Magyar Péter Brüsszel embereként rátámadt a magyar gazdákra

Magyar Péter, aki immár az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának is tagja, szembefordult a gabonatermesztő magyar gazdákkal. A nemrég a magyar élelmiszeripart privatizáló Raskó Györggyel együtt nyilatkozó liberális politikus 2027-től a gabonatermesztők helyett másoknak adná a forrásokat. A háttérben Ukrajna brüsszeli elit kívánt csatlakozása, majd az ukrán gazdák kifizetése állhat.

A héten az Európai Parlament megkezdte az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által kezdeményezett Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának jövőjéről című jelentés tárgyalását. A máris több agrárszervezet által kritizált dokumentum előmozdítaná a növényi alapú étrendeket, és nem túl burkolt formában Ukrajna jövőbeli csatlakozását készítené elő, az eddigi területalapú támogatási rendszer megszüntetésével.

A vita kapcsán Magyar Péter is közzétett egy bejegyzést, amely lényegében a területalapú támogatások eddigi rendszerének megszüntetését vetíti előre. Magyar szerint „ahogy az egész unióban, úgy Magyarországon is támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelést (sic!) helyett.”

A területalapú támogatások formájában évi 550 milliárd forint támogatás érkezik hazánkba. Támogatási kérelmet évente közel ötmillió hektárra, több mint 160 ezer gazda nyújt be, döntő többségük családi gazdálkodóként. A kisebb gazdaságok arányaiban megemelt többlettámogatásban részesülnek, hiszen az első tíz hektár után hektáronként plusz 32 ezer forint, 150 hektárig pedig hektáronként plusz 17 ezer forint jár.

Ami az organikus mezőgazdasági termelés támogatását illeti, 2023-ban 4400 biogazda közel 37 milliárd forint támogatást kapott, és 2024 őszén jelenik meg egy új biogazdálkodóknak szóló pályázat megemelt támogatási összegekkel. Minden egyes az ökológiai gazdálkodásba újonnan bevont hektár után szántóterületek esetében 183 000 forint, intenzívebb szántóföldi zöldségkultúra esetében több mint kétszer ennyi, közel 440 ezer forint támogatást kaphatnak majd a gazdák. Emellett lehet majd támogatást igényelni új és már meglévő biónak minősülő gyümölcsültetvényekre (új extenzív ültetvény esetén 625 ezer forint/hektár, meglévő esetén 350 ezer forint/hektár) és legelőkre is (80 ezer forint/hektár). Ugyanezek az összegek 2015-ben még jóval alacsonyabbak, feleakkorák voltak, induló szántóföldi bioterület esetén például kevesebb mint 100 ezer forint/hektár.

Külön érdekesség, hogy az anyagban azzal indokolják a területalapú támogatások megszüntetését, hogy fel kell készíteni az agrártámogatásokat az EU bővítésére. Ukrajna neve nem szerepel ugyan az anyagban, de egyértelmű, hogy a bizottság elnökének a tanácsadói melyik országra gondoltak. Hiszen Ukrajna mezőgazdasági területe 40 millió hektár, miközben most az EU-ban összességében 150 millió hektár részesül támogatásban.

A Magyar Péter által megfogalmazott, a brüsszeli bürokrácia javaslatainak megfelelő kritika egyébként gyakorlatilag szó szerint megegyezik Raskó György 2022-ben a Privátbankár nevű portálnak elmondott szavaival. Az agrároligarcha arról beszélt, hogy „az unió a földalapú támogatások révén az extenzív irányú termelést támogatja”. Emlékezetes, hogy Raskó intézte a magyar élelmiszeripar katasztrofális következményekkel járó privatizációját, majd maga is privatizált egy állami gazdaságot a Gyurcsány-kormány idején. A zöldbáró korábban a Momentum nevű liberális pártot pénzelte, de volt Márki-Zay Péter tanácsadója, árnyékkormányának tagja is.

Magyar Péternek sikerült maga mögé állítania a privatizációból meggazdagodott zöldbárót, Raskó Györgyöt. Az üzletember az 1990-es években a Világbank környékéről érkezett az Antall-kormányba, ahol legjelentősebb ténykedése a növényolajgyárakat tömörítő vállalat külföldi kézbe történő eladása volt. A homályos üzletek folytatódtak a szocialista kormányok alatt is, a 2000-es években Raskó áron alul szerezte meg a komáromi állami gazdaságot. A zöldbáró a 2010-es években a Momentumot finanszírozta, majd beállt Márki-Zay Péter mögé, innen vezetett az útja a Tisza Pártig.

Raskó György Fotó: képernyőfotó/HírTV

Hirdetés

Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Feliratkozom a hírlevélre

– Szinte szürreális lelkesedés és szeretet árad felé. Soha ilyent nem tapasztaltam – számolt be a napokban Facebook-oldalán Raskó György a Magyar Péterrel való találkozásáról. A zöldbáró október elsején töltött egy egész napot a Tisza Párt elnökének társaságában. Raskó személyében a Tisza Párt és Magyar Péter közelébe egy olyan ember került, aki a rendszerváltáskori rablóprivatizáció egyik nagy nyertese, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok kiszolgálója és 2010 után a Momentum és Márki-Zay Péter támogatója volt.

Rablókapitalizmus

Raskó György a Világbank alkalmazottjaként dolgozott a rendszerváltás idején, de már ekkor is vállalkozott: az érdekeltségébe tartozott egy, a magyar mezőgazdaságnak konkurenciát jelentő szójaimportcég, a Hunsoya Kft. 

 a Földművelési Minisztérium közigazgatási államtitkáraként a vagyonügynökség igazgatósági tagja is volt. Ez a helyzet nemcsak elsőre tűnik összeférhetetlennek, az Alkotmánybíróság mindezt határozatban mondta ki. 

Raskó még a saját bevallása szerint is a gátlástalan privatizáció nyertese: „Az üzleti sikereim alapja az a kapcsolatrendszer, amelyet a 90-es évek elején, a privatizációs időszakban építettem ki, és az a bizalmi tőke, amely elsődlegesen külföldi befektetők részéről nyilvánult meg felém” – mondta még 2003-ban a Világgazdaságnak. 

Az üzletember nagy dobása volt a rendszerváltozás után, hogy eladták a növényolajgyárakat tömörítő vállalatot (Nömov), az üzlet hasznából az államkassza egy forintot sem látott. Az agrároligarcha azonban ezzel a lépéssel tetemes részt vállalt a magyar élelmiszeripar leépülésében, amely hozzájárult a mezőgazdasági termelés addig sosem látott visszaeséséhez.

Raskó György nemcsak bekerült az Antall-kormányba, politizált is az MDF-ben, majd a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) parlamenti képviselője is volt egy ciklus erejéig a 90-es években. 

Mindezt a rendkívüli megszorításokkal járó csomag bevezetését követő harmadik évben mondta, amikorra világossá vált, hogy a program óriási károkat okozott, megfontolatlan és szociálisan érzéketlen volt.

Hová lett az állami vagyon?

A 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok idején folytatódott Raskó és köre ténykedése. A recept adott volt, amelyet a legjobban egy másik szereplőhöz köthető adásvételen lehet bemutatni.

A privatizációt vezénylő ÁPV Rt. a kétezres évek közepén 640 millió forintért adott túl az egymilliárd forintos piaci áron nyilvántartott Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt.-n. A győztes társaság, a Kornfarm Kft. versenyeztetés nélkül, meghívásos úton vásárolhatta meg a céget, mivel a korábban kiírt két nyílt pályázat eredménytelenül zárult. 

Csakhogy a Kornfarm végső tulajdonosa egy Holland Antillákon bejegyzett gazdasági társaság volt, amely így valószínűleg Leisztinger érdekeltségébe tartozott.

A lényeg, hogy az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt jóval áron alul kelt el: a társaság vagyonértékelése szerint csak az ingatlanok értéke elérte az egymilliárd forintot, a tenyészállatok akkori értéke kétszázmillió, a növendék-, hízó- és egyéb állatoké pedig 267 millió forint volt. Az új tulajdonos egyebek mellett 415 millió forintnyi késztermékhez, valamint félkész termékek címén 687 millió forintnyi áruhoz jutott. A vagyonértékelés szerint az eszközök végösszege meghaladta a négymilliárd forintot. 

Eredménytelen nyílt pályázatok után meghívásos eljárás, amelyen a győztes cég ajánlata egy kézzel írt papírdarab volt. Az üzlettel kapcsolatban ÁPV Rt. megállapította: az adásvétel során kár érte az államot. A megállapodásra 2004 karácsonya előtt néhány nappal, már a Gyurcsány-kormány idején került sor, a vevő a Kemenesalja Agáripari Kft. volt, amelynek tulajdonosai között Raskó György neve is szerepelt. Raskó egyébként a Medgyessy-kabinetet is segítette, a gazdasági tanácsadó testületben vett részt. 

Út a Momentumhoz és Márki-Zay Péterhez

A zöldbáró 2017-ben nyíltan támogatta a Momentum Mozgalmat, fia, László a párt aktivistája volt. Az üzletember minderről a Heti Válasz című hetilapnak nyilatkozott, azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan mennyivel járult hozzá a párt költségvetéséhez. Az azonban kiderült, hogy már a kezdetektől, az olimpiaellenes-kampányban is finanszírozta a Momentumot. A Heti Válasznak adott nyilatkozata szerint ekkorra már eltávolodott az MSZP-től és a DK-tól, sőt, támogatásának feltételéül szabta, hogy a Momentum nem állhat össze ezekkel a pártokkal. 

 A V18 alapítói Lévai Katalin, Andor László, Balázs Péter, Bárándy Péter, Bod Péter Ákos, Göncz Kinga, Holoda Attila, Mellár Tamás, Pusztai Erzsébet, Raskó György és Székely Tamás voltak.

Úgy tűnik, hogy Raskó György 2022-re minden ellenszenvét félretette a szocialistákkal és Gyurcsány pártjával kapcsolatban, ugyanis az egyesült baloldal árnyékkormányának tagjai közé is beválasztotta Márki-Zay Péter. Az oligarcha a mezőgazdasági programért felelt.

A legutóbbi országgyűlési választások kampányának egyik színes, komikus epizódja volt, hogy a korábban Torgyán József nevével fémjelzett Független Kisgazdapárt újjáalakult. Az eseményre Márki-Zay Pétert, az egyesült ellenzék kormányfőjelöltjét is meghívták, aki magával vitte Iványi Gábor lelkészt és Raskó Györgyöt is. A kisgazdák nem sok vizet zavartak a választáson, legközelebb pedig már csak 2023-ban kerültek be a hírekbe, amikor együttműködési megállapodást kötöttek a Jobbikkal. Az együttműködés „sikere” szemmel látható: a Jobbik az Európai Parlamenti választáson az egyszázalékos támogatottságot sem érte el.