Megint egy újabb települést foglaltak el az oroszok Ukrajnában

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Verhnokamjanszke települést – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökségnek megerősítette, hogy Vuhledar önkormányzatának épületére valóban kitűzték az orosz zászlót, de, mint mondta, korai lenne még a város „felszabadításáról” beszélni. Gagin szerint a magaslaton fekvő település „megtisztítása” folyamatban van, ami még eltart egy ideig.

Közölte, hogy civilek is maradtak Vuhledarban, de a pontos számukat nem tudta megadni.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről.

A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában öt ellentámadást vertek vissza, Kurszk megyében pedig két ellentámadási és három, a határon át tervezett betörési kísérletet hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 2100 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál számuk meghaladta a 300-at, heten pedig megadták magukat.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, az ukrán hadiipart ellátó energetikai objektumot, a Luhanszk műveleti-harcászati csoport irányítópontját, nyolc lőszerraktárt, három páncélozott harcjárművet, hat nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott tarackot, egy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 32 repülőgép típusú drónt.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz hadsereg szerdára virradóra csapást mért egy katonai rakományt szállító kompra és az Orlivka kompterminálra Odessza térségében, a román határ közelében. Lebegyev szerint a támadás akkor történt, amikor az egyik komp éppen kikötött.

Állítása szerint a román fél tüzet nyitott az orosz drónokra, de eredménytelenül. Azt írta, hogy a robbanás következtében a terminál és az egyik komp is megsérült, határőrhajókon pedig sebesülteket és halottakat evakuáltak román területre.

Az orosz védelmi minisztérium a Kurszk irányában elszenvedett ukrán anyagi veszteségek között sorolt fel még két páncélozott harcjárművet is.

Moszkva szerint a régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 19 550 embert, 135 harckocsit, 66 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 860 páncélozott harcjárművet, 574 gépkocsit, 156 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Krapivnoje községben egy civil életét vesztette, négy pedig megsebesült ukrán belövés következtében. Ugyanebben a régióban az autóúton FPV-drónok megöltek egy teherautósofőrt, egy másikat pedig megsebesítettek. Herszon megye orosz ellenőrzés alatti részéből, Kahovkából és Nova Kahovkából két civil halálát és másik két ember sebesülését jelentették.

Az ukrán erők parancsot kaptak arra, hogy vonuljanak vissza az ostrom alatt álló Vuhledarból, mert az orosz csapatok hamarosan bekerítenék őket – közölte az ukrán hadsereg keleti parancsnoksága szerdán.

Az ukrán katonák visszavonulnak Vuhledarból az emberek és a katonai felszerelés védelme érdekében, és új állásokat vesznek fel a további műveletekhez – írták. A közlemény szerint az orosz erők támadásai kimerítették az ukrán védelmet, és felmerült annak a veszélye, hogy az oroszok bekeríthetik a várost.

A kelet-ukrajnai Vuhledart a háború kezdete óta ostromolták az orosz csapatok. A háború előtt 14 ezer fős népességű, elsősorban szénbányászatból élő várost a harcok teljesen romba döntötték, szinte mindenki elmenekült a településről. Vuhledar elfoglalása azért jelentős, mert a keleti és a déli frontvonal kereszteződésénél fekszik, illetve közel van a Krímbe tartó vasútvonalhoz is. Emellett fontos stratégiai jelentősége van, mert magaslaton fekszik, ahonnan az ukránok be tudták lőni az orosz utánpótlási vonalakat a térségben.

Az utóbbi időben az orosz csapatok egyre nagyobb erővel nyomultak nyugat felé, szeptember közepén elfoglalták a donyecki régióban lévő Ukrajinszk települést, és megkezdték Vuhledar bekerítését. A Vuhledartól 80 kilométerre fekvő Pokrovszk szintén az orosz erők egyik kulcsfontosságú célpontja.

Romániában négy harci repülőgép ellenőrizte a légteret szerda hajnalban Tulcea megyében, a folyami határ közelében, amikor Oroszország ismét drónokkal támadta az ukrán civil kikötői infrastruktúrát – közölte a bukaresti védelmi minisztérium.

A román katonai parancsnokság először a spanyol légierő légtérvédelmi járőrszolgálatra Romániába érkezett két F-18-as harci repülőjét küldte a térségbe a Kogalniceanu támaszpontról.

Csaknem két óra elteltével a spanyol vadászgépeket román F-16-osok váltották, amelyek a Borcea légitámaszpontról szálltak fel. A román radarok adatai szerint a hajnali légitámadás során az orosz drónok nem hatoltak be a román légtérbe.

A szerdai légitámadás idején is a mobiltelefonokra küldött RO-Alert üzenetekkel figyelmeztették az ukrán határ közelében élő lakosságot, hogy vonuljanak óvóhelyekre, vagy ezek híján maradjanak az épületek fedezékében távol az ablakoktól, mert fennáll a veszélye, hogy veszélyes tárgyak csapódjanak be román területre.

A gabonaexportban fontos szerepet játszó ukrán folyami kikötők elleni orosz légitámadások során már több alkalommal csapódtak be – feltehetően az ukrán légvédelem által eltalált – orosz drónok darabjai a NATO-tagállam Románia területén. A román védelmi minisztérium ezúttal is határozottan elítélte „az ukrajnai civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadásokat”.

Olaf Scholz német kancellár csaknem két év után először ismételten szeretné felvenni a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – számolt be róla a Die Zeit cikkét szemléző Portfolio.

A német lapnak nyilatkozó kormányzati személyek szerint

a telefonbeszélgetésre a novemberi, brazíliai G20-találkozót megelőzően kerülhet majd sor.

Elmondták azt is, hogy a német külügyminisztérium emberei még nem vették fel a kapcsolatot orosz kollégáikkal időpont egyeztetésre.

Az utolsó közvetlen telefonhívás a német kormányfő és az orosz államfő között 2022 decemberében zajlott, mint ahogy Joe Biden amerikai elnök, Emmanuel Macron francia elnök és az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson is 2022-ben beszélt utoljára közvetlenül Putyinnal.

Az ukrán hadiipari komplexum egyik legfontosabb feladata az ukrán fegyverek hatótávolságának növelése, hogy Oroszország európai részén egyetlen hely se legyen biztonságban az ukrán drónok és rakéták támadásaitól – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerdán egy kijevi nemzetközi védelmi ipari fórumon.

Bejelentette, hogy fegyver- és haditechnikai beszerzésekre a kormány 300 milliárd hrivnyával (2802 milliárd forint) többet épített be a jövő évi állami költségvetés tervezetébe.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a fórumon közölte, hogy az idei év végén vagy a következő elején ismerteti a kormányzat az új rakétaprogramot. „Az utóbbi időben a rakéta- és a drónprogramra helyeztük a hangsúlyt” – mutatott rá, kiemelve, hogy Ukrajna már megkezdte az ukrán ballisztikus rakéták kifejlesztését.

„Ukrajna 4 milliárd dollárt fektetett be az ukrán hadiipar fejlesztésébe, és 2025-ben tovább növeli a drónok, a nagy hatótávolságú fegyverek és a ballisztikus rakéták gyártását”

– közölte a miniszter.

Volodimir Zelenszkij elnök a fórum keretében a partnerországok védelmi vállalatainak vezetőivel folytatott megbeszélést. Az államfő hangsúlyozta, hogy az Oroszország indította háború kezdetével jelentősen megnőtt a védelmi termelés Ukrajnában. A további növekedéshez azonban külföldi tapasztalatok, ellátási láncokhoz és technológiákhoz való hozzáférésre van országának szüksége. Honlapján Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna évi 4 millió drónt tud gyártani, és már aláírta a szerződéseket 1,5 millió drón idei gyártására. Hozzátette, hogy Ukrajna idén csak az első félévben 25-ször több tüzérségi lőszert gyártott, mint 2022 egészében.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) jelentést tett közzé arról, hogy az orosz hatóságok rendszeresen kínzásnak vetik alá az ukrán hadifoglyokat. Az OHCHR által megkérdezett 174 hadifogoly közül 169-en arról számoltak be, hogy gyakoriak a visszaélések a kihallgatások és a fogva tartás alatt. Vallomásukat más információforrások is megerősítették – áll a jelentésben, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. A kínzások között jegyeztek fel egyebek mellett verést, áramütést, szexuális zaklatást, fojtogatást, alvásmegvonást és színlelt kivégzéseket. Az ENSZ rámutatott, hogy a börtönőrök tudtak az ilyen bánásmódról, és meg is tudták volna akadályozni. A hivatal külön kiemelte, hogy az orosz tisztségviselők nyilvánosan buzdítottak az ukrán hadifoglyok megkínzására és kivégzésére.

Az orosz erők hajnalban drónokkal mértek csapást az odesszai régióban lévő Izmajilnál lévő kikötőre és a térségben lévő orlovkai ellenőrző pontra, ahol megsebesült két kamionsofőr, köztük egy török állampolgár – közölték a helyi ukrán hatóságok.

Orosz támadás érte a Donyeck megyei Szlovjanszk városát is reggel, találat ért egy szállodát, egy ember megsebesült – tájékoztatott Vadim Ljah, a város polgármestere.