Már Ciszjordániát is bombázta Izrael

Az ENSZ pénteken „törvénytelennek” nevezte és elítélte az előző nap Izrael által egy ciszjordániai menekülttábor ellen intézett, tizennyolc ember életét kioltó légicsapást.

„Ez a támadás az izraeli biztonsági erők által Ciszjordániában végrehajtott katonai jellegű műveletek során elkövetett törvénytelen erőalkalmazás aggasztó környezetébe illeszkedik, amelyek számos sérelmet okoztak a palesztinoknak és jelentős károkat idéztek elő az épületekben és az ellátó rendszerekben” – írta közleményében az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának a megszállva tartott palesztin területért felelős irodája.

Az izraeli hadsereg csütörtökön közölte, hogy az észak-ciszjordániai túl-karmi menekülttábor ellen a hadsereg és a Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat által közösen végrehajtott légicsapás során likvidálta a Hamász iszlamista palesztin szervezet egyik helyi vezetőjét.

2000 óta az Izrael által 1967 óta megszállva tartott Ciszjordánia elleni csütörtöki légicsapásnak volt a legtöbb áldozata – közölte a palesztin biztonsági szolgálat egyik illetékese.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága szerint „az izraeli biztonsági erők által Ciszjordániában végrehajtott – gyakran fölösleges, aránytalan, így törvénytelen – rendszeres és véres erő alkalmazásának újabb egyértelmű példájával állunk szemben”.

Pénteken százak vettek részt Túl-Karmban az áldozatok nyilvános temetésén, közöttük több maszkot viselő, feketébe öltözött fegyveres.

Izrael augusztusban már mért légicsapásokat Túl-Karmra és szárazföldi műveleteket is hajtott végre az Izraellel harcoló fegyveres csoportok elleni nagyszabású offenzíva keretében több város és palesztin menekülttábor ellen a megszállva tartott Ciszjordánia északi részében.

A Hamász Izrael elleni véres támadása kiváltotta gázai háború kezdete – október 7. – óta egyre fokozódik az erőszak egyrészt a palesztinok, másrészt az izraeli hadsereg és a telepesek között. A palesztin egészségügy-minisztérium szerint legkevesebb 701 palesztint lőttek le izraeli katonák, illetve telepesek, míg izraeli hivatalos adatok szerint legkevesebb 21 izraeli katona halt meg palesztin támadásokban, illetve katonai műveletek során.

A Hamász fegyveres szárnya, az al-Kasszám Brigádok megerősítette pénteken, hogy egyik parancsnoka, Zahi Jászir Oufi, valamint hét másik harcosa elesett a Túl-Karm elleni csütörtöki izraeli légicsapásban.

Joe Biden szerint Izraelnek nem az iráni olajlétesítményeket kellene célpontnak tekintenie

Joe Biden szerint az izraeliek még nem jutottak döntésre egy Irán elleni katonai csapásról, de az amerikai elnök a Fehér Ház sajtótájékoztatóján azt mondta, Izraelnek nem az iráni olajlétesítményeket kellene célpontnak választania.

Joe Biden kijelentette, hogy egyetlen amerikai adminisztráció sem nyújtott annyi segítséget Izrael számára, mint az általa irányított kormányzat, és erre Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek emlékeznie kell. Majd hozzátette, hogy nem tudja, az izraeli kormányfőnek az amerikai elnökválasztás befolyásolása-e a célja.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken azt közölte, hogy 350-re nőtt azon amerikaiak és családtagjaik száma, akik a washingtoni kormányzat által szerződésben lefoglalt repülőgépeken elhagyták Libanont.

A pénteki bejelentés szerint a reggeli órákban Frankfurtban landolt egy Bejrútból érkező repülőgép amerikaiakkal és családtagjaikkal a fedélzetén, összesen 97 emberrel, bár a jelentések szerint a légijárat teljes kapacitása 300 ember volt.

Matthew Miller szóvivő még csütörtökön arról számolt be, hogy az adminisztráció mindaddig folytatja a Libanonból repülő légitársaságok gépein a férőhelyek biztosítását, ameddig a közel-keleti országban a biztonsági helyzet indokolja, illetve, ameddig igény van a segítségnyújtásra.

Az amerikai haderő pénteken azt közölte, hogy több mint egy tucat légicsapást hajtott végre Jemen több pontján a húszik által ellenőrzött területeken. A bejelentés szerint az amerikai légierő gépeiről és hadihajókról indított támadást húszi fegyverrendszerek és katonai létesítmények ellen intézték, többi között a Jemen nyugati részén fekvő tengerparti El-Hudajda város repülőterén, valamint a főváros Szanaa körzetében.

Kézenfekvő lehetőség Izraelnek az iráni olajlétesítmények támadása, ám elképzelhető, hogy a nemzetközi gazdasági élet ezt bekalkulálja – többek között erről beszélt a hirado.hu-nak Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense szerint az elemzők túlnyomó többsége valamilyen eszkalációra számít, mivel Izraelt nagyon nehéz visszafogni.

– Annak ellenére, hogy sem Iránnak, sem Izraelnek nem érdeke, hogy veszélybe sodorja a közel-keleti régió olajexportját, az egyre fokozódó izraeli–iráni konfliktusban mégis felmerült, hogy Tel-Aviv rakétáinak célpontjába az iráni olajfinomítók kerülhetnek, „jobb híján”.

– Izraelnek mindenképpen válaszolnia kell az iráni rakétatámadásokra, és feltételezem, hogy ez viszont további iráni választ is kiválthat, ha túlságosan erőteljesre sikerül. Amennyiben nem az iráni nukleáris létesítményeket érinti ez a támadás – amit nagyon nem szeretne Biden amerikai elnök, s egyébként mások sem – akkor az egyik kézenfekvő lehetőség az olajlétesítmények támadása.

– Az olajárak már a kölcsönös rakétatámadások után megugrottak, milyen következményekkel járna egy ilyen támadás?

– A kedd esti, iráni, hozzávetőlegesen 180, Izraelre kilőtt ballisztikus rakéta jelentősen megemelte a Brent kőolaj árát: 75 dollár fölé emelkedett, és még este is 73,56 dollárba került. Ezek az események mindig megemelik az olajárakat, miközben az áremelkedést az csökkentheti, ha a nemzetközi gazdasági élet bekalkulálja – mondván, hogy az olaj-infrastruktúra támadása nem fog akkora kárt okozni, hogy az hosszú távú és jelentős kapacitást érintő kiesést okozzon az olajtermelésben.

Tálas Péter dékán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi Intézetének és Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának Állam és diplomácia című konferenciáján az egyetem Ludovika Campusán 2015. június 3-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

– Látványos volt megfigyelni a repülési térképeken, hogy a nemzetközi légi járatok azonnal megkerülték az egész térséget Izraeltől Iránig. Mikor érhet el ez a konfliktus egy olyan szintet, amelyet hétköznapi életünkben is érzékelhetünk?

– A légi járatok elterelése természetes következménye annak, hogy ez egy háborús övezet, hiszen Budapestről Sanghajba is Ukrajna megkerülésével repülnek. Ez a konfliktus eszkalálódhat, ha megindul egy elhúzódó, kölcsönös adok-kapok – elég hozzá, hogy a jemeni húszik az Adeni-öbölben leállítsák a hajóforgalmat. Ám egyelőre mindenki – talán Izraelen kívül – abban érdekelt, hogy ne legyen eszkaláció. Ne felejtsük el, hogy az irániak bejelentették: nem akarnak további eszkalációt. Másrészt az Iránból kilőtt rakéták nem a leggyorsabbak közé tartoztak. Hasonlóképpen az áprilisi támadáshoz, most is elég hosszú ideig repültek ahhoz, hogy az izraeliek fel tudjanak készülni, és le tudják lőni ezeket az eszközöket. Ezen a területen is lehetséges lehet a minőségi és a mennyiségi továbblépés is, ha Irán fejlettebb (lényegesen nagyobb sebességű) rakétákat indít, és jóval több mint 180 darabot.

– Vajon az izraeli–iráni konfliktus kiéleződésére vagy inkább annak gyors lezárására számíthatunk?

– Az elemzők túlnyomó többsége valamilyen eszkalációra számít, mivel Izraelt nagyon nehéz visszafogni, s tulajdonképpen ez az Egyesült Államoknak sem sikerül. Mindemellett úgy tűnik, megfogadták azt a tanácsot, hogy ne az iráni nukleáris létesítményeket bombázzák. Ennek ugyanis sokkal súlyosabb hatása lenne.

– Elszigetelheti-e mindeközben Izraelt konfliktusa az ENSZ-főtitkárral vagy a gázai polgári áldozatok miatti felháborodás?

– Izrael már a Hamász 2023. októberi támadását követően elég éles konfliktusba került az ENSZ-szel, ugyanis a zsidó állam szerint azok a segélyezők, akik Gázában tevékenykednek, együttműködnek a Hamásszal. Ez abból a szempontból igaz, hogy minden olyan segélyszervezet, amely egy diktatúrában vagy erősen centralizált rendszerben működik, kénytelen együttműködni valamilyen formában az ott hatalmat gyakorlókkal, különben be sem engedik a területre. Másrészt sokan vannak, akik túlzottnak tekintik az izraeli fellépést mind Gáza ügyében, mind Libanon déli felén, s miközben a biztonsági szervek és a titkosszolgálatok csodálattal nézik a felrobbanó walkie-talkie-kat és egyéb eszközöket, ezt sok szakértő háborús bűnnek, sőt van, aki terrorizmusnak tekinti. Nem tartozom ez utóbbiak közé, szerintem állam nem követhet el terrorizmust, de tény, hogy az ENSZ többször kritizálta azt, hogyan viselkedik Izrael Gázában és Ciszjordániában a palesztinokkal. Sokan pedig elégedetlenek azzal az izraeli magatartással, ami nem minden tekintetben követheti a nemzetközi háborús szabályokat.