kulcsár edina
Nem a kisgyerekes családok a legfontosabbak.
A gyermekes családok helyett inkább az egyedülálló hajléktalanoknak kedvezett a főváros vezetése.
Főleg egyedülálló hajléktalanoknak és gyermektelen pároknak kedvezett Karácsony Gergely főpolgármester és csapata, amikor a fővárosi bérlakásokat kellett kiosztani – írja a Magyar Nemzet a Fővárosi Önkormányzattól kapott adatok alapján.
A korábbi ciklusban 299 fővárosi bérlakásba költöztek új bérlők, ám ennek a nem sokkal több mint felébe költözhetett be kiskorú gyermekkel rendelkező család,
a lakások harmadába egyedülálló hajléktalan személyek kerültek.
Az adatok a Magyar Nemzet szerint arra világítanak rá, hogy a főpolgármester csak beszél a fiatalok lakhatási problémáiról, ám az elmúlt öt évben ezért semmit sem tett.
A fővárosi önkormányzat a nem hátrányos helyzetű fiataloknak a kudarcba fulladt Fővárosi Lakásügynökséget ajánlja, miközben a programba összesen fél év alatt mindössze 25 lakást sikerült a piacon lévő 140 ezer elérhető bérlakásból bevonni, azaz nem adott megoldást a fiatalok kezébe – fejti ki a cikk.
Karácsony Gergely korábban rendre a fiatalok lakhatási válságáról beszélt, ezért 2024-ben létrehozták a Fővárosi Lakásügynökséget, amelynek feladata az lenne, hogy segítséget nyújtson azoknak a budapesti kötődésű embereknek, akik a piaci alapú bérleti díjakat jövedelmi helyzetük miatt nem vagy csak nehezen tudják megfizetni.
A valódi segítség azonban a bérlakások építése, illetve a meglévők kiadása lenne.
Jelenleg a fővárosnak 1238 bérlakása van, amelyből jelenleg 229 lakásban nem laknak, és ebből is 91 üres lakás nyugdíjas házban található. Az üres lakások közül jelenleg harminc ingatlan beköltözésre alkalmas állapotú, ebből 17 nyugdíjasházi lakás. Az üres lakásokból 199 helyreállítandó, ezek közül 74 nyugdíjasházi lakás.
A főváros tájékoztatása szerint a 2019–2024 közti ciklusban a főváros feladatának tekintette, hogy különböző, lakhatás szempontjából hátrányos helyzetben lévő célcsoportok, például fedél nélküliek, több kisgyermeket nevelő, stabil lakhatással nem rendelkező szülők lakhatáshoz jutását segítetsék a társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás alapján. Mindez számokban úgy néz ki, hogy a bérbe adott 299 lakásból 189 lakást hajléktalan élethelyzetből vagy családi átmeneti otthonba kikerült személyek részére adtak bérbe. Ez a bérbe adott lakások több mint felét teszi ki.
Ami azonban ennél is szembetűnőbb:
a 189 bérbe adott lakásból 101-be a bérlő egyedül költözött, 58 lakásba két fő költözhetett be, ebből mindössze öt kiskorú gyermek kapott lakhatást.
A többgyermekes családok közül kilenc lakásba háromfős családok költöztek összesen tíz gyermekkel, tizenhárom lakásba négyfős családok összesen 27 kiskorúval, öt lakásba ötfős családok 16 gyermekkel költöztek, és egy lakást adtak ki egy négygyermekes család részére. Két hétfős család is otthonra talált.
A fennmaradt 88 lakásból további 22 bérleménybe méltányosság jogcímén költöztek.
A fentieken túl 51 nyugdíjasházi bérbeadás is történt. Ami érdekes: tíz szolgálati bérbeadás is szerepel a listán, azaz városházi vagy fővárosi cég dolgozója juthatott így lakhatáshoz. Ezen felül van olyan 27 bérbe adott ingatlan, amit a főváros egyéb bérbeadásnak jelölt,
azaz nem kívántak ezekről a bérleményekről részletes tájékoztatást adni.
Elindult a Fővárosi Lakásügynökség, a budapesti önkormányzat új projektje a megfizethető bérlakások számának növelésére – jelentette be sajtótájékoztatón Karácsony Gergely főpolgármester és Kovács Vera, a lakásügynökség vezetője a Telex szerint. A főpolgármester elmondta: ha megérkeznek a hamarosan kiírandó Európai Uniós források,
akkor az elmúlt 30 év legnagyobb lakhatási programját fogják tudni elindítani.
Sok üres lakás van Budapesten szerinte, amiket be lehetne vonni egy olyan modellben, amelyben az önkormányzat kezeli helyettük az ingatlant.
A modell lényege, hogy az ügynökség minden bérbeadással járó kockázatot átvállal, így aki a piacon meglévő bizonytalanságok miatt nem adta ki mostanáig az ingatlant, annak is lehetősége nyílik erre. A főváros garantálja, hogy a kiadó megkapja a bérleti díjat és amikor visszakapja a lakást, az ugyanolyan állapotban lesz, mint amikor átadta – annak fejében, hogy hajlandó a piaci árnál valamivel alacsonyabb áron rendelkezésre bocsátani a lakását.
A Metropol egy korábbi cikkében arra emlékeztet, hogy a főpolgármester már a 2019-es kampányában is hangoztatta, hogy rövid időn belül megoldást talál a bérlakásválságra. Akkor azt mondta, hogy amennyiben ő lesz Budapest első embere, „rendet vág” a fővárosiak lakhatási problémái között, „hiszen ez nekik jár!” Úgy fogalmazott: megfékezi majd a budapesti albérletárak drasztikus szárnyalását, és az önkormányzati bérlakásszektor hathatós növelésével megszünteti a lakhatási válságot is.
Az ígéretekből persze semmi sem valósult meg,
de ahogy egyre közelebb kerülünk a főpolgármester választáshoz, úgy az előző kampányhoz hasonlóan ismét napirendre került a téma.
A 168 Óra cikkében egyenesen úgy fogalmaz, hogy magát a hajléktalanproblémát oldaná meg Karácsony a budapesti magánszemélyek lakásait felhasználva. A főpolgármester a hajléktalanság elleni küzdelem egyik fontos elemének nevezte, hogy a lakásszektorban növeljék az önkormányzati bérlakások arányát.
Ehhez viszont az kell, hogy be tudják vonni a magántulajdonú, de üresen álló lakásállományt is.
Karácsony Gergely közpolitikai célként jelölte meg a hajléktalanságból kitörés támogatását, illetve a hajléktalanná válás megelőzését. „Ön rábízná a fővárosra üres lakását, hogy hajléktalanok lakjanak benne?” – tették fel a kérdést a cikkben.
Ahhoz képest, hogy a fővárosi önkormányzat eddigi lakáspolitikája roppant vérszegény volt, Karácsony Gergely ironikus videós Facebook-posztban dicsérte a saját munkáját és szidta a kormányét. A főpolgármester hivatkozott Orbán Viktor interjújára, amelyben a magyar miniszterelnök beszélt a megfizethető lakhatás szükségességéről, azt mondta, várják, hogy Budapest is mondjon már végre valamit, mert a legnagyobb baj éppen a fővárosban van, de szerinte mintha nem ezzel lennének elfoglalva. A kormányfő kijelentette, nekik vannak terveik, készen állnak a tárgyalásra.
A főpolgármester erre közölte, a budapestiek 14 éve tudják, hogy lakhatási válság van Magyarországon, elsősorban Budapesten, és erről most már Orbán Viktor is értesült róla. Majd azzal folytatta, a Szex és New York, illetve a lakhatás és Budapest úgy függ össze, hogy a sorozatban Carrie Bradshow beszél arról, hogy
egy ideális városban hogyan viszonyul egymáshoz az átlagos albérletár és az átlagos jövedelem.
Az Economist számításai alapján Budapest Európa leghátrányosabb helyzetben lévő nagyvárosa, mert itt a legrosszabb az aránya a fizetéseknek és az albérletáraknak.
Ezért írt levelet Orbán Viktornak és ígéri, ha valóban lesz tárgyalás a kormány és a fővárosi önkormányzat között, akkor van még rengeteg javaslatuk arra, hogy
a kormány hogyan csinálja épp az ellenkezőjét annak, amit az elmúlt 14 évben.
Karácsony tehát meglehetősen lekezelően és kioktatóan beszélt a kormány munkájáról, holott először a saját háza táján kellene körülnéznie, hiszen alig történt valami érdemleges Budapesten annak érdekében, hogy javuljon a lakhatási helyzet.
Amúgy besülni látszik a főváros lakásügynöksége, hiszen fél év alatt mindössze három lakásba költöztek be a jogosultak, ezért ősszel kampányt indítanak a program fellendítésére.
Pedig Karácsony Gergely idén márciusban büszkén jelentette be, hogy
megkezdte működését a Fővárosi Lakásügynökség, a budapesti önkormányzat új projektje,
amelynek célja a megfizethető bérlakások számának növelése. A főpolgármester akkor azt mondta, ha megérkeznek a hamarosan kiírandó Európai Uniós források, akkor az elmúlt 30 év legnagyobb lakhatási programját fogják tudni elindítani.
Szerinte sok üres lakás van Budapesten, amelyeket be lehetne vonni egy olyan modellben, amelyben az önkormányzat kezeli helyettük az ingatlant. A modell lényege, hogy az ügynökség minden bérbeadással járó kockázatot átvállal, így aki a piacon meglévő bizonytalanságok miatt nem adta ki mostanáig az ingatlant, annak is lehetősége nyílik erre.
A főváros garantálja, hogy a kiadó megkapja a bérleti díjat és amikor visszakapja a lakást, az ugyanolyan állapotban lesz, mint amikor átadta – annak fejében, hogy hajlandó a piaci árnál valamivel alacsonyabb áron rendelkezésre bocsátani a lakását.
A konstrukció szerint a bérleti díjak 30 százalékkal alacsonyabbak a piaci áraknál.
A tulajdonosok 15 százalékkal kevesebbet kapnak, míg a bérlők további 15 százalékos támogatásban részesülnek az ügynökségtől.
Ám a Fővárosi Lakásügynökség indulása óta eltelt csaknem fél évben mindössze 200 tulajdonos jelezte bérbeadási szándékát, de csak 25-en töltötték ki a szükséges regisztrációs adatlapot. A főváros vezetése azzal magyarázta az érdektelenséget, hogy alig pár hónap telt el eddig a program kezdete óta, és nyáron egyébként is pang az ingatlanpiac.
Bérbeadónak főként azok jelentkeznek, akiknek elsődleges szándéka, hogy valamit kezdjenek az ingatlanjukkal. Ugyanakkor jellemzően egyszobás garzonokat adnának bérbe a lakásügynökségen keresztül, ami a célcsoport, a fiatal családosok számára nem megefelelő. De abban bíznak, hogy az őszi kampányuk után több lesz majd az érdeklődő.