kulcsár edina
Létrehozva: 2024.10.11.
Mégis be lehet vetni a nyugati fegyvereket az oroszok ellen?
A NATO főtitkár szerint ez "jogilag lehetséges".
Jogilag lehetséges az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetése oroszországi katonai célpontok ellen, de ennek engedélyezéséről a fegyvereket szállító nyugati szövetségeseknek egyenként kell dönteniük – mondta csütörtökön Londonban a NATO főtitkára.
Mark Rutte, aki Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a találkozó utáni sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott:
Ukrajnának megvan a törvényes lehetősége arra, hogy a birtokában lévő nagy hatótávolságú rakétákat bevesse olyan oroszországi célpontok ellen, amelyek Ukrajnát fenyegetik.
Rutte kijelentette ugyanakkor, hogy nem érdemes egy fegyvertípusra összpontosítani a figyelmet, mivel egyetlen fegyverfajta bevetése önmagában nem változtathat a háborús helyzeten.
Ugyanennek a véleményének adott hangot a minap David Lammy brit külügyminiszter is.
Lammy a BBC közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta:
háborúkat nem lehet egyetlen fegyvertípus használatával megnyerni, ilyesmire az eddigi háborúk történetében sem volt példa.
Hozzátette: mielőtt döntés születne arról, hogy Ukrajnának a nyugati szövetségesek megengedik-e az általuk szállított rakéták bevetését orosz területen lévő célpontok ellen, azt kell megvizsgálni, hogy ez mennyiben járulna hozzá – vagy egyáltalán hozzájárulna-e – az orosz hadsereg visszaverését célzó stratégia sikeréhez.
Zelenszkij hosszú ideje folyamatosan kéri a nyugati szövetségesektől az általuk szállított rakéták oroszországi bevetésének engedélyezését.
A csütörtöki londoni hármas találkozó utáni nyilatkozatában Mark Rutte NATO-főtitkár azt mondta: ez szóba került a Downing Streeten tartott megbeszélésen is, de az ukrán elnök megérti, hogy „ennél szélesebb körű ügyeket kell megvitatni annak érdekében, hogy Ukrajna felülkerekedhessen”.
Rutte nem sokkal később külön interjút adott a BBC-nek, és ebben megismételte: a nyugati szövetségeseknek önállóan kell dönteniük az általuk Ukrajnának szállított fegyverek oroszországi bevethetőségéről, és bár pusztán jogi szempontból erre van lehetőség, számos egyéb tényezőt is megfontolás tárgyává kell tenni ebben a kérdésben.
A NATO-főtitkár a BBC-interjúban is megerősítette azt a véleményét, hogy egyetlen fegyvertípus önmagában nem tudja befolyásolni az ukrajnai konfliktus kimenetelét.
Rutte kijelentette: az ukrán NATO-csatlakozáshoz vezető folyamat „visszafordíthatatlan”, de ezen az úton lépésről lépésre kell haladni, mivel igen érzékeny ügyről van szó.
Hozzátette ugyanakkor: Oroszországnak sem szavazati joga, sem vétójoga nincs Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdésében.
Ukrajna békéjének megvitatására Rómába érkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök csütörtökön az esti órákban a Villa Doria Pamphili parkban található elnöki palota egyik épületében fogadta, majd a kétoldalú tárgyalás közös vacsorával zárult – közölte az olasz sajtó.
Volodimir Zelenszkij Fotó: Anadolu via AFP
A Szentszék bejelentette, hogy péntek délelőtt Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadja az ukrán elnököt a Vatikánban.
Ez a harmadik alkalom, hogy a szentatya személyesen találkozik Zelenszkijjel.
Először 2023. május 13-án fogadta Ferenc pápa az ukrán elnököt a Vatikánban, majd a nyáron a G7-országok Pugliában tartott összejövetelén.
Az olasz sajtó arról számol be, hogy Zelenszkij azzal a céllal keresi fel a nyugati országokat, hogy meggyőzze annak szükségességéről, hogy orosz területeken is bevetésre kerülhessenek a nyugatról érkezett fegyverkészletek. Olasz lapelemzések szerint Zelenszkij a háború meghatározó pillanatában látogat el Itáliába.
Elérkezett a megfelelő pillanat, hogy a nyugati szövetségeseknek illusztrálja „béketervét”, azt követően, hogy Joe Biden amerikai elnök meglehetősen langyos fogadtatásban részesítette.
A Róma–Berlin–Párizs- és London-tengely megerősítésére készül az ukrán elnök, hogy megossza a konfliktus lezárására vonatkozó jövőbeli terveit, Zelenszkij ugyanis a balkáni országok vezetőinek Dubrovnikban ígéretet tett arra, hogy november végéig elkészül az a munkadokumentum, mely az konfliktus igazságos lezárásához, a békekötéshez szükséges feltételeket meghatározza.
Az olasz kormány ugyanakkor továbbra is ragaszkodik korábbi álláspontjához, miszerint az Itáliából érkező fegyvereket kizárólag védekezésre használhatja Kijev, semmiképpen sem végezhet katonai akciókat orosz területeken. Hangsúlyozzák, hogy Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal.
Megsemmisítette az orosz hadsereg az amerikai Patriot légvédelmi rendszer két rakétaindító berendezését - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a Patriotokat a Dnyipropetrovszk megyei Pasena Balka településnél Iszkander-M rakétákkal végrehajtott csapás pusztította el szerdán egy amerikai AN/MSQ-104-es harcászati irányítófülke és egy AN/MPQ-65 többfunkciós radarállomás mellett. Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 582 légvédelmi rakétarendszert veszített.
A csütörtöki orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 18, az oroszországi Kurszk megyében pedig két ellentámadást hiúsítottak meg.
A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1950 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig számuk meghaladta a kétszázat.
Az orosz beszámoló az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között öt tábori lőszerraktárt, egy páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és két vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 205 repülőgép típusú drónt, közülük 96-ot a „különleges hadművelet” övezetén kívül.
A hadijelentés szerint az ukrán hadsereg Kurszk irányában három harckocsit veszített. Moszkva szerint a régióba betört ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 21 550 embert, 139 harckocsit, 66 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 892 páncélozott harcjárművet, 590 gépkocsit, 177 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.
Alekszandr Bogacsov, a kurszki régióban lévő szudzsai járás vezetője a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy
az ukrán erők mintegy negyven, a korukat tekintve 14 és 85 év közötti embert tartanak fogva Szudzsa város egyik bentlakásos iskolájának pincéjében. Csak reggel 9-től délután ötig hagyhatják el az épületet, tilos elutazniuk a településről, és élelmet maguknak kell találniuk a még nem egészen kifosztott üzletekben és házakban.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az Adigeföld székvárosa, Majkop közelében lévő Rodnyikovij településről 40 embert, köztük 13 gyereket menekítettek ki egy pilóta nélküli repülőszerkezetekkel végrehajtott támadás után csütörtökön hajnalban. Személyi sérülés a hivatalos bejelentés szerint nem történt.
A Herszon megyei Nova Kahovkában életét vesztette egy 54 éves nő, akinek a házát belövés érte.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
