Kijevnek nehézséget okoz a német rakétaszállítás elmaradása

Németország elutasítása, hogy nehéz haditechnikai eszközöket szállítson Ukrajnának, ez erős csapás Kijevre – jelentette ki az X közösségi hálózaton a Megaupload és a Mega fájlcserélő oldalak alapítója, a Kim Dotcom néven ismert német–finn vállalkozó, Kim Schmitz. Szerinte Berlin döntése azt mutatja, hogy Kijev vesztett.

Egy nappal korábban, október 13-án vált ismertté, hogy a német védelmi minisztérium nem hisz az ukrán fegyveres erők képességeiben, hogy a közeljövőben ellentámadást indíthatnak. A Bild saját forrásait idézte, amelyek szerint a Bundeswehrnek már nincs nehéz haditechnikai eszköze, amelyet átadhatna Ukrajnának.
A német védelmi minisztérium dokumentumai szerint a Bundeswehrnek még mindig van 300 Leopard 2 típusú harckocsija, de ezeket nem kívánja megosztani Kijevvel. Ugyanez vonatkozik a BMP-kre és a harckocsi-haubikokra is.

A Bild ugyanakkor azt írta, hogy Olaf Scholz német kancellár figyelmen kívül hagyta Kijev kérését a Taurus rakéták átadásáról és a NATO-ba való, gyorsított felvételről. Ezekről a követelésekről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a német kancellár legutóbbi találkozóján volt szó. A cikk szerzői megjegyezték, hogy Scholz nem adott egyértelmű választ Zelenszkijnek mindkét követelésre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai körútját követően további katonai segélyt sürgetett nyugati partnereitől vasárnap.

– hangoztatta vasárnap az X-en.

„Partnereink abban a helyzetben vannak, hogy biztosítani tudják a légvédelmi eszközök szükséges mennyiségét, illetve minőségét, meg tudják hozni a döntéseket a kielégítő nagy hatótávolságú képességeinkkel, valamint a csapatainknak nyújtott védelmi támogatással kapcsolatban”

– fűzte hozzá Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint az elmúlt hétben mintegy 900 siklóbombát dobott le Oroszország a kijevi vezetés ellenőrizte területeken, emellett 40 rakéta- és 400 dróncsapást is végrehajtott. Zelenszkij egy videót is mellékelt a keletkezett károkról.

Csak vasárnap az ukrán légvédelem állítása szerint 31 orosz drónt lőttek le. Az éjszaka folyamán összesen 68 dróncsapás és több rakétatámadás volt.

Az Ukrajna és partnerei közötti védelmi kapcsolatoknak is változniuk kell az Oroszországnak nyújtott észak-koreai támogatás tükrében, amely nemcsak fegyverszállítmányokat, de katonák biztosítását is magában foglalja az orosz csapatok számára – jelentette ki vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Látjuk, hogy Oroszország és az olyan rezsimek, mint Észak-Korea közti kapcsolatok egyre szorosabbá válnak” – mondta Zelenszkij.

Itt nemcsak fegyverek, hanem emberek átadásáról van szó Észak-Koreából

– tette hozzá.

„Kézenfekvő, hogy ilyen körülmények között a partnereinkkel fenntartott kapcsolatainknak is fejlődniük kell” – hangoztatta.

„A frontnak további támogatásra van szüksége. Több nagy hatótávolságú eszköz biztosításáról beszélünk Ukrajnának és csapataink hathatósabb támogatásáról, ami túlmutat katonai eszközök egyszerű listájánál”

– fűzte hozzá.

Kim Jonghjon dél-koreai védelmi miniszter keddi parlamenti meghallgatásán arról számolt be, hogy a Phenjan és Moszkva közötti katonai együttműködés keretében Észak-Korea feltehetően beveti Ukrajnában reguláris hadseregének egy részét az orosz erők oldalán.

A Kreml csütörtökön visszautasította a dél-koreai állításokat. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságírói kérdésre felelve kijelentette, hogy „mindez újabb adag hamis hírnek tűnik”.

Egy ember meghalt, és 12-en megsebesültek, amikor ukrán drónok támadást intéztek az oroszországi Belgorod megyében és a Krasznodari határterületen szombat hajnalban. Eközben ukrán drónok Luhanszkban eltaláltak egy üzemanyagraktárat, ahol kigyulladt egy üzemanyagtartály.

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod kormányzója a Telegramon azt mondta, hogy a régióban található Sebekino településen egy ember életét vesztette, 9-en pedig megsebesültek. Ugyancsak ukrán támadás következtében egy nő és két férfi megsebesült az Usztyinkát ért csapásban, mindhármukat kórházban ápolják, kettejük állapota súlyos.

Krasznodarban három házban és egy járműben okoztak kárt az ukrán drónok – erről Venjamin Kondratyev regionális kormányzó számolt be a Telegramon, hozzátéve, hogy személyi sérülés nem történt.

Az ukrán erők eltaláltak egy üzemanyagraktárat az Oroszország által bekebelezett kelet-ukrajnai luhanszki régióban szombat hajnalban. Ukrán állítás szerint részben innen látták el üzemanyaggal az orosz hadsereget.

A Rovenki városa közelében található üzemanyagraktárat már májusban is ukrán találat érte. Orosz közlés szerint Ukrajna 10 drónnal támadta a létesítményt szombat hajnalban, közülük nyolcat lelőttek. A dróntámadásnak nincs halálos vagy sebesült áldozata. A tüzet késő délelőtt sikerült eloltani.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy erői szombatra virradóra 17 drónt lőttek le Krasznodar felett, 12-öt Kurszk felett, kettőt Belgorod felett, és további 16-ot az Azovi-tenger partjainál.

Németország 1,4 milliárd eurós (560 milliárd forintos) katonai segélycsomagot küld Ukrajnának az év végéig – jelentette be Olaf Scholz német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki berlini látogatásán.

A támogatás jelzés Oroszország számára, hogy az időhúzás terve nem fog működni, és a Nyugat nem hagy fel Ukrajna támogatásával – mondta Zelenszkijnek a német kancellár.

Németország a légvédelmi felszereléseket, harckocsikat, harci drónokat, tarackokat, páncélozott járműveket, radarokat és tüzérségi lövedékeket, ezen belül belga, dán és norvég hozzájárulást is tartalmazó újabb segélycsomagot az év végéig szállítja le.

Scholz közölte, a múlt heti találkozón az ukrán elnökkel egyetértettek abban, hogy Oroszországnak is részt kell vennie az ukrajnai békekonferencián.

„A békét csak a nemzetközi jog alapján lehet biztosítani, óriási erőfeszítések árán”

– mondta a német kancellár, hozzátéve, hogy nem fognak belemenni egy Oroszország által diktált békébe.

Zelenszkij köszönetet mondott Scholznak országa támogatásért Oroszországgal szemben, és felbecsülhetetlen értékűnek nevezte a berlini vezetéstől kapott légvédelmi felszereléseket.

„Németország másoknál több segítséget nyújtott hazánknak a légvédelmi rendszerek terén” – mondta Zelenszkij a találkozón. „Ezek a tények, ezzel ukrán életek ezreit mentették meg, védelmet nyújtva városainknak és falvainknak az orosz terrorral szemben” – tette hozzá.

Az ukrán elnök a múlt héten mutatta be „győzelmi tervét” európai szövetségeseinek, amely a háború befejezése mellett nagy hatótávolságú fegyverek bevetésének engedélyezését is sürgeti az orosz területekre való mélyebb behatolás érdekében.

„Számunkra kulcsfontosságú, hogy a támogatás mértéke a következő évben se csökkenjen” – emelte ki Zelenszkij a berlini kancellária épületénél, ahol immáron negyedik alkalommal találkozott a német kancellárral.

Jogilag lehetséges az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetése oroszországi katonai célpontok ellen, de ennek engedélyezéséről a szövetségeseknek kell dönteniük – mondta csütörtökön Londonban a NATO főtitkára.

Mark Rutte, aki Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a találkozó utáni sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: Ukrajnának megvan a törvényes lehetősége arra, hogy a birtokában lévő nagy hatótávolságú rakétákat bevesse olyan oroszországi célpontok ellen, amelyek Ukrajnát fenyegetik.

Rutte kijelentette ugyanakkor, hogy nem érdemes egy fegyvertípusra összpontosítani a figyelmet, mivel egyetlen fegyverfajta bevetése önmagában nem változtathat a háborús helyzeten.
Ugyanennek a véleményének adott hangot a minap David Lammy brit külügyminiszter is.

Mark Rutte (MTI/EPA)

Lammy a BBC közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta:

háborúkat nem lehet egyetlen fegyvertípus használatával megnyerni, ilyesmire az eddigi háborúk történetében sem volt példa.

Hozzátette: mielőtt döntés születne arról, hogy Ukrajnának a nyugati szövetségesek megengedik-e az általuk szállított rakéták bevetését orosz területen lévő célpontok ellen, azt kell megvizsgálni, hogy ez mennyiben járulna hozzá – vagy egyáltalán hozzájárulna-e – az orosz hadsereg visszaverését célzó stratégia sikeréhez.

Zelenszkij hosszú ideje folyamatosan kéri a nyugati szövetségesektől az általuk szállított rakéták oroszországi bevetésének engedélyezését.

A csütörtöki londoni hármas találkozó utáni nyilatkozatában Mark Rutte NATO-főtitkár azt mondta:

ez szóba került a Downing Streeten tartott megbeszélésen is, de az ukrán elnök megérti, hogy „ennél szélesebb körű ügyeket kell megvitatni annak érdekében, hogy Ukrajna felülkerekedhessen”.

Rutte nem sokkal később külön interjút adott a BBC-nek, és ebben megismételte: a nyugati szövetségeseknek önállóan kell dönteniük az általuk Ukrajnának szállított fegyverek oroszországi bevethetőségéről, és bár pusztán jogi szempontból erre van lehetőség, számos egyéb tényezőt is megfontolás tárgyává kell tenni ebben a kérdésben.

A NATO-főtitkár a BBC-interjúban is megerősítette azt a véleményét, hogy egyetlen fegyvertípus önmagában nem tudja befolyásolni az ukrajnai konfliktus kimenetelét.

Rutte kijelentette: az ukrán NATO-csatlakozáshoz vezető folyamat „visszafordíthatatlan”, de ezen az úton „lépésről lépésre kell haladni”, mivel „igen érzékeny ügyről” van szó.

Hozzátette ugyanakkor: Oroszországnak sem szavazati joga, sem vétójoga nincs Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdésében.