Mégis mennek észak-koreai katonák az ukrán frontra?

Észak-Korea 12 ezer katonájával, ezen belül egy különleges műveleti egységgel támogatja Oroszországot ukrajnai háborújában; a négy dandárba szervezett kontingens vezénylése megkezdődött, a csapatok egy része már Oroszországban van – közölte pénteken a dél-koreai hírszerzés (NIS).

A NIS szerint orosz hadihajók a különleges műveleti egységek mintegy 1500 katonáját október 8. és 13. között Vlagyivosztokba szállították továbbképzésre, és hamarosan további egységek átszállítása várható.

A jelenleg Vlagyivosztokban vagy már Oroszország más távol-keleti bázisain, például Uszurijszkban, Habarovszkban, Blagovescsenszkben szolgálatot teljesítő észak-koreai katonák orosz katonai egyenruhát, fegyvereket és hamis orosz személyazonosító okmányt kaptak – közölte a NIS.

Honlapján a hírszerzés olyan műholdas fotókat és egyéb felvételeket tett közzé, amelyeken állítása szerint az észak-koreai csapatok kikötőbe szállítása és a továbbszállításukra oda vezényelt orosz hadihajók láthatók.

Jun Szogjol dél-koreai elnök hivatalának közvetlenül a hírszerzés jelentését megelőzően kiadott közleménye szerint az ukrajnai háborúban Moszkva oldalán bevetni szánt észak-koreai katonák nagy valószínűséggel már Oroszországban állomásoznak, Szöul pedig minden rendelkezésére álló eszközzel reagálni fog az orosz-észak-koreai katonai együttműködés újabb fejleményeire. Az államfő a nap folyamán rendkívüli biztonsági ülést hívott össze, hogy a hírszerzés, a hadsereg és a nemzetbiztonsági hivatal vezető tisztségviselőivel megvitassák az észak-koreai katonák lehetséges ukrajnai bevetésére adandó válaszlépéseket.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Dél-Korea és szövetségesei az észak-koreai katonák Oroszországba vezénylését annak előkészületeitől kezdve nyomon követték.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy hírszerzési jelentések szerint Észak-Korea mintegy tízezer katonát képez ki Oroszország támogatására az ukrajnai háborúban, és bár ezen erőik Oroszországba szállítása még nem történt meg, már jelen van bizonyos számú észak-koreai taktikai személyzet az oroszok által megszállt ukrán területen.

Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint a szövetségnek egyelőre nincs bizonyítéka arra, hogy észak-koreai katonák részt vennének az ukrajnai harcokban.

Peter Stano, az Európai Unió egyik szóvivője a dél-koreai jelentésre reagálva azt mondta: az EU figyelemmel kíséri az orosz-észak-koreai kapcsolatok alakulását, és kész újabb szankciókat bevezetni a két ország ellen, ha igaz, amit a dél-koreai hírszerzés közölt.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korábban „újabb álhírnek” minősítette az észak-koreai katonák oroszországi tartózkodásáról szóló híreket.

„Moszkva megpróbálja jogilag is alátámasztani azt a helyzetet, ami mára kialakult” – fogalmazott a hirado.hu-nak Tálas Péter, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense, akit annak kapcsán kértünk meg a helyzet értékelésére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz parlament alsóházához benyújtotta az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot.

Tudjuk, hogy Oroszország és Észak-Korea nagyon szoros kapcsolatban van: Phenjan 150 milliméteres lőszereket szállított viszonylag nagy számban Moszkvának, és mostanában arról érkeznek a hírek, hogy mintegy tízezer észak-koreai katona csatlakozott az orosz hadsereghez – fejtette ki Tálas Péter, aki kérdésünkre válaszolva

elképzelhetőnek tartotta észak-koreai katonák felbukkanását

az ukrán frontszakaszokon. „Az Ukrajnában harcoló orosz haderőben nagyon sokfelől érkező katonákkal találkozhatunk, s az ukrán vezetés szerint pedig az észak-koreaiak már meg is jelentek a fronton.”

Ki mit ért rajta…

Az idén nyáron aláírt egyezményt kell most ratifikálnia az orosz parlamentnek – folytatta a szakértő –, és szerinte biztosak lehetünk abban, hogy a törvényhozás szentesíti a megállapodást. „Ez egyébként azt jelenti, hogy a dokumentumot már Kim Dzsongün észak-koreai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is aláírta.”

Formálisan ez egy hagyományos biztonságpolitikai együttműködésről szóló dokumentum – értékelte Tálas a megállapodást, amely a szöveg szerint a nemzeti szuverenitás kölcsönös tiszteletén alapul, a be nem avatkozásról és egyenlőségről szól, és átfogó stratégiai partnerséget alakít ki. A megállapodás céljaiként a globális, stratégiai stabilitást és az igazságos, többpólusú nemzetközi rendszer megteremtését tűzik ki az aláíró felek.

A megállapodás célja lehet, hogy jogi alapot biztosítson az észak-koreai katonák oroszországi jelenlétéhez vagy akár az ukrán konfliktusban való részvételükhöz. Elemzők szerint ez a dokumentum egyik fontos törekvése – húzta alá Tálas Péter. Mindemelett a szakértők döntő többsége szerint

a megállapodást fenntartásokkal kell kezelni, hiszen kérdés, hogy végrehajtható-e,

és hogy mindenki ugyanazt érti-e alatta – jegyzete meg az egyetemi docens. Tálas példának hozta fel a szerződés 4. cikkelyét, ami kimondja, hogy az egyezményben szereplő támogatási kötelezettségek csak invázió és formális hadiállapot esetén érvényesíthetők.

„Tegyük hozzá: Putyin az Ukrajna elleni háborút különleges katonai műveletnek, míg a kurszki területen zajló dolgokat pedig terrorizmus elleni harcnak minősíti. Tehát jogilag egyik helyzetre sem alkalmazható a szerződés 4. cikkelye” – fogalmazott.

Hasonló a helyzet a 3. cikkellyel, amely a pozíciók összehangolását tűzi ki célul. „Azt gondolom, hogy ez egy olyan jogi dokumentum, amit majd mindenki úgy értelmez, ahogy számára a legmegfelelőbb.” Azt például egyáltalán nem tudjuk, hogy mi az álláspontja az észak-koreai legfelső népi gyűlésnek – jelezte Tálas Péter. A testület a múlt héten is ülésezett anélkül, hogy a tárgyban komolyabb bejelentést tettek volna.

Elméletileg a legfelsőbb népi gyűlésnek kellene ratifikálnia a szerződést, de Kim Dzsongün, aki a legfőbb ügyek állami bizottságának elnöke, maga is megkötheti és ratifikálhatja – fűzte hozzá, megjegyezve: vannak olyan hangok is, amelyek szerint

nem biztos, hogy Észak-Korea a maga teljességében magára vállalja a megállapodásban foglaltakat.

Phenjan tarthat attól, hogy az ukrajnai konfliktus a NATO-val vagy az EU-val való konfliktussá fokozódhat, amiben Észak-Korea nem akarna részt venni. Hozzátette: nem gondolja, hogy ez bármiben megakadályozná Kim Dzsongünt.

Kilépés a „pária államok” sorából?

Kérdésünkre, hogy a szerződés okán Oroszország is megjelenhet-e katonai vagy politikai szereplőként a Koreai-félszigeten, Tálas úgy fogalmazott: nehezen tudná elképzelni, hogy Oroszország jelenleg képes lenne teljesíteni egy ilyen jellegű észak-koreai katonai kérést.

A két ország kapcsolatáról érdemes tudni, hogy Észak-Korea azt szeretné elérni, hogy hivatalos atomhatalomként tartsák számon, legalább annyira, mint Indiát vagy Pakisztánt, s ebben régóta szeretne számítani Moszkva segítségére – mondta Tálas Péter.

Hogy Észak-Koreának ezzel a megállapodással lehetősége lesz-e valamilyen formában kilépni a „pária államok” közül? Tálas rámutatott: egyfelől Phenjan – Irán mellett – tagja Oroszország ukrajnai háborúját támogatók szűk körének. Másfelől viszont

az észak-koreai elszigeteltség nem csak egy „nyugati projekt”.

Számos állam, mely aggódik a nukleáris proliferáció miatt, vagy elutasítja az észak-koreai totális diktatúrát, támogatja Kim Dzsongün rendszerének a nemzetközi elszigetelését. Ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy Oroszország rászorul a koreai segítségre, és ezt Phenjan az elszigeteltségből való kilépésre akarja felhasználni. Nem vagyok biztos benne egyébként, hogy ez sikerül Észak-Koreának, mert Oroszország maga is egyre elszigeteltebb, vagyis jelenleg nem a legjobb szereplő arra, hogy másokat kivezessen az elszigeteltségből – összegezte Tálas Péter.