Már sok-sok millió ember szavazott az Egyesült Államokban

Már 26 millió amerikai adta le voksát az elnökválasztás korai szavazási időszakában. A jelek szerint Donald Trump mozgósítási stratégiája működik, a republikánus magszavazók pedig úgy tűnik, megértették a korai szavazás jelentőségét.

Eddig közel 25 millió amerikai adta le voksát az elnökválasztás korai szavazási időszakában – derül ki az NBC News által közzétett adatokból. A demokraták pillanatnyi előnye ellenére Donald Trump mozgósítási stratégiája mégis a működőképesség jeleit mutatja, az idei választási időszakban a republikánus szavazók is nagyobb arányban élnek a korai szavazás lehetőségével, mint azt tették a négy évvel ezelőtti választáson.

A 2020-as választások idején Donald Trump személyes szavazásra buzdította híveit a novemberi választás kitűzött napján. Ez a stratégia akkor nem működött, Joe Biden pedig ennek köszönhetően győzni tudott. Ezért az idei voksoláson a kommunikációban és az erőforrások tekintetében is nagyobb szerepet szánnak a korai szavazásnak.

„Csak szavazzanak – bárhogyan, ahogyan akarják”

– buzdította híveit Trump egy kampányrendezvényen.

Bár az ABC News szerint a demokratáknak még van némi előnye a korai szavazáson – amivel kapcsolatban hozzáteszik: még mindig kezdeti időszakában jár –, két héttel az elnökválasztás november 5-ére kitűzött napja előtt ez a módszer mégis úgy néz ki, hogy működhet Donald Trump mozgósítása. A New York Times hétfőig 17 millió korai szavazat alapján jutott erre a következtetésre. A jelek szerint dacára annak, hogy egyes jobboldali szavazók még idegenkednek a szavazás ezen formájától, a republikánus bázis megértette Trump felhívását, és ezt a Harris-kampányhoz közeli szakemberek is kénytelenek elismerni.

„Sokkal jobb munkát végeznek [a republikánusok] a korai szavazáson való mozgósításban (…) Szerintem rájöttek arra, hogy milyen egyszerű és kényelmes a korai szavazás: gyorsabban lehet a szavazatokat összegyűjteni, és kevesebbet kell spekulálni a részvételi és szavazati arányokon a választás napján”

– mondta Sam Almy, a Demokrata Párt kampánytanácsadója, aki az arizonai korai szavazatok alakulásának követéséért felelős. Arizona különös jelentőséggel bír az idei választáson, csatatérállami pozíciója mellett azért is fontos, mivel 2020-ban protesztből még Trump ellen szavaztak az államban. Idén a verseny kiélezettsége mellett azonban itt egyre magabiztosabb jobboldali támogatást tudhat maga mögött Donald Trump.

Az idei választással kapcsolatban fontos fejlemény, hogy felértékelődik a korai szavazás és a levélszavazás intézménye – jelentette ki a hirado.hu-nak Fekete Rajmund. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a csatatérállamokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: Pennsylvania állam tulajdonképpen leképzi az Egyesült Államokat.

November 5-én tartják az elnökválasztást az Egyesült Államokban, ezen a napon több tízmillió amerikai adja majd le a voksát a két legnagyobb párt jelöltjére, a republikánus színekben induló Donald Trump korábbi elnökre és a demokrata párti Kamala Harrisre, a jelenlegi alelnökre. Az amerikai elnökválasztási rendszer egyedülállónak számít világszinten számos szempontból. Legfontosabb jellegzetessége, hogy az amerikai elnök közvetett felhatalmazással bír, személyét ugyanis az elektori kollégium választja meg. A kollégium tagállami küldöttekből áll, a választók november 5-ig róluk szavaznak, amelyik jelöltnek sikerül legalább 270 elektori szavazatot összegyűjtenie, az lesz a nyertes. Minden egyes tagállam meghatározott számú elektorral rendelkezik, belőlük annyit jelölnek ki, amennyi szenátort és képviselőt a kongresszusba, vagyis a törvényhozásba küldhet az adott tagállam, ahogy ezt lefekteti az amerikai alkotmány.

Térképen mutatta be a hirado.hu melyek lesznek a csatatérállamok a 2024-es amerikai elnökválasztáson:

Az idei választással kapcsolatban fontos fejlemény, hogy felértékelődik a korai szavazás és a levélszavazás intézménye. Korábban a demokraták éltek aktívabban ezekkel a lehetőségekkel, azonban Nathan Berger, a New York-i Fiatal Republikánusok Klubja alelnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt, hogy a Republikánus Párt változtatott a stratégiáján, 2020-ban inkább arra ösztönözték jelöltjeik a választókat, hogy a szavazás napján adják le voksaikat. Ennek eredményessége azonban kétségesnek bizonyult, ezért most arra biztatják a republikánus szavazókat, hogy éljenek a korai szavazás lehetőségével vagy a levélszavazás intézményével, ahogy a választói regisztráció növelése érdekében is komoly kampány zajlik.

Egyelőre korai még megmondani, hogy egyértelmű sikert jelent ez az irányváltás, mindenesetre vannak már erre utaló jelek. Múlt héten a Breitbart írt arról, hogy két csatatérállamban is – Michiganben és Wisconsinban – sikerülhetett Trumpnak átvenni a vezetést. A múlt szerdai állás szerint Michiganben 3 százalékpont (Trump: 50, Harris: 47), Wisconsinban pedig még kiélezettebb a verseny, itt alig 2 százalékpont (Trump: 48, Harris: 46) választja el egymástól a két jelöltet.

Elpárologott Harris előnye

Szintén a  Breitbart írt arról még az előző héten, hogy elpárolgott Kamala Harris 5,4 százalékpontos szeptemberi előnye a felmérések szerint az amerikai elnökválasztáson. Az október 9-i számok szerint a választásra jogosultak Donald Trumpra 50,6 százalék szavazna, míg Kamala Harrisre 49,4 százalék, ha most lenne a voksolás.

Az amerikai jobboldali újság szerint Kamala Harris támogatottsága augusztus 7-én – alig másfél héttel a Demokrata Párt jelölőkongresszusa, vagyis Harris elnökjelöltségének elfogadása előtt – tetőzött, majd volt egy rövidebb ideig tartó felívelés szeptemberben. Az utóbbi hetekben azonban a Trump-kampány fokozatosan elkezdte visszanyerni lendületét, a számok alapján Trump vidéken és a külvárosokban, a fehér férfiak körében vezet, míg Harris inkább a városi fekete és spanyol ajkú nők körében erős. A vagyoni és képzettségi helyzet keveset számít a pártválasztásban – teszik hozzá.

Pennsylvania, „zárókő”

A jelenlegi helyzettel kapcsolatban kérdeztük Fekete Rajmund történészt és Amerika-szakértőt, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatóját. A szakértő a keleti parti csatatérállamokkal kapcsolatban kiemelte Pennsylvania jelentőségét, amikor úgy fogalmazott:

„Pennsylvania a csatatérállamok csatatérállama.”

Elmondta: az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján

az állam nyertesének 90 százalékot is meghaladó esélye van arra, hogy megnyerje a választást.

Pennsylvania nem kizárólag azért számít kulcsfontosságú ingadozó államnak – tette hozzá –, mert az USA ötödik legnépesebb állama és 19 elektort küld az elektori kollégiumba, de azért is, mert

tulajdonképpen az Egyesült Államok leképeződésének is tekinthető demográfiai, gazdasági és politikai szempontból egyaránt.

Ideológiai kettősség jellemzi a szakértő szavai szerint, ötvözi a városi liberalizmust és a vidéki konzervativizmust. 2016-ban Trump megnyerte, 2020-ban Biden visszaszerezte – egyesek szerint ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a most leköszönő demokrata párti elnök maga is pennsylvaniai. A felmérések szerint a helyi lakosok nagy többségének jelenleg az infláció a legégetőbb problémája, így a gazdasági témák napirenden tartása Donald Trumpnak kedvezhet. Pennsylvania állam – beceneve „Keystone”, zárókövet jelent – az országot alapító tizenhárom állam egyike,  szinte pont a kontinens közepén található. Gazdaságilag is kiemelkedő szerepet játszott az elmúlt évszázadokban, de földrajzilag is hidat képezett az északkeleti és déli államok között. Az idei, kiemelkedően kiélezett választásokon pedig az elmúlt évekhez hasonlóan perdöntő szerepet játszik majd abban, hogy ki költözik a Fehér Házba.

Az elektori kollégium várható összetételével kapcsolatban a szakértő úgy fogalmazott:

a CBC News szeptemberi kutatásai szerint a demokraták 226, a republikánusok pedig 219 elektorral számolhatnak „biztosan”, így az eredmény tulajdonképpen a hét csatatér államon belül alkalmazott stratégiákon múlik.

Ezért mondhatjuk azt, hogy végeredményben az amerikai lakosság 0,0008 százalékán múlik a választások kimenetele, hiszen rajtuk áll, hogy a legmagasabb elektori szavazattal bíró csatatérállamok kékbe vagy vörösbe borulnak majd – fejtette ki.

A többi csatatérállamra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban Fekete Rajmund kifejtette: az ingadozó államok megnyerése azonban kiemelten nehéz, hiszen lakosaik eltérő problémákkal küzdenek, különféle jelszavakra, kampánystratégiákra rezonálnak. Van olyan állam, amely még a Covid utáni vontatott helyreállással harcol, de akad olyan is, ahol a társadalom összetételét érintő problémák számítanak a legsúlyosabbnak. Észak-Karolina, Georgia és Michigan az elektoraik számából adódóan figyelemre méltó, de Nevadában és Arizonában is csak egy-egy százalékpont választja el egymástól az elnökjelölteket. Elemzések szerint Donald Trump nagyobb sikerrel szólítja meg a diplomával nem rendelkező állampolgárokat, míg Kamala Harris a Trump-adminisztráció szigorú abortuszt szabályozó intézkedéseit elutasító nők támogatására számíthat. Több közvélemény-kutatás jutott arra a következtetésre, hogy Kamala Harris jelölése több csatatérállamban fordíthat az eredményen, vagy legalábbis mindenképpen kiélezi a versenyt, különös tekintettel a választásokat megelőző utolsó hetekre. A csatatérállamok jelentőségével kapcsolatban Fekete Rajmund még hozzátette: az Egyesült Államokban léteznek klasszikusan republikánus és demokrata államok – ezekben a régiókban a pártpreferencia szinte bebetonozott,

„ebből adódóan az elnökjelöltek a választási hajrá időszakában a már fentebb említett hét csatatérállamra koncentrálnak”.

Majd úgy folytatta: ha azonban megvizsgáljuk az ingadozó államokat, korántsem homogén választói igényeket, kampányígéreteket látunk.

Az országszerte jól bevált sémák és rutinszerű kampánystratégiák tehát kis eséllyel hozhatnak sikert mind a hét államban egyszerre.

Arizonában a kampány kiemelt témája az abortusz és a bevándorlás kérdése. Georgiában a lakosság harmada afroamerikai, így ezeken a területeken az ő hatékony megszólításuk elengedhetetlen. Michigant az arab-amerikai választók markáns jelenléte jellemzi, míg Nevadában a spanyol ajkúak meghatározók. Észak-Karolina lakosait szintén az illegális bevándorlás megnyugtató rendezése foglalkoztatja, Wisconsin pedig lakhatási problémákkal és gazdasági visszaeséssel küzd. Tehát mind Donald Trump, mind Kamala Harris számára kulcsfontosságú, hogy mely csatatérállamok megszerzésére összpontosítja erőforrásait a 270 elektori szavazat megszerzése érdekében.