Izraelnek kész terve van Ciszjordániával és Libanonnal?

A közel-keleti ellenségeskedés súlyosbodását Izrael idézte elő, mégpedig azért, mert kidolgozott terve van Ciszjordániával és Libanonnal, ezeket akarja megvalósítani – jelentette ki kedden a katari emír, akinek országa kulcsszerepet játszott a Gázai övezeti tűzszünet érdekében tett erőfeszítésekben.

„A libanoni határon történt eszkaláció megállításának legegyszerűbb és legbiztosabb módja a gázai megsemmisítő háború leállítása lett volna” – tette hozzá Tamím bin Hamad ász-Száni a konzultatív tanácsnak nevezett katari parlamentben.

„Izrael azonban tudatosan választotta az agresszió kiterjesztését, mert terve volt a Gázai övezet mellett olyan régiókkal is, mint Ciszjordánia vagy Libanon, és mert lehetőséget látott e terve megvalósítására” – tette hozzá.

Az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háború a Gázai övezetben az utóbbi terrortámadásával robbant ki tavaly október 7-én. Ebben a terrortámadásban ezerkétszáz ember vesztette életét, többségük civil. Izrael azóta is tartó megtorló offenzívájában már több mint 43 ezer palesztin halt meg az övezetben.

Katarnak kulcsszerepe volt abban, hogy a felek kössenek tűzszünetet, de ilyen mindössze egyszer jött létre rövid időre, majd a konfliktus kiszélesedett. A Gázai övezeti háború hatására Izrael és a Hezbollah libanoni síita milícia rendszeresen támadta egymást a határon át, és az Izrael által 1967 óta megszállt Ciszjordániában is megszaporodott az erőszakcselekmények száma.

A katari emír kifejtette: 

Lőfegyveres merényletet követett el egy ismeretlen tettes kedden az izraeli Javné közelében, egy autópálya-csomópontnál több jármű és utasai ellen. Több embert megsebesített, akik közül egy meghalt még kórházba szállítása előtt – közölték az izraeli hatóságok.

Egy harminc év körüli rendőrt gyilkolt meg az út szélén álló és lövöldöző terrorista. Az esetet látva autójával megállt a helyszínen egy orvos, hogy segítséget nyújtson, de őt elütötte egy jármű, ami miatt könnyebben megsérült. A merénylőt, aki előtte a csomópont több másik részén is az autókra lőtt, végül egy civil lőtte le. A helyszínre ment Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter.

„Olyan reformot vezettünk be, amely újra és újra bizonyította sikerességét. A civilek engedéllyel tartott fegyverükkel sok emberéletet mentettek már meg”

– mondta a miniszter az általa bevezetett változtatásokra utalva, amelyek megkönnyítik a civileknek a fegyverviselési engedély megszerzését. A rendőrség nagy erőkkel érkezett a helyszínre, és helikopterrel átkutatta a környéket, esetleges további merénylőket keresve.

Lakóházat ért egy izraeli légicsapás hétfőn Észak-Libanonban, legkevesebb huszonegy ember meghalt – közölte a libanoni Vöröskereszt.

Az izraeli hadsereg egyelőre nem erősítette meg a hírt, és azt sem tudni, hogy mi volt a légicsapás célpontja. A találat egy lakóházat ért Aito faluban, egy keresztények lakta körzetben, távol a Hezbollah síita fegyveres szervezet dél- és kelet-libanoni erősségeitől.

A támadást egy nappal azután hajtották végre, hogy a Hezbollah drónokkal és rakétákkal támadt egy észak-izraeli katonai támaszpontra és megölt négy – tizenkilenc éves – katonát. A támadásban hatvanegyen megsebesültek.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn ellátogatott a támaszpontra és a támadásban megsebesült katonákhoz, és kijelentette:

„kímélet nélkül folytatjuk a légicsapásokat a Hezbollah ellen Libanon minden részében, Bejrútot is beleértve”.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy megölte Muhammad Kamel Naimot, a Hezbollah elit egységének, a Radvan Erők harckocsi-elhárító egységének a parancsnokát a dél-libanoni Nabatíjére mért légicsapásban. A Hezbollah állítása szerint hétfőn „rakétasortüzet” zúdított az észak-izraeli Szafed városra, válaszul a dél-libanoni izraeli légicsapásokra.

Az ENSZ ideiglenes libanoni missziója (UNIFIL) elleni támadások ellentétesek a nemzetközi humanitárius joggal, és egyszer s mindenkorra be kell őket szüntetni – közölte hétfőn Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország.

A négy ország közös közleményben ismételten hangsúlyozta „az UNIFIL Dél-Libanonban játszott lényeges stabilizáló szerepét”, hozzátéve, hogy Izraelnek és a többi félnek mindenkor biztosítania kell a békefenntartók biztonságát.

Az ENSZ-kontingenst, amelyben többszáz európai katona is szolgál, többször is támadás érte az izraeli hadsereg részéről az elmúlt napokban.

Izrael felszólította az ENSZ-t, hogy vonuljon ki az övezetből, ahol a Hezbollahhal harcol.

António Guterres ENSZ-főtitkár elítélte a civil áldozatok növekvő számát a Gázai övezet északi részében – közölte hétfőn szóvivője.

Az ENSZ libanoni békefenntartói (UNIFIL) a helyükön maradnak annak ellenére, hogy Izrael kivonulásukra szólított fel őket – közölte hétfőn a világszervezet békefenntartó műveleteinek vezetője, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa bírálta az erőket ért legutóbbi támadásokat.

„Döntés született, az UNIFIL megmarad minden jelenlegi állásában, annak ellenére, hogy az izraeli erők felszólították őket, hagyják el a kék vonal közelében lévő pozícióikat” – közölte Jean- Pierre Lacroix. Az UNIFIL 1978 óta felügyeli az Izrael és Libanon közötti határvidéket. Küldetésében több mint 50 országból több mint tízezer ENSZ-katona vesz részt.

Az izraeli erők és az Irán által támogatott síita Hezbollah milícia közötti harcokban a békefenntartók az elmúlt napokban többször is tűz alá kerültek. Lacroix szerint öt katona megsebesült az összecsapásokban. Emellett

izraeli harckocsik áttörték a dél-libanoni ENSZ-bázis főkapuját.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég a békefenntartók azonnali kivonását követelte a dél-libanoni harci övezetből. A kormányfő hivatalának tájékoztatása szerint Netanjahu közvetlenül António Guterres ENSZ-főtitkárnak címezve azt üzente: ideje kivonni az UNIFIL-t a harci területről, ahol a Hezbollah erődítményei vannak.

Izrael arra szólította fel a békefenntartókat, hogy libanoni szárazföldi művelete idejére 5 kilométerrel vonuljanak északabbra. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai hétfőn bírálták a kéksisakosok ellen Dél-Libanonban a közelmúltban elkövetett támadásokat.

Pascale Baeriswyl svájci ENSZ-nagykövet, a Biztonsági Tanács soros elnöke, a testület mind a 15 tagjának nevében kijelentette, felszólítanak minden felet, hogy tartsa tiszteletben az UNIFIL személyi állományának és az ENSZ létesítményeinek biztonságát.

A tagok egyben emlékeztettek arra, hogy az ENSZ békefenntartói és az ENSZ létesítményei soha nem lehetnek támadás célpontjai.

Izrael azzal vádolja a Hezbollahot, hogy saját céljaira használja az UNIFIL-bázisok közelében lévő területeket. Az izraeli erők és a Hezbollah libanoni harcai miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa aggodalmát fejezte ki a polgári áldozatok, az infrastruktúra lerombolása és a belső menekültek növekvő száma miatt. A testület felszólította az összes felet, hogy tartsa be a nemzetközi humanitárius jogot – mondta Baeriswyl.

Libanonban az elmúlt hónapban több mint 1400 ember – köztük civilek, orvosok és a Hezbollah harcosai – vesztette életét, és 1,2 millióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni. Az elmúlt évben mintegy 60 izraeli halt meg a Hezbollah csapásaiban. Izrael azt állítja, el akarja űzni a militáns csoportot a határtól, hogy a mintegy 60 ezer kitelepített izraeli visszatérhessen otthonába az ország északi részén.

Szankciókat jelentett be kedden a londoni külügyminisztérium olyan szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen. Ugyancsak szankciókkal sújtott a brit kormány több olyan szervezetet, amely a telepeseket támogatja.

Az idén ez a harmadik hasonló szankciócsomag a brit kormány részéről. A bejelentéshez fűzött minisztériumi közlemény szerint az utóbbi egy évben példátlan mértéket öltöttek a szélsőséges izraeli telepesek által elkövetett erőszakcselekmények. A tárca idézi az ENSZ statisztikáját, amely szerint tavaly október óta több mint 1400 ilyen incidens történt a ciszjordániai palesztin területeken.

A minisztérium hangsúlyozza, hogy hagyományosan októberben kezdődik az olívaszüret Ciszjordániában, így ez a hónap kulturális és gazdasági szempontból is fontos a palesztinok számára. Ebben az időszakban ugyanakkor rendszeresen kiugróan magas az erőszakcselekmények száma is, mivel szervezett telepescsoportok támadnak a palesztinokra a betakarítás megzavarása végett – áll a londoni külügyminisztérium hétfői tájékoztatásában. David Lammy külügyminiszter a szankciók bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában kiemelte: az izraeli telepesek megdöbbentő módon még iskolák és kisgyermekes palesztin családok ellen is támadásokat hajtanak végre, az izraeli kormány tétlensége pedig büntetlenséget biztosít az erőszakcselekmények elkövetőinek.

A London által kedden bejelentett szankciók – amelyek mindenekelőtt szigorú pénzügyi korlátozásokat tartalmaznak – három illegális ciszjordániai telepet érintenek, és négy olyan szerveződést, amelyek az erőszakcselekményekhez támogatást és finanszírozást nyújtanak. Nagy-Britannia legutóbb májusban, azt megelőzően februárban is szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen. London már tavaly decemberben megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.

Ezeket az intézkedéseket még a Konzervatív Párt vezette előző brit kormány léptette érvénybe. A júliusi nagy-britanniai parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány most először jelentett be hasonló szankciókat izraeli telepesek ellen. David Cameron, a konzervatív kormány volt külügyminisztere kedden a BBC közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta: a választások előtt személyes szankciók bejelentését tervezte az izraeli kormány két tagja, Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter ellen is, és csak azért tett le erről a szándékáról, mert azt a tanácsot kapta, hogy a választások közeledtével ez „túlzottan átpolitizált” döntésnek tűnhetett volna.

Cameron szerint Szmotrics és Bengvír a gázai övezetbe irányuló segélyek bejutásának megakadályozását célzó kijelentéseket tett, és biztatták „az elborzasztó cselekedeteket végrehajtó” szélsőséges ciszjordániai telepeseket is. A volt külügyminiszter szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tudomására kell hozni, hogy ha kormányában szélsőséges miniszterek vannak, akik így viselkednek, akkor London kész szankciók alkalmazására.