Megkezdődtek az uniós csatlakozási tárgyalások Albániával

Történelmi jelentőségű, hogy az Európai Unió megnyitotta az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját Albániával annak érdekében, hogy az ország a lehető leghamarabb az Európai Unió tagja lehessen – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban kedden.

Az Európai Unió és Albánia közötti második kormányközi konferenciát követően Szijjártó Péter kiemelte, a magyar elnökség napirendjén kiemelten szerepel az uniós bővítés felgyorsítása a Nyugat-Balkán országaival.

Mivel az Európai Unió veszít versenyképességéből, súlyából a globális politika és a világgazdaság terén, frissességre, új energiákra, új lendületre van szüksége, amelyet közvetlen szomszédjai, a nyugat-balkáni térség országai biztosíthatnak – emelte ki a miniszter.

„Sürgős lépéseket kell tennünk a bővítési politika hitelességének megőrzése érdekében” – fogalmazott Szijjártó Péter, majd hozzátette: „fel kell gyorsítanunk a bővítési eljárásokat”.

Az Európai Unió és Albánia mérföldkőnek számító pillanatot ünnepelhet azzal, hogy a felek megnyitották a csatlakozási tárgyalások első fejezetét, ami azt jelenti: most már szabad az út az érdemi tárgyalások előtt – jelentette ki a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Luxembourgban, az Európai Unió és Albánia közötti második kormányközi konferenciát követően kedden.

Várhelyi Olivér a csatlakozási fejezet megnyitásával összefüggésében köszönetét fejezte ki a magyar uniós elnökségnek, hogy azzal kezdte meg féléves munkáját, hogy az EU a bővítést nemcsak politikai prioritásként kezelte, hanem hatalmas erőfeszítéseket tett az intézményi folyamat előremozdítására is.

A magyar uniós elnökségnek köszönhetően mára megkérdőjelezhetetlen, hogy az EU és vezetői számára is a bővítés a három legfontosabb prioritás között van. A bővítés nélkül Európa nem tud erősödni – szögezte le a magyar uniós biztos.

Albániának már régen bent kellene lennie az Európai Unióban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hétvégén Budapesten, az Edi Rama albán kormányfővel folytatott tárgyalása után adott sajtónyilatkozatában.

Orbán Viktor elmondta, vendégével az európai helyzetről, a Nyugat-Balkán és az európai politika jövőjéről is eszmecserét folytattak. Edi Ramát méltatva felidézte: sok olyan meglátást kapott tőle az elmúlt években, amelyeket a magyar politikában is tudott használni.

Most nekünk kell segítséget adnunk albán barátainknak, hiszen a Nyugat-Balkán országai átlagosan 15 éve várakoznak arra, hogy belépjenek az Európai Unióba, 2009 óta várakozik Albánia is

– emlékeztetett.

Hozzátette: van elég baj Európában – amiről beszélhetett a minap Strasbourgban is -, ezekre a bajokra pedig a legnyilvánvalóbb orvosság az volna, ha az EU végre befogadná a Nyugat-Balkán országait.
Ezzel friss lendületet, új energiát és új gazdasági lehetőségeket is kapnánk – hangsúlyozta. Orbán Viktor kiemelte, hogy

Albánia kiválóan teljesített a tárgyalások során. Ha a csatlakozás tényleg érdemelapú folyamat lenne, akkor Albániának már régen bent kellene lennie az unióban

Hozzáfűzte azonban, hogy nagyon nehéz a bővítéssel szembeni politikai ellenszenvet vagy óvatosságot legyőzni és áthidalni. A magyar kormányfő egy sikerről is beszámolt: jövő kedden Luxemburgban EU-Albánia kormányközi konferenciát tartanak, ahol megnyitják az első tárgyalási fejezetcsoportot. Büszkeséggel említette, hogy mindez abban a pillanatban következik be, amikor Magyarország adja az EU soros elnökségét.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Edi Rama albán kormányfő sajtónyilatkozatot tesz a tárgyalásukat követően a Karmelita kolostorban 2024. október 11-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Felidézte azt is, hogy a legutóbbi sikeres bővítés akkor történt, amikor szintén Magyarország volt a soros elnök.

Magyarország szorgalmazza a felelős szomszédságpolitika jegyében, hogy a pénzügyi támogatásokat az EU minél hamarabb adja oda a Nyugat-Balkán országainak – közölte, hozzátéve, nem kell ezzel megvárni a tagságot.

Itt az Európai Növekedési Eszköz meg más eszközök is, ahonnan megkaphatják a növekedéshez szükséges pénzügyi támogatást – vetette fel. A megbeszélés során érintett kétoldalú kérdésekre kitérve emlékeztetett arra, hogy Albánia nagyon fontos partnere Magyarországnak: magyar cégek kulcsszerepet töltenek ott be kulcságazatokban. Ez nem mindennapos, nemcsak a magyar cégek sikere miatt fontos ez, hanem mert reputációt szeretnénk gyűjteni a későbbi, újabb befektetésekhez is – jelezte.

Értékelése szerint ezek a cégek jól teljesítenek, a telekommunikációs és távközlési piacon például a 4iG egy óriási, előkészítés alatt álló beruházásról is beszámolt, amely Albániát és Egyiptomot köti majd össze egy telekommunikációs hálózattal.

A Wizzair több mint 50 várost kapcsol össze Tiranával, az OTP elnyerte idén Albániában a legjobb digitális és üzleti banknak járó címet, de ott van a Fővárosi Vízművek is, amely kulcsszerepet kapott Tirana vízügyi rendszerének modernizálásában – sorolta.

Edi Ramával abban állapodtak meg, hogy a kétoldalú együttműködést folytatni fogják: Magyarország várja az albán üzleti élet érdeklődőit, valamint készen áll arra, hogy az eddigieket is meghaladó súllyal vegyen részt az albán gazdaság modernizálásában – közölte Orbán Viktor.

Az olasz kormány megnyitotta az albániai Shengjinben és Gjaderban épített migránstáborokat, amelyek jövő héttől fogadják azokat a bevándorlókat, akiket az olasz hatóságok nemzetközi vizeken mentenek.

Shengjinben a bevándorlók azonosítása zajlik majd a menedékkérelmek elbírálásával, Gjaderben pedig a kiutasítandó illegális migránsokat helyezik el – közölte Fabrizio Bucci, Olaszország albániai nagykövete pénteken a táborok felavatásán.

A tervek szerint egyszerre háromezer főt befogadó táborokban kizárólag férfiak lesznek, a nőket és gyermekeket, valamint a betegeket Olaszországban helyezik el. A családokat nem választják szét.

„A két migránstábor elkészült, a mai naptól operatívak, és jövő héttől fogadják az első bevándorlókat” – mondta a nagykövet a shengjini kikötő térségében kialakított tábor bejárásán az őt kísérő olasz újságíróknak.

Az első felvételek szerint Shengjinben, amely hatvanhat kilométerre fekszik a fővárostól, Tiranától, konténerlakásokat alakítottak ki, de jutott hely egy kisebb kórháznak is.

A tábort 5 méter magas kerítés övezi, szögesdróttal megerősítve.

Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök tavaly novemberben írt alá öt évre szóló megállapodást az Európai Unión kívüli Albánia területén létesítendő migránstáborokról. A két tábor fenntartása 2028-ig 670 millió eurójába kerül az olasz államnak.

A táborokért az olasz belügyminisztérium felelős, olasz jogi hatáskör alatt lesznek, miközben az albán fél a táborok külső biztonságát garantálja.

Azokat a bevándorlókat szállítják Albániába, akiknek az olasz hatóságok nemzetközi vizeken nyújtanak segítséget, például a Tunéziából induló csónakok csoportjainak, még mielőtt olasz vizekre érkeznének.

Az eddigi gyakorlattal szemben az olasz parti őrség nem automatikusan Lampedusára vagy Szicíliába viszi őket, hanem Albániába.

A migránsok első állomása Shengjin lesz, ahol partot érnek, egészségügyi vizsgálatnak vetik alá és azonosítják őket, és ellátást is kapnak. Az elképzelések szerint Shengjinből legfeljebb 24 óra leforgása alatt, a migránsokat átszállítják a néhány kilométerre levő Gjaderbe.

A gjaderi tábort három szekcióra osztották: a legnagyobb rész – 880 fő számára – a menedékkérelmet benyújtóknak lesz fenntartva, a második részlegben azokat helyezik el, akiknek kérelmét elutasították, tehát illegális bevándorlónak számítanak, és kiutasítás vár rájuk. A tábor harmadik részét fegyintézetként használják a táborban bűncselekményt elkövetők számára.

Egyszerre háromezer embert tudnak majd a táborokban elhelyezni, a számítások szerint évente több mint 30 ezret.

A táborok megnyitásán részt vevő Edi Rama albán kormányfő hangsúlyozta, hogy egyelőre csak Olaszország nyit ilyen központokat Albániában.

Giorgia Meloni olasz kormányfő korábbi bejelentései szerint az albániai táborok rendkívüli lépést jelentenek, melyek más uniós tagállamok számára is például szolgálhatnak, mivel Olaszország elsőként próbálkozik táborok nyitásával nem a saját területén, de Európában maradva.

Matteo Piantedosi belügyminiszter szerint az albániai táborokra egyrészt az olaszországi migránsközpontok túlzsúfoltsága miatt van szükség, másrészt „elrettentő erejük” is lehet, hiszen az a tény, hogy a bevándorlók nem az olasz partokra érkeznek meg, számos esetben az indulásról való lemondást is jelentheti.