Lesz-e fordulat az Európai Unió migránspolitikájában?

A Neue Zürcher Zeitung szerint Ursula von der Leyen immár nem Franciaország és Németország vezetőivel tárgyal, hanem Orbán Viktorral és más migrációkritikus kormányfőkkel. A cikk rámutat, hogy az EU migrációs politikája jelentős változásokon megy keresztül, míg Macron és Scholz pozíciója egyre inkább háttérbe szorul. Az uniós menekültügyi eljárások kihelyezése az unión kívülre, valamint a menedékjog hatályon kívül helyezése hamarosan általános gyakorlattá válhat.

Orbán Viktor Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése előtt. Fotó: AFP

A Mandiner által idézett cikkben a Neue Zürcher Zeitung arról ír, hogy az Európai Unió migrációs politikája átrendeződés előtt áll, és ez lett az EU-csúcs egyik legfontosabb napirendi pontja. A Mandiner kiemeli, hogy az uniós vezetők, köztük Orbán Viktor, komolyan mérlegelik a menekültügyi eljárások kihelyezésének lehetőségét az unión kívüli országokba, amit Lengyelország és Finnország is támogat. 

A Mandiner beszámolója szerint a cikk külön kitér arra, hogy Von der Leyen az EU-csúcs előtt egy migrációkritikus vezetőkből álló csoporttal, köztük Orbán Viktorral vett részt egy informális reggelin. Ez a találkozó döntő szerepet játszott abban, hogy az EU új irányvonalat határozzon meg a migrációs politikában. Az egyik legfontosabb cél most az, hogy a jövőben a menedékkérelmeket harmadik országokban, például Albániában vagy más biztonságosnak ítélt országokban bírálják el.

A svájci lap cikke arra is kitér, hogy Von der Leyen a csúcs során nagy teret kapott az új migrációs politika meghatározásában, és az uniós vezetők közös nyilatkozatában innovatív megoldásokat emeltek ki a migráció szabályozására. A lap szerint ez az új dinamika komoly változásokat hozhat az EU migrációs politikájában, amely a korábban tabunak számító kérdéseket is napirendre tűzte, mint például a menedékjog időleges felfüggesztése és a határok szigorúbb védelme.

Az EU-csúcs tehát fontos fordulópont lehet az európai migrációs politikában, és a Neue Zürcher Zeitung szerint Von der Leyen új szövetségesei, köztük Orbán Viktor, kulcsszereplőkké váltak a folyamatban.

Egyre többször hallani nemzetközi fórumokon, diplomáciai találkozókon és a médiában: a magyaroknak volt igazuk, amikor azt mondták, hogy az illegális bevándorlás nem a megoldás, hanem a probléma maga – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna műsorában.

Bakondi György közölte, évente egymillió ember próbált illegálisan bejutni Európába, a személyazonosságukat pedig nem tudták igazolni. Akik megkapták a menekültstátuszt, azoknak számottevő része nem igyekezett beilleszkedni, dolgozni, a többségi társadalomhoz igazodni.

Ebből közbiztonsági és szociális társadalmi feszültség keletkezett. Előfordult, hogy több szociális ellátást kaptak egyes menekültek, mint azok, akik nyugdíjasként az egész életüket ledolgozták

– tette hozzá.

Kiemelte, hogy a társadalmi feszültségnek politikai következményei lettek. A választásokon a konzervatív nemzeti, patrióta pártok nagyon jól szerepeltek, ami azt mutatta, hogy a lakosság tűrőképessége elérte azt a szintet, amivel már a kormányzó elitnek is foglalkoznia kell.

Egy közvélemény-kutatás szerint az észak-afrikai országokban élő fiatalok 50-70 százaléka a kivándorlás mellett döntene. Ezek az adatok Nigériában vagy Ugandában még rosszabbak lennének – ismertette Bakondi György.

A főtanácsadó elmondta, figyelemmel kísérik a görög-török határtérség adatait, mert az odaérkezők jelennek meg később a magyar határ közelében embercsempészek közvetítésével.

Bakondi György hozzátette,

az illegális migráció elhibázott brüsszeli kezelése befolyásolja a lakosság véleményét, és ez politikai következményekkel járt. Ez látható a francia, a német tartományi, a holland és a cseh szenátusi választások eredményében.

A főtanácsadó kiemelte, Orbán Viktor magyar miniszterelnök javaslatának megfelelően létre kellene hozni a schengeni térség legfelsőbb szintű politikai vezetőiből álló és rendszeresen ülésező tanácsot, amely döntéseket tudna hozni a térség védelme érdekében.

Bakondi György azt mondta, egyes országok azért állították vissza a határellenőrzést a schengeni belső határaikon, mert a közbiztonság súlyos veszélybe került náluk, és nem tudtak mást tenni.

Közölte: Magyarország egyedül teljesíti a külső határok szigorú őrizetét, az Európai Unió azonban súlyos bírságot szabott ki.

„Arra akarnak bennünket rászorítani, hogy engedjük be az illegális migránsokat, és majd utána bírálgassuk el a kérelmüket”

– fogalmazott.

Hozzátette, a bevándorlók okmányok nélkül érkeznek, és mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a hatóságokkal való találkozást a kitoloncolás veszélye miatt, illetve kitoloncoló határozat esetén illegalitásba vonulnak.

Júniusban, az előző év azonos hónapjának adataihoz képest 17 százalékkal kevesebb, 70 375 nem uniós állampolgár nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, ez mintegy hatezerrel elmarad a májusi számoktól – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

A júniusi menekültügyi adatokat tartalmazó jelentés szerint a vizsgált hónapban 6540 volt azon nem uniós állampolgárságú menedékkérők száma, akik egy korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket, ez 6 százalékkal több a tavaly júniusinál.

Az előző hónapokhoz hasonlóan júniusban is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (10 165), őket a venezuelaiak (6340), majd az afgánok (5930) követték.

A menedékkérelmek 76 százalékát négy uniós országban, Németországban (16 770), Spanyolországban (14 855), Olaszországban (11 685), és Franciaországban (10 510) nyújtották be.

Az EU egészében százezer emberre áprilisban 15,7 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért menedéket. Arányuk Görögországban (45,4), Spanyolországban (30,6) és Írországban (26,2) volt a legmagasabb.

A vizsgált hónapban 2395 felnőtt kísérő nélküli kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában. A kiskorúak legtöbbje szíriai (675), afgán (405) és egyiptomi (255) volt. Közülük a legtöbben Németországba (725), Bulgáriába (300), Görögországba (290), Hollandiába (260) és Spanyolországba (255) érkeztek – tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.