusban volt – mondta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója kedden a Facebook-oldalán.
Menczer Tamás a videóban felidézte a jelentés első pontját, amely – közlése szerint – a következőképpen szól:
– írta a magyar miniszterelnök júliusban, és ez beigazolódott, igaza lett Orbán Viktornak – mondta a kommunikációs igazgató.
„És arról is ír, hogy világossá vált számára a találkozások és a beszélgetések során, hogy a háborús felek nem akarnak tűzszünetet, csak egy külső szereplő ültetheti őket asztalhoz, és mivel a jelenlegi amerikai és brüsszeli vezetőség és vezetők háborúpártiak, tőlük ez nem várható” – jegyezte meg Menczer Tamás.
Közlése szerint így tehát különösen fontos a korábbi amerikai elnök és jelenlegi jelölt, Donald Trump szerepe, akivel kapcsolatban a magyar miniszterelnök ezt írja:
– írja tehát Donald Trumpról, valamint Orbán Viktor három javaslatot fogalmaz meg: tárgyalni kell a kínaiakkal, tárgyalni kell az oroszokkal, és tárgyalni kell a globális dél országaival is, csak így lehet békét teremteni.
„Mondom még egyszer, a magyar álláspont változatlan, azonnali és feltétel nélküli tűzszünet és béketárgyalás. Erre van szükség” – húzta alá Menczer Tamás.
Orbán Viktor sajtótájékoztatóját Strasbourgban egy DK-s aktivista zavarta meg.
Az európai versenyképesség hanyatlását nevezte az egyik legsúlyosabb kihívásnak Orbán Viktor miniszterelnök kedden Strasbourgban, jelezve, a magyar elnökség öt évre szóló, új európai versenyképességi paktum elfogadására tesz javaslatot.
Orbán Viktor a magyar elnökség programját ismertető sajtótájékoztatón azt mondta, az Európai Unió helyzete jóval súlyosabb, mint 2011-ben az első magyar uniós elnökség idején volt.
Magyarország július elsejétől tölti be az uniós elnökséget. – 2011 után másodszor látjuk el ezt a feladatot, a második magyar elnökség, és én személyesen is másodszor vezetem ezt a munkát, és a harmadik időpontja is be van írva a naptáramba már. Hiszen fontos az optimizmus. Ahogy visszaemlékszem az első elnökség idejére – jelentette ki Orbán Viktor Strasbourgban. Hozzátette, hogy az is egy válságos időszak volt, hiszen megvolt még az utóhatása a pénzügyi válságnak, akkor kellett kezelni az arab tavasz következményeit is. Kiemelte:
De összefoglalóan mégis azt mondhatom önöknek, hogy az Európai Unió helyzete ma jóval súlyosabb, mint 2011-ben volt. Mit látunk ma? Először is Ukrajnában, vagyis Európában dúl egy háború. Súlyos konfliktusok vannak a Közel-Keleten, amelynek érezzük a hatásait.
A migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket öltött. A biztonsági fenyegetések a schengeni térség megbénulásával és szétesésével fenyegetnek. Ma éppen a svédek jelentették be, hogy a schengeni szabad mozgás szabályait fölfüggesztik – idézte fel a kormányfő.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy mindeközben Európa folyamatosan veszít a globális versenyképességéből, erre pedig az úgynevezett Draghi-jelentés is kitért. Ebben az szerepel, hogy Európát lassú agónia fenyegeti.
Macron elnök úr néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy Európa meghalhat, mert kiszorul a piacairól. Mario Draghihoz és Emmanuel Macronhoz képest én egy mérsékelt miniszterelnök vagyok. Magam is úgy látom, hogy az európai versenyképesség hanyatlása a legsúlyosabb kihívás, amivel szembe kell néznünk. Ez volt tehát a helyzet, amiben a magyar elnökség folytatja a munkáját. Az a feladatom, hogy az Európai Parlamentben bemutassam, hogy mit javasol Magyarország ebben a helyzetben
– fogalmazott a kormányfő. Megjegyezte, hogy a magyar álláspont szerint ezeken a bajokon csak akkor lehetünk úrrá, ha változtatunk. Tehát az Európai Uniónak változnia kell, és „a magyar elnökség munkájával ennek a változásnak akarunk a katalizátorai lenni. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar elnökség az ország méreténél fogva problémákat vethet fel, hiszen Magyarország nem akkora, mint Németország vagy Franciaország. – Mi fölvetni tudunk problémákat, csak javaslatokat tudunk tenni, és az európai intézményeknek kell végül majd döntéseket hozniuk – fűzte hozzá.
Rögtön az esemény elején megzavarták a sajtótájékoztatót. Egy férfi berohant és azt kérdezte: „Mennyiért árulta el a hazát, miniszterelnök úr?”. Mint kiderült, a már a kötcsei pikniken is botrányt okozó Gyekiczki Márton, a Demokratikus Koalíció ifjúsági szervezetének tagja, érdi önkormányzati képviselő volt ez a férfi.
Orbán Viktor kitért a magyar elnökség célkitűzéseire is. – A mi munkánknak a középpontjában az európai versenyképesség javítása áll. A gazdasági növekedésünk immár két évtized óta tartósan lassúbb, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé. Kereskedelmi részesedésünk csökken. Egy európai uniós vállalatnak kétszer-háromszor magasabb árat kell fizetnie a villamos energiáért, mint egy amerikai vállalkozásnak, a földgázért pedig négyszer-ötször kell többet fizetnie – sorolta, majd megjegyezte: „A mi vállalataink, az európaiak feleannyit költenek a kutatásra és a fejlesztésre, mint az amerikaiak”.
Ehhez jönnek még a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, és bár értem, hogy van jó néhány olyan európai kormány, amely a népességfogyást migrációval akarja orvosolni, de még így sem jön ki a matek. A migráció sem képes pótolni a hiányzó meg nem született gyermekeket. Ez gazdaságilag azt jelenti, hogy ha mi versenyképesek akarunk lenni, akkor számolnunk kell azzal, hogy most először vagyunk abban a helyzetben, hogy az európai össztermék növekedését nem támogatja meg a munkaerő létszámának folyamatos növekedése
– mondta a kormányfő, majd így folytatta: a gazdasági termelékenység javítása kétszer olyan fontos, mint korábban volt, mert a termelékenység javulásának meg kell haladnia az USA fejlődési ütemét. – Ezért mi azt akarjuk elérni, hogy amikor november 8-án Budapesten informális ülést tartanak az európai vezetők, akkor fogadjunk el egy új európai versenyképességi paktumot – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint az intézményi ciklus elején járunk, és egy ilyen paktummal elkötelezhetné magát minden európai vezető és ország egy hosszú távú, ötéves, versenyképességet javító politika mellett. Ezek a következő elemekből állnának:
Adminisztratív terhek csökkentése, a túlszabályozás csökkentése, megfizethető energiaárak, zöld iparpolitika, ami azt jelenti, hogy nemcsak a zöldátmenetre van szükségünk, hanem ezt össze kell hangolni egy európai iparpolitikával. A belső piac megerősítése, áruk és szolgáltatások mozgását akadályozó korlátok felszámolása. A Draghi-jelentés szerint csak ezekkel a szabályokkal elveszítjük az európai GDP 10 százalékát. Javasoljuk a tőkepiaci unió megvalósítását, ugyanis ma az európai emberek megtakarításai az Egyesült Államokban landolnak, és az európai tőkepiac nem képes az európai emberek pénzét itt tartani Európában
– magyarázta Orbán Viktor. A paktumjavaslat része a konnektivitás is. Példaként említette a most éppen vita alatt lévő kínai elektromos autókkal szembeni európai döntést, amelyet abszurdnak nevezett. – Van 27 tagállamunk, abból 10 támogatta, hogy büntetővámokat vezessünk be, 17 nem. És ha a 10 államot megnézem, az csak az Európai Unió összlakosságának 45 százalékát adja ki, tehát még az emberek többsége sem támogatja ezt. Azért nevezem a helyzetet abszurdnak, mert egy védővámnak lehet értelme. Én nem vagyok doktríner. Egy értelmes védővám, amelynek megnézzük a következményeit, ha időszakosan is, de lehet értelmes. De az milyen abszurd dolog, hogy a védővám, ami arra való, hogy egy-egy iparágat megvédjünk, ennek az esetében azt látjuk, hogy az európai autógyártók, akiket elvileg védene ez a védővám, ők tiltakoznak ez ellen. És a Bizottság mégis be akarja vezetni. Mi ez? Ez nem védővám, ez valami más. A védővám az, ami a saját hazai iparunkat védi. Akik kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen a védelem ellen. Itt valami másról van szó, inkább erőszaktételről, és nem pedig védővámról – folytatta a miniszterelnök.
A migráció kapcsán elmondta, hogy a magyar elnökség amellett áll ki, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni. A frontországok védekezése egész Európát védi, az ő munkájukat el kell ismerni, és a védekezéshez támogatást érdemes nyújtani. – Nem árulok el önöknek titkot, ha azt mondom, hogy elég régóta állok már, szinte mellkasig állok a migrációról szóló politikai viták vérzivatarában – fogalmazott a kormányfő.
Mi ugye a legelején kerítést építettünk és megállítottuk a migrációt. Én 2015 óta mindig ugyanazt mondom, most is azt mondom: próbálkozhatunk akármilyen csomagokkal, meg migrációs paktumokkal, meg ilyen dimenzióval, meg amolyan dimenzióval. A migrációt egyetlen módon lehet megállítani és ellenőrzés alá vonni
– szögezte le. – Itt a kulcsszó, a varázsszó az a külső hotspot; amíg nem tudunk egyetérteni abban, hogy aki be akar jönni az EU területére, annak meg kell állnia az EU határvonalánál. A kérelmét be kell adnia, és amíg azt nem bírálták el pozitívan, addig nem léphet be az unió területére. Ha ezt nem tudjuk elérni, sose fogjuk megállítani a migrációt. Ez az egyetlen lehetőség. Magyarországot ma éppen azért büntetik, mert ezt teszi. Ha egyszer valaki bejutott az unió területére, és már bent van, és jogok illetik meg, hiába nem kapja meg az engedélyt a maradásra, soha nem fogja elhagyni az EU-t. Én nem ismerek olyan kormányt, amely az ilyen embereket erőszakkal össze akarná gyűjteni, járműre akarná pakolni, és utána ki akarná vagy ki tudná szállítani az unió területéről. Ez sose lesz, ez illúzió – emelte ki.
Csak az a migráns nem marad itt, akit nem engedünk be. Csak akkor szűnik meg az illegális migráció, hogyha mindenkit, akit be akarunk engedni, mi engedünk be – engedéllyel. Ezért engem 2015 óta folyamatosan hol idiótának neveznek ezért az álláspontért, hol meg gonosznak. Nem nagy választási lehetőség, amit hagynak nekem. De figyeljék meg, hogy a végén mindenki itt fog landolni ezen a ponton. A végén abban lesz egyetértés az unióban, hogy muszáj külső hotspotokat bevezetnünk. Nyilvánvaló, hogy az unió menekültügyi rendszere most nem működik
– szögezte le. Szerinte az illegális migráció Európában az antiszemitizmus megerősödését eredményezte, a nők elleni erőszak erősödését és a homofóbia növekedését eredményezte. Ez a migráció következménye. – Miután nincs közös sikeres migrációs politikánk, ezért a tagállamok egyenként próbálják megvédeni magukat. Ausztria, Németország, most Svédország; minden tiszteletem az új francia belügyminiszteré, aki próbálkozik, de ezek az egyéni próbálkozások valójában szét fogják verni a schengeni rendszert. Egy nagy közös döntésre van szükségünk. A magyar elnökségnek itt van egy javaslata, mégpedig hogy az Euro Summit csúcstalálkozójának mintájára vezessük be a schengeni csúcstalálkozók rendszerét. Éppúgy, mint az eurózónához tartozó országok. Itt a schengeni zónához tartozó országok vezetői rendszeresen üljenek össze, és ahogy az eurót menedzselik, ugyanúgy menedzseljük közösen a schengeni határokat is a legmagasabb politikai szinten – magyarázta a célokat Orbán Viktor.
A magyar elnökség harmadik fontos témája a versenyképesség és a migráció után az európai biztonság- és védelempolitika. – Lépéseket javaslunk az európai védelmi ipar megteremtése és a technológiai bázis megerősítése érdekében. Erről is november 7-én tárgyalunk Budapesten – mondta. Negyedik fontos pontja az elnökségünknek a bővítéspolitika.
A Balkán integrációja nélkül Európa sohasem lesz teljes. Húsz éve ígértük meg a nyugat-balkáni országoknak, hogy fel fogjuk venni őket. Ideje lenne ezt beváltani. A magyar elnökség összehívta az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcstalálkozóját is. A Nyugat-Balkán több országot tartalmaz, és a bővítésnek érdemalapúnak kell lennie, de egy geopolitikai megjegyzést engedjenek meg nekem. Szerbia nélkül semmilyen bővítés nem lesz sikeres
– fogalmazott. Úgy vélte, a Nyugat-Balkán országait Szerbia nélkül nem lehet integrálni. Aki azt hiszi, hogy lehet, az illúziókat kerget – tette hozzá.
A magyar elnökség a mezőgazdaság területén is több javaslaton dolgozik. – Ennek az az oka, hogy bár még csak a hétéves költségvetési periódus elején járunk, de már megkezdődött az a folyamat, hogy tervezzük a 2027 utáni évekre vonatkozó költségvetést, illetve annak az irányait. És megkezdődött a következő hétéves költségvetés mezőgazdaság-politikájának iránykijelölése. Magyarország ebben a vitában is részt kíván venni az elnökség alatt, hogy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaságot tudjunk megteremteni. Ha ezt mind megvalósítjuk, akkor a magyar elnökség jelszava is valósággá válik: Make Europe Great Again – szögezte le Orbán Viktor.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, ha Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást, akkor pezsgőt bontanak. – Örülök annak, hogy az uniós informális csúcs két nappal az elnökválasztás után lesz. Azt hiszem, ez a legjobb alkalom lesz arra, hogy megbeszéljük, hogy mit gondolunk közösségként, hogyan látjuk az eredményeket, illetve hogyan értékeljük a helyzetet. Nem kérdéses, hogy jelentős különbség van a külpolitika, filozófia, értékek tekintetében a jelenleg hivatalban levő demokrata elnök, illetve a republikánus elnökjelölt között – sorolta. Úgy vélte, egy republikánus győzelem nagyon sok mindent megváltoztathat.
Amennyiben Trump elnök urat választják meg, és betartja ígéretét, bízom benne, hogy nem fog várni a beiktatási ceremóniáig azzal, hogy elérje az ukrán–orosz háborúban a békét. Azonnal lépni fog
– mondta.
Egy másik kérdés a sajtótájékoztató elején történt incidensről szólt. Orbán Viktor ennek kapcsán elmondta, hogy „aki úgy dönt, hogy magyar miniszterelnök lesz és megválasztják, akkor leginkább arra kell számítania, hogy ilyen közjátékokból fog állni az élete”.
Ez otthon így megy minden nap. Mondhatnám, szinte elvárás, hogy otthon érezhessük magunkat
– fogalmazott a miniszterelnök.
Egy újságíró az orosz–ukrán háborúról kérdezte a kormányfőt, pontosabban arról, hogy Magyarország lelassítja az Ukrajnának szánt uniós előterjesztéseket. – Magyarország NATO-tagállam, éppen ezért biztonságban érezzük magunkat – mondta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mit reagál majd arra, ha az oroszok belépnek Magyarország területére.
Szeretném emlékeztetni arra, hogy Magyarország a történelem legnagyobb humanitárius segítségét biztosítja az ukrán állampolgároknak. Rengetegen érkeznek Ukrajnából, azonnal befogadjuk őket mindenfajta előfeltétel nélkül. Milliók jönnek a határokon keresztül, mindent megkapnak, amire szükségük van. Ma is tízezer ukrajnai állampolgár él Magyarországon. Ukrán iskolákat nyitottunk nekik ukrán nyelven. Még akkor is, ha Ukrajnában a magyar nyelvű iskolákat bezárják. Tehát mi mindent megteszünk, amit egy keresztény ország megtehet egy szomszédos országot segítve. Ezt tisztázzuk
– húzta alá a kormányfő. A vita arról szól, hogy mi az elvárható viselkedés az Európai Unió részéről ennek a háborúnak a kontextusában. – És különböző véleményünk van, a többiekétől eltérő, valószínűleg a többségétől is eltérő. Véleményünk az Európai Unión belül. – A magyar szándék az az, hogy a lehető legrövidebb időn belül valamilyen fegyverszünetet érhessünk el. Biztosak vagyunk abban, hogy a harcmezőn nem tudják megnyerni ezt a háborút.
Ezért, amennyiben nem tudnak nyerni a hadszíntéren, akkor kommunikálni kell, tárgyalni kell, fegyverszünetet kell kötni, és emberéleteket megmenteni. Ebben szeretnénk segíteni, hogy amilyen gyorsan csak lehet, legyen fegyverszünet. Biztos vagyok abban, személy szerint, hogy nincs erre a háborúra megoldás a hadszíntéren. És úgy gondolom, hogy az a stratégia, amit mi Európai Unióként követünk, az nem jó
– fogalmazott Orbán Viktor. – A harmadik dolog, hogy a kommunikáció jelen pillanatban az Európai Unión belül bűnnek minősül, ami egy buta megközelítés, mert kommunikáció nélkül nem lehet sikeresen kezelni egy háborús helyzetet. Ha nem akarnak közvetlen kommunikációt, nyilván ez az önök választása, de a nemzetközi politikában lehet találni harmadik feles közvetítőt, de ilyen soha nem történt meg – idézte fel.
Én nem arról beszélek, hogy hogyan oldjuk meg ezt a konfliktust, nem vagyok abban a helyzetben, de azt tudom mondani, hogy amit jelen pillanatban csinálunk, az irracionális. Tehát kommunikálnunk kell közvetlenül vagy közvetve, és megpróbálni bevonni minél több olyan országot a világból, amelyek megpróbálják, el tudják érni a fegyverszünetet. Jelen pillanatban az Európai Unión belül egy erős kisebbség vagyunk, úgyhogy ez nem oka annak, hogy feladjuk a teljesen világos álláspontunkat. Mi nem állítunk meg semmit, nem blokkolunk semmit. Szeretnénk meggyőzni az Európai Unió vezetőit arról, hogy változtassák meg a stratégiájukat. Mert ez a stratégia, mint ahogy látjuk, nem működik
– hangsúlyozta a kormányfő.
Szintén egy újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a baloldalból, a liberálisokból és a jobbközépből álló elit – ami magát mainstream elitnek nevezi – legjobb tudása szerint próbálja az európai ügyeket igazgatni. Közben az emberek az ő teljesítményükkel egyre inkább elégedetlenek.
Mert az európai emberek nem értenek egyet a háborúval szerintem, inkább békét akarnak. Nem értenek egyet a migrációval. Nem akarják őket beengedni. Nem értenek egyet a gazdaságpolitikával. Tönkremegy a mezőgazdaságuk. A cégek túl vannak szabályozva. A vásárlóerő csökken
– sorolta, majd hozzátette, hogy megjelennek új pártok, új szereplők, akik képviselik ezt az elégedetlenséget. Ezek pedig egyre nagyobb erővel bírnak.
Értsük meg, hogy mi az, amit az emberek akarnak, és változtassunk. Ne kirekesszük a patriótákat, hanem vonjuk őket inkább be. Hátha igazuk van néhány dologban
– fogalmazott Orbán Viktor, utalva arra, hogy a harmadik legerősebb frakció, a Patrióták Európáért nem kapott bizottsági helyeket.
A magyar parlamentben ez elképzelhetetlen. Nekem sok bajom van a mindenkori ellenzékkel, én is voltam ellenzékben, velem is volt baja a kormánynak, de olyan, hogy az ellenzéknek ne adjuk meg azt, ami jár, az elképzelhetetlen
– mondta. Úgy vélte, az Európai Unió mindig egy egyensúlyon alapult – azok között, akik központosított EU-t akartak és azok között, akik a nemzeti szuverenitást akarták előtérbe helyezni.
Lapunk brüsszeli tudósítója arról kérdezte a kormányfőt, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője kikerüli a Magyar Péter mentelmi jogával kapcsolatos ügyről szóló kérdéseket.
Emlékeim szerint ezt még a britek találták ki, aminek az az értelme, hogy a végrehajtó hatalom a maga erőszakszervezetein keresztül ne tudja letartóztatni vagy távol tartani a képviselőket a törvényhozás munkájától. Szerintem egy jó intézmény. Erre szükség van. Tehát ha az a veszély fenyeget, hogy valakivel szemben azért indítanak eljárást, hogy távol tartsák őt a törvényhozói munkájától, akkor a mentelmi jogot alkalmazni kell. Ha nem erről van szó, akkor ott a mentelmi jognak nincsen helye. De ezt nem nekem kell megítélni, ezt majd meg fogják ítélni itt az Európai Parlamentben az erre illetékes képviselők
– fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette, hogy a magyar parlamentben is van egy bizottság, amelyik eldönti, hogy egy-egy mentelmi jog iránti kérelem indokolt vagy nem. Most van egy helyzet, amikor köztörvényes bűncselekménnyel vádolnak egy magyar európai parlamenti képviselőt, és kikérték a mentelmi jogát. Ezt majd el fogja dönteni az Európai Parlament.
Egy újságíró azt kérdezte, mit jelent az, hogy „visszavonulás helyett el kell foglalni Brüsszelt”.
Én egy teljesen világos üzenetet akarok küldeni, hogy mi nem akarunk kimenni az Európai Unióból. Mi hiszünk Európában, hiszünk az Európai Unióban. Szeretnénk ezt megőrizni a jövőre. És éppen ezért szeretnénk megváltoztatni, nem pedig tönkretenni. Ez a célja a Patriótáknak is. Ezért is akartam ezt mondani, hogy világosan kifejezzem, hogy mi európai patrióták vagyunk
– húzta alá Orbán Viktor.
Vitnyéden nem lesz menekülttábor, meg egyáltalán sehol sem lesz migránstábor, de van egy problémánk valóban: az Európai Unió a migrációs paktumban azt írta elő, hogy Magyarországnak létre kell hoznia nyolcezernyi migráns elszállásolására alkalmas férőhelyet – mondta egy másik kérdésre Orbán Viktor.
Nekünk meg az olaszoknak kell csak ilyen sokat, miközben Magyarországon nulla migráns van.
Tehát arra akarnak bennünket kényszeríteni, hogy építsünk migránstáborokat. Mi meg nem akarunk ilyeneket építeni – tette hozzá.
A magyar hozzáállás az orosz gazdasághoz nagyon átlátható. Tehát olyan témában, ami nem szankció, ott mi megpróbáljuk az együttműködést elősegíteni és nem pedig leállítani – mondta egy másik kérdésre Orbán Viktor.
Azt hiszem, kellemetlen pillanatokat fogok most mindenkinek okozni, de azt szeretném mondani, hogy a nyugati országok a háború kitörését követően összességében 8,5 milliárd dollárnyi energiát vettek Oroszországtól.
Ne kritizáljuk Magyarországot – így állok hozzá ehhez a kérdéshez. Mi átláthatóak vagyunk, azt csináljuk, amit mondtunk – tette hozzá. És úgy gondoljuk, hogy azokon a területeken, amik nem esnek szankciók alá, az Európai Unió szankciói alá, természetesen szeretnénk normális gazdasági kapcsolatokat Oroszország és Magyarország között.
Orbán Viktor szerint vannak a baloldalon olyan álmok, hogy valakit el tudnak szigetelni, de ez nem lehetséges.
Amikor Schüsselt szerették volna elszigetelni 2001-ben vagy 2000-ben, akkor is miniszterelnök voltam, és emlékszem, hogy az FPÖ-vel, Haider pártjával lépett koalícióra, és az Európai Unió úgy döntött, hogy Schüsselt megbünteti kancellárként, és nevetségessé vált.
Tehát ha egy közösség tagja vagy, akkor nem lehet téged elszigetelni, beszélni kell veled, tárgyalni kell. Ez egy baloldali álom, hogy ilyet lehet. Tehát az elszigeteltség az nem kérdés – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor a sajtótájékoztató után a közösségi oldalán vont mérleget: „A mai strasbourgi mérleg: 1 nemzetközi sajtótájékoztató, 130 újságíró, 29 kérdés, 1 újabb DK-s pojáca.”