Észak-koreai csapatok érkeznek Ukrajnába?

A Phenjan és Moszkva közötti katonai együttműködés elmélyülésének legújabb jeleként Észak-Korea feltehetően beveti Ukrajnában reguláris hadseregének egy részét az orosz erők oldalán – közölte kedden Kim Jonghjon dél-koreai védelmi miniszter.

Parlamenti meghallgatásán a tárcavezető azt mondta, az Oroszország és Észak-Korea között a nyáron aláírt stratégiai megállapodás katonai szövetség létrejöttére utal, amely alapján „nagyon valószínűnek” tartja az észak-koreai katonai egységek ukrajnai bevetését.

A kijelentés előzménye a Kyiv Post című angol nyelvű ukrán internetes újság múlt heti, hírszerzési forrásokra hivatkozva közölt beszámolója, amely szerint hat észak-koreai tiszt meghalt, három másik pedig megsebesült egy október 3-i ukrán rakétacsapásban az orosz erők által megszállt kelet-ukrajnai területen, Donyeck közelében.

Phenjan az utóbbi egy évben jelentősen fejlesztette kapcsolatait Moszkvával. A kétoldalú kapcsolatok alakulásáról legutóbb szeptember közepén folytak tárgyalások, akkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadta észak-koreai kollégáját, Csve Szonhit az orosz fővárosban. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongün észak-koreai vezető pedig júniusban írt alá átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotot hirdet. Kim Dzsongün az egyeztetésen teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.

Dél-Korea, Ukrajna és az Egyesült Államok is azzal vádolja Észak-Koreát, hogy tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal látja el Oroszországot. Moszkva és Phenjan is tagadta ezeket a vádakat.

Moszkva túlhaladott, lezárt ügyként tekint már arra, hogy el kell érni Észak-Koreánál atomfegyvereinek leszerelését, mert megértette, hogy Phenjan a nukleáris fegyvereit védelme alapjának tartja – írta korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter  minisztériuma honlapján kérdésre válaszolva.

Hozzátette, hogy Oroszország Észak-Korea mellé áll, ha az Egyesült Államok Dél-Koreával és Japánnal elindítana valamilyen közös cselekvést Phenjan elrettentése céljából. „Ugyanis az az egész térségre súlyos fenyegetést jelentene” – szögezte le.

Oroszország kapcsolata Észak-Koreával az Ukrajna elleni háború kezdete után lett szorosabb mind diplomáciailag, mind katonailag. Ukrán szakértők azt állítják: bizonyítékaik vannak arra, hogy Oroszország észak-koreai rakétákat is bevetett Ukrajna ellen. Moszkva és Phenjan viszont tagadja, hogy az előbbi kapott volna fegyvert ez utóbbitól.

Észak-Korea szerdán új, nagy méretű robbanófejet hordozó taktikai ballisztikus rakétákat és módosított manőverező robotrepülőgépeket tesztelt, miközben Kim Dzsongün, az ország vezetője erősebb hagyományos fegyverzetre és nukleáris képességekre szólított fel – jelentette a KCNA állami hírügynökség.

A fegyveres képességek javítását célzó tesztekre azért van szükség, mert külső erők komoly fenyegetést jelentenek az ország biztonságára – idézték a jelentésben a kísérleteket irányító vezetőt. A hírügynökségi beszámoló azt követően jelent meg csütörtökön, hogy előző nap több rövid hatótávolságú ballisztikus rakétával végeztek kísérleteket, amelyekről a dél-koreai hadsereg is beszámolt, és amely egy héten belül a második alkalom volt, hogy Észak rakétákat tesztelt.

Phenjan a múlt héten egy urándúsító létesítményt is bemutatott, az első ilyen nyilvános jelentésében.

Kim Dzsongün hangsúlyozta, hogy „folytatni kell a nukleáris erő megszilárdítását, és a legerősebb katonai technikai képességgel és elsöprő támadó képességgel kell rendelkezni a hagyományos fegyverek terén is” – közölte a KCNA.

A szerdai tesztek során az új taktikai ballisztikus, Hvaszong-11Da-4.5 típusú rakétákat próbáltak ki – írta a KCNA, jelezve, hogy ez egy észak-koreai fejlesztésű fegyver. A rakétát nagy méretű, 4,5 tonnás hagyományos robbanófejjel szerelték fel – tette hozzá a KCNA. Az észak-koreai állami média júliusban számolt be az azonos nevű rakéta részleges sikernek minősített tesztjeiről. Csütörtökön az állami média fényképeket tett közzé egy lövedékről, amely egy dombvidéki célpontba csapódott, hatalmas tűzgömböt képezve.

Az északi hadsereg egy manőverező robotrepülőgépet is tesztelt, amelyet harci használatra fejlesztettek – számolt be ugyancsak a KCNA.

A jövő év első hónapjaiban tervezi Franciaország átadni Ukrajnának a korábban megígért Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőgépeket, miután a gépeket átalakítják, a pilótákat és a szerelőket pedig kiképezik – jelentette be Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.

A jelenleg a francia légierőnél szolgálatban álló repülőgépek számát nem pontosította. A légi harcra felkészített Mirage 2000-5-ösöknek, amelyek ukrán színekben fognak repülni, „új felszereléssel” kell rendelkezniük – írta a miniszter az X-en.

Tájékoztatása szerint ez magában foglalja a légicsapásokhoz szükséges és az elektronikus hadviselés elleni védelmi felszerelést azért, hogy ellen tudjanak állni az erős orosz elektromágneses zavarásnak. Ezeket a felszereléseket a délnyugat-franciaországi Cazaux légibázison szerelik fel, míg a pilótákat és a szerelőket, akik ezeket a repülőgépeket fogják üzemeltetni, a kelet-franciaországi Nancyban képezik ki.

Ukrajna, amelynek az energetikai infrastruktúráját folyamatosan bombázzák az orosz erők, több légvédelmi erőforrást és vadászgépeket kért szövetségeseitől. Több ország szállított már amerikai F-16-os vadászrepülőgépeket Kijevnek, Emmanuel Macron francia elnök pedig júniusban jelentette be, hogy Mirage 2000-5 típusú repülőgépekkel kívánja ugyanezt megtenni.

A francia államfő akkor elmondta: a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, s Franciaország további 4500 ukrán katona kiképzést is tervezi. Jelezte, hogy mindeddig egyetlen francia katonai kiképző sem tartózkodott Ukrajnában.

A kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását tervezte az ukrán hadsereg – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője a FÁK-tagállamok biztonsági szervei és különleges szolgálatai vezetői tanácsának 55. asztanai ülésén. 

„Megszédülve attól, hogy mindent megengednek nekik, az ukrán fegyveres erők augusztus elején igazi terrorista rajtaütést hajtottak végre Kurszk megyében. Az SZVR rendelkezésére álló adatok szerint a terrortámadás terve magában foglalta a kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását” – hangoztatta Nariskin.

„Ha ez a terv megvalósult volna, Európára a csernobilihez hasonló ökológiai és humanitárius katasztrófa várt volna” – tette hozzá.

Az orosz kémfőnök szerint az amerikai hírszerzés már a konfliktus kezdete óta információkkal látja el Ukrajnát, amelyeket Kijev az orosz polgári infrastruktúra elleni csapásokhoz használ fel. Mint mondta, az amerikai felderítő műholdak idén márciusától jelentősen fokozott intenzitással folytatják az Ukrajnával határos orosz területeken lévő objektumok nagyfelbontású fotózását, különös tekintettel a kurszki és belgorodi régiókra, amelyek később ukrán rakétatámadások, dróncsapások és diverzánscsoportok támadásainak célpontjává váltak.

Szavai szerint „a rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a nyugati hírszerző szolgálatok, elsősorban a brit MI-6, rendszerszintű kiképzést tartottak az ukrán diverzáns és felderítő csoportoknak, hogy provokációkat szervezzenek több oroszországi atomerőműnél”. A kémfőnök szerint a MI-6 és az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége, a GUR kidolgozott egy akciótervet az atomerőműveket az orosz nemzeti energiarendszerrel összekötő távvezetékek felrobbantására.

Nariskin kifejtette, hogy az SZVR-nek „megbízható információi” vannak arról, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közvetlen részesei voltak az Északi Áramlat gázvezetékek elleni nagyszabású terrortámadásnak. Mint mondta, a rendelkezésre álló adatok szerint „az angolszász különleges szolgálatok hivatásos diverzánsai részt vettek a szervezésben, az előkészítésben és a kivitelezésben”.

Az SZVR igazgatója szerint „az amerikai adminisztráció indokoltnak tartotta, hogy rászánja magát egy ilyen diverzióra annak érdekében, hogy garantálja Európa és mindenek előtt Németország Oroszországtól való elszakítását”. Emlékeztetett rá, hogy „Oroszország többször kért adatokat az európaiaktól a robbantásokról, ám ezeket sohasem kapta meg”.

„A nyugati tömegtájékoztatási eszközök megpróbálják a felelősséget ukrán amatőr búvárok egy csoportjára hárítani, akik állítólag önállóan cselekedtek. Az ilyen verzió azonban naiv nyárspolgároknak készült” – fogalmazott Nariskin.

Arról is szólt, hogy az SZVR Szíriában számos kapcsolatfelvételt észlelt a GUR képviselői, illetve illegális fegyveres alakulatok és terrorista csoportok vezetői között, azzal a céllal, hogy támadást szervezzenek az arab országban működő orosz létesítmények ellen, illetve, hogy zsoldosokat toborozzanak Ukrajnába. A harcosokért cserébe Kijev csapásmérő és felderítő drónokat, lőszert és speciális felszerelést szállított partnereinek, valamint drónkezelői tanfolyamokat szervezett az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben.

Nariskin az ukránok által megkeresett szervezetek között sorolta fel a Nagy-Szíriai Felszabadítási Szervezetet (Hajat Tahrír as-Sám), a Turkesztáni Iszlám Pártot, a Szíriai Demokratikus Erőket és Ingusföld Felszabadító Hadsereget.