Franciaország csak jövőre ígér vadászrepülőket Ukrajnának

A jövő év első hónapjaiban tervezi Franciaország átadni Ukrajnának a korábban megígért Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőgépeket, miután a gépeket átalakítják, a pilótákat és a szerelőket pedig kiképezik – jelentette be kedden Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.

A jelenleg a francia légierőnél szolgálatban álló repülőgépek számát nem pontosította. A légi harcra felkészített Mirage 2000-5-ösöknek, amelyek ukrán színekben fognak repülni, „új felszereléssel” kell rendelkezniük – írta a miniszter az X-en.

Tájékoztatása szerint ez magában foglalja a légicsapásokhoz szükséges és az elektronikus hadviselés elleni védelmi felszerelést azért, hogy ellen tudjanak állni az erős orosz elektromágneses zavarásnak. Ezeket a felszereléseket a délnyugat-franciaországi Cazaux légibázison szerelik fel, míg a pilótákat és a szerelőket, akik ezeket a repülőgépeket fogják üzemeltetni, a kelet-franciaországi Nancyban képezik ki.

Ukrajna, amelynek az energetikai infrastruktúráját folyamatosan bombázzák az orosz erők, több légvédelmi erőforrást és vadászgépeket kért szövetségeseitől. Több ország szállított már amerikai F-16-os vadászrepülőgépeket Kijevnek, Emmanuel Macron francia elnök pedig júniusban jelentette be, hogy Mirage 2000-5 típusú repülőgépekkel kívánja ugyanezt megtenni.

A francia államfő akkor elmondta: a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, s Franciaország további 4500 ukrán katona kiképzést is tervezi. Jelezte, hogy mindeddig egyetlen francia katonai kiképző sem tartózkodott Ukrajnában.

Újabb csapást mért kedden Oroszország Ukrajna második legnagyobb városára, a keleti országrészben lévő Harkivra, a legutóbbi információk szerint 21-en sérültek meg, köztük egy 16 éves tinédzser – közölte Ihor Teherov, a város polgármestere.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a megyeszékhely ipari negyedében egy magánvállalkozás épületére mértek csapást. A romok alatt még lehetnek emberek. Tájékoztatása szerint még nem állapították meg, milyen típusú fegyverrel támadtak az orosz erők.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye ügyészi hivatala arról adott hírt, hogy hajnalban az orosz légierő csapást mért Jeszmany térségében. A támadás következtében saját otthonában életét vesztette egy házaspár: egy 38 éves férfi és egy 35 éves nő.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során 172 katonai összecsapás volt a fronton, többségük Donyeck megyében, Pokrovszk és Kurahove térségében.

A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 663 ezret. Hétfőn az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 47 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 43 drónt.

Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen közölte, hogy az oroszok idén már több mint 180 ezer tonna Ukrajnától ellopott gabonát exportáltak az általuk megszállva tartott Mariupol város kikötőjén keresztül.

„Oroszország – agressziója részeként – továbbra is felhasználja az élelmiszereket. Ezen felül ideiglenesen megszállt ukrán területeket fosztanak ki, hogy az ellopott pénzből finanszírozzák hódító háborújukat” – jelentette ki. A kormányfő szerint magától értetődően „az orosz gazdasági terror lesz az Ukrajna elleni orosz agresszióval foglalkozó különleges törvényszék munkájának egyik irányvonala”.

Az orosz hadsereg elfoglalta Zorjane Perse és Zolota Niva települést a donyecki régióban – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyben számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 16, az oroszországi Kurszk megyében pedig két ellentámadást hiúsítottak meg.

A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint csaknem kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig számuk meghaladta a kétszázat. A tárca tájékoztatása szerint az orosz hadsereg Kinzsal hiperszonikus rakétákkal mért csapást ukrán repülőterekre.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel mások mellett egy lőszerszállító konténerhajót, egy drónokat gyártó és tároló létesítményt, három tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, tíz páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és ugyancsak három vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 49 repülőgép típusú drónt.

Moszkva szerint a kurszki régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk alatt több mint 21 250 embert, 136 harckocsit, 66 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 891 páncélozott harcjárművet, 589 gépkocsit, 177 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim bűncselekményei” ügyében illetékes nagykövete a Rosszija 24 hírtelevíziónak kijelentette, hogy Kurszk megyében az ukrán betörés következtében több mint háromszáz polgári lakos szenvedett sérüléseket, és mintegy 70 életét vesztette. Hangot adott véleményének, miszerint az áldozatok száma ezzel messze nem teljes.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Herszon megyében kilenc orosz ellenőrzés alá került települést 41 belövés ért.

A krími Feodoszijában, ahol hétfőn tűz ütött ki egy olajtárolóban, a lángok keddre 2500 négyzetméterre terjedtek ki. A környékről 1047 lakost telepítettek át ideiglenes szállásra.

Az orosz hadsereg 19 drónnal és két rakétával támadta Ukrajnát keddre virradóra, az ukrán légvédelem egy híján minden drónt lelőtt – közölte kedden reggel az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint az orosz erők a megszállt Krím félszigetről két Iszkander-M ballisztikus rakétával csapást mértek Odessza megyére, és további 19 drónnal támadták Ukrajnát az oroszországi Krasznodari határterületen fekvő Primorszko-Ahtarszk városából.

Az ukrán légvédelemnek 18 drónt sikerült megsemmisítenie, egy pedig visszafordult az orosz légtér irányába.

A célpontokat Odessza, Mikolajiv, Dnyipropetrovszk, Vinnyica és Ternopil megye fölött semmisítette meg az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési egységei. Károkról, áldozatokról nem szól a jelentés.

A légitámadás idején tűz ütött ki egy toronyházban az Odessza megyei Csornomorszk városában – jelentette szemtanúk állításaira hivatkozva az Ukrainszka Pravda hírportál, anélkül, hogy károkról vagy áldozatokról beszámolt volna.

Ukrajna, miközben visszaszorul a frontvonalakon, gyengül, és apad a nyugati támogatása is. Ez a két tényező persze összefügg – fejtette ki a hirado.hu-nak Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet Stratégiai jövők program vezetője.

 – Vuhledar elfoglalása és számos kisebb település bevétele után elmondható-e, hogy összeomlott a donyecki front?

– Az összeomlás szót nagyon elinflálták az ukrán háborúban. Összeomlásról tehát nincs szó – ám arról már beszélhetünk, hogy az ukrán haderő sorra veszít el olyan pozíciókat, amelyek rendkívül jól védhetők – és Vuhledar ilyen. Magaslaton van, vasbeton épületekkel, a terep innen belátható. Az ellenálló képesség tehát ebben a térségben meggyengült.

– Miért?

– Részben azért, mert Kurszkba vezényelték át a legjobb alakulatok egy részét. Arról beszélhetünk tehát, hogy az orosz előrenyomulás a szokásosnál gyorsabb, és 10-20 ezres lakosságú településeket foglalnak el. Így például Ukrajnszk jelentősebb volt, éppúgy mint a 14 ezres Vuhledar. S most már nem hónapok, hanem hetek alatt vesznek be egy-egy ilyen települést.

– Zelenszkij ukrán elnök mindeközben újabb fegyvereket próbál „begyűjteni” nyugati partnereitől , miközben azzal fenyegetőzik, hogy ellenfelei Oroszországban egyetlen ponton sem érezhetik magukat biztonságban. Mennyiben tűnik életszerűnek ez a fenyegetés?

– Az nem reális, hogy Oroszország teljes területét be tudnák lőni akár ezekkel a nyugati eszközökkel is. Ahhoz interkontinentális rakéták kellenének. Azok nélkül nemhogy az orosz Távol-Keletet, de még csak Szibériát sem tudja elérni. Más kérdés, hogy ha minden, a kezében levő amerikai, brit és francia eszközt korlátlanul felhasználhatna, az további kellemetlenségeket okozna Moszkvának. Már olyan régóta zajlik ez a vita arról, hogy milyen mélységben használhatja fel Ukrajna a fegyvereit, hogy minden olyan célpontot, amelynek eltalálása az oroszok számára kellemetlen volna, vagy megerősítettek, vagy elvitték onnan a vadászgépeket, illetve -bombázókat. Nem lenne meg tehát a meglepetés ereje, amivel eddig Ukrajna nagyon nagy veszteségeket tudott okozni. Ha ezeket a képességeket mégis növelni tudná Kijev, annak a politikai oldala a fontosabb: leginkább a Nyugatot húzná be még jobban a háborúba.

Demkó Attila Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

– Miért törekszik ennyire Kijev partnerei bevonására?

– Ukrajnának két reménye lehet még: vagy az, hogy Oroszország valamiért „megbukik” valamilyen belső okból, másrészt az, ha a Nyugatot teljesen belevonják ebbe a konfliktusba. Ezzel a harmadik világháborút is kockáztatnák. Csakhogy ez rendkívül kockázatos lenne, hiszen a harmadik világháborúnak a legnagyobb valószínűség szerint nem lenne nyertese.

– Új szereplőként jelenik meg a konfliktusban Románia, amely Moszkva állítása szerint orosz drónokat vett tűz alá.

– Az orosz vád szerint nem román terület fölött lőtték le Bukarest harci gépei az orosz drónokat, így közvetlenül beavatkoztak a konfliktusba. Ha ez így történt, az eszkaláció, ám ha román terület fölött lőttek le drónokat, vagy pedig olyanokat semmisítettek meg, amelyek ország területe felé tartottak, az önvédelem. Egyelőre csak orosz források vannak a történtekről, s azok nem a legmegbízhatóbbak. Román részről jóval óvatosabban kezelték az orosz–ukrán kérdést, mint Lengyelország vagy a balti államok, tehát meglepő volna, ha Bukarest hirtelen ilyen agresszíven lépne fel.

– Várható-e, hogy az idő elteltével s az egyre csekélyebb eredmények miatt valamilyen szemléletváltás áll be a nyugati támogatásokat illetően?

– Bizonyos, hogy a Nyugat támogatása már nem tud ugyanaz lenni, mint egy-két évvel ezelőtt: elsősorban az európaiak nem tudnak ugyanannyit adni. A britek bejelentették, hogy már a saját védelmüket fenyegetné a további adományozás, és sok egyéb ország is úgy véli, hogy hadrafoghatóságát tenné kockára a további fegyverszállítás. Tehát nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy mit akar adni a Nyugat, hanem arról is, hogy mit tud adni. Az európaiak készletei kezdenek kiürülni, míg az Egyesült Államoknak Izraelt is támogatnia kell, hiszen az izraeli hadsereg nagymértékben rászorul az amerikai segélyekre, s adott esetben számolniuk kell egy „Tajvan-közeli” forgatókönyvvel is… Washington tehát nem tud és nem is akar odaadni mindent Ukrajnának, ami egyébként megvan az amerikai raktárakban.

– Úgy tűnik tehát, nem csak a frontvonalakon gyengültek meg Kijev pozíciói.

– Ukrajna, miközben a frontvonalakon gyengül, visszaszorul, és gyengül a nyugati támogatása is. Ez a két tényező persze összefügg, bár a frontokon való visszaszorulásában része van a katonai hibáknak is.