Gazdasági fordulatot hoz az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024. harmadik negyedévében az előző évhez képest 0,7 százalékkal és a megelőző negyedévhez képest is 0,7 százalékkal mérséklődött a GDP – idézte fel a legfrissebb adatokat szerdai elemzésében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Emlékeztetett: a kormányzat arra már korábban felhívta figyelmet, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben gyengébbnek bizonyul. Ennek fő oka az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság visszaesése, de ezek közül is kiemelendő az ipar gyenge szereplése, ami a német gazdaság elhúzódó válságával van összefüggésben.

A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy minden nap érkezik egy-egy negatív hír a német autóipar, járműgyártás tragikus állapotáról, amely erősen kihat a magyar autó- és akkumulátoriparra. Mindezt csak részben volt képes ellensúlyozni a logisztikai, a turisztikai, az infokommunikációs és a pénzügyi szektor kedvező aktivitása.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy „nehéz időszakon vagyunk túl, ugyanakkor egyre több pozitív jel utal arra, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett”. Magas, közel teljes foglalkoztatottság van, mintegy 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma mélyponton áll.

A keresetek nominálisan 14 százalékos ütemben nőnek, így átlagkereset már 634 ezer forintra rúg.

Ez nem jelent mást, minthogy jelenleg 77 ezer forinttal keresnek többet a dolgozók, mint egy évvel korábban. A reálbér már egy éve folyamatosan emelkedik, augusztusban 9,4 százalékkal értek többet a fizetések, mint tavaly. Alacsony szintre szorította vissza az inflációt a kormány, amelynek mértéke szeptemberben 3 százalék volt. Ez pedig így fog maradni, a kormány meg fogja akadályozni, hogy az infláció újra növekedjen – szögezte le a miniszter.

Felidézte: augusztusban éves bázison már 4 százalék felett emelkedett a kiskereskedelmi forgalom – ami az év hátralevő részében tovább emelkedhet –, ezzel az áruk fogyasztása egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt. A turizmus is szárnyal, az év első kilenc hónapjában 5 százalékkal, 35 millióra emelkedett a vendégéjszakák száma 2023 azonos időszakához képest. Az ingatlanpiac is éledezik, a lakástranzakciók száma az év első 9 hónapjában közel 40 százalékkal nőtt éves alapon, a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelek folyósítása is több mint 30 százalékkal emelkedett az év első felében – sorolta Nagy Márton.

Kiemelte:

a nemzetgazdaság teljesítményébe azok a jelentős gigaberuházások is folyamatosan bekapcsolódnak a közeljövőben, mint például a CATL, a BYD, a BMW, a SEMCORP vagy az EcoPro, amelyek új lendületet képesek adni a magyar gazdaságnak.

Nagy Márton megállapította, összességében egyértelműen a fogyasztás növekedése, a belső konjunktúra, azaz a belgazdaság helyreállása figyelhető meg, amely a következő hónapokban egyre erőteljesebben fogja kifejteni hatását. Ezzel szemben áll a gyenge külső konjunktúra, a német gazdaság vergődése.

A miniszter megállapította: egyelőre nem látható, hogy a német gazdaság teljesítménye mikor lesz képes összeszedni magát, amely a GDP adatokban is egyértelműen megmutatkozik: 2023-ban 0,3 százalékkal, 2024-ben 0,2 százalékkal csökken a német GDP, de 2025-ben is mindössze 0,8 százalékkal emelkedhet Németország gazdasági teljesítménye.

A miniszter megerősítette: a kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba a kormány felhúzza és megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba.

A munkáshitelen, a minimálbér emelésén és a családi adókedvezmények megduplázásán keresztül a jövedelmek vásárlóerejének növekedése újabb lendületet adhat a fogyasztás bővüléséhez.

A miniszter szerint a megfizethető lakhatást szolgáló intézkedések, mint például a vidéki otthonfelújítási program elindítása vagy a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának megteremtése, illetve a kollégiumépítési program felpörgetheti az ingatlanpiacot, amely érdemben járulhat hozzá az építőipar teljesítményéhez. A Demján Sándor Program pedig hitellel, tőkével és támogatásokkal ösztönzi a kkv-k termelékenységének javulását, a hazai beruházások emelkedését, így a kkv-k méretének megduplázását.

A miniszter leszögezte, az akciótervnek köszönhetően jövőre a magyar gazdaság ismét dinamikus ütemben bővülhet. Nagy ugrás a gazdasági teljesítményt illetően 2025 harmadik negyedévében következhet be. A tárcavezető hozzátette, ha a német gazdaság végre magasabb fokozatba kapcsol, úgy a magyar gazdaság helyreállása is gyorsabb lehet, valamint a növekedés is még magasabb szintre ugorhat.

Mindezek fényében felvetődik a miniszter szerint az a gazdaságpolitikai kérdés, hogy Magyarország számára kedvező-e a német gazdaságtól való ilyen nagyfokú függés, amelyre a válasz a gazdasági semlegességben keresendő. Álláspontja szerint egyértelműen a függőség csökkentésére, diverzifikációra van szükség, így a nyugat mellett a jelenleg sokkal nagyobb növekedést felmutató kelet felé is meg kell erősíteni hazánk gazdasági kapcsolatait.

A kormány a háborús nemzetközi környezetben is bővíteni szeretné a családbarát adórendszert: a tervek szerint két lépésben megduplázza a családi adókedvezményt, megőrzi a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét, valamint 2 évvel meghosszabbítja a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát – közölte a Pénzügyminisztérium szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint a PM szerdán nyújtja be az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvény-módosításokat, amelyekkel többek között a személyi jövedelemadót érintő könnyítésekre, újabb gazdaságfehérítő lépésekre és adminisztrációcsökkentésre tesz javaslatot.

Több adócsökkentési terv – a családi adókedvezmény megduplázása, a lakhatási adókedvezmények – kapcsán a kormány várja a magyar emberek véleményét a most indult nemzeti konzultációban – tették hozzá.

Amennyiben a magyar emberek is támogatják, akkor a kormány két lépésben kétszeresére növeli a családi adókedvezmény mértékét:

első lépcsőként, 2025. július 1-jétől egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetében 30 ezer, három vagy több eltartott esetén pedig gyermekenként 49 500 forintra emelkedik az adókedvezmény összege

– írták.

Az emelés második lépéseként, 2026. január 1-től egy gyermek esetében 20 ezer, két gyermeknél 40 ezer, három vagy több eltartott esetén pedig gyermekenként 66 ezer forintra növekszik az adókedvezmény mértéke.

A családok otthonteremtését és az építőipari vállalkozásokat segíti, hogy a kormány két évvel, 2026. december 31-ig meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa hatályát is. A módosítás – meghatározott feltételekkel – akár 2030. december 31-ig is lehetővé teszi a kedvezményes kulcs alkalmazását.

A közlemény szerint 2025-ben átmenetileg egy éves időtartamra a nyugdíjpénztári megtakarítás is felhasználható lesz lakáshitel törlesztésére, otthonfelújításra, korszerűsítésre.

Ezzel együtt, ha a nemzeti konzultációban az emberek is támogatják, akkor lehetővé válik a SZÉP-kártyán lévő összeg 50 százalékának lakáscélú felhasználása is – fűzték hozzá.

A kormány 2025-től növeli a fuvarozók által tankolható kereskedelmi gázolaj adókedvezményének szintjét az uniós szabályok adta legmagasabb szintre, valamint a mezőgazdasági gázolaj jövedéki kedvezményét is kiszélesíti, így jövőre már a zöldugaron és parlagon végzett mezőgazdasági munkák után is visszaigényelhetővé válik a felhasznált gázolaj jövedéki adójának jelentős része.

Fontos változásnak nevezték, hogy 2025. január 1-ével a kormány kivezeti a légitársaságok különadóját is; a kormány ígéretéhez híven a gyógyszergyártói és távközlési különadó szintén megszűnik az idei év végével.

Hangsúlyozták, hogy

a kormány adópolitikájának középpontjában az adócsökkentés, a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaságfehérítés áll.

Ennek eredményeként az elmúlt évtizedben a magyar kormány európai uniós viszonylatban messze a legnagyobb mértékben csökkentette a munkát terhelő adókat, emellett pedig végrehajtotta Európa egyik legnagyobb gazdaságfehérítését és létrehozta Európa egyik legversenyképesebb adórendszerét – fogalmaztak a közleményben.