Észak-Korea vezére merénylettől tart

Merényletkísérlettől tartva megerősítették Kim Dzsongün észak-koreai vezető védelmét – közölte kedden a dél-koreai hírszerzés.

A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) egy parlamenti tájékoztatón közölte az értesülést a szöuli törvényhozókkal – számoltak be róla a kormányzó Népi Erő Pártja és az ellenzéki Demokrata Párt képviselői.

A NIS jelentése szerint Észak-Korea a kommunikációt zavaró járművek és drónfelderítő eszközök bevetésével növelte Kim személyes védelmének biztonsági szintjét.

Hozzátették: az észak-koreai vezető idén már 110 alkalommal jelent meg nyilvános rendezvényeken, ami 60 százalékkal több a tavalyi megjelenéseinél.

A hírszerzés arról is beszámolt, hogy Észak-Koreában októbertől már nem használják az 1997-ben a Gergely-naptár helyett bevezetett „dzsucse időszámítást”, amelynek kezdő dátuma 1912. április 15., az országalapító Kim Ir Szen születésnapja volt, ami az értékelés szerint Kim Dzsongün egyedüli vezetői pozíciójának megerősítését célozhatja.

Az NIS elemzése szerint nyilvános szereplései alapján felértékelődött Kim Dzsue, Kim Dzsongün lányának szerepe.

Észak-Koreában nem kap nyilvánosságot a legfőbb vezető utódlásának kérdése. Kim Dzsongün nagy befolyással rendelkező húga, Kim Jodzsong a szakértők szerint egyfajta régensi szerepet tölthet be Kim Dzsongün mellett, míg a kiszemelt utód elég idős nem lesz az ország vezetésére. A Kim család Észak-Korea 1948-as megalapítása óta van hatalmon az országban.

Kim Dzsongün észak-koreai vezető ellenőrző látogatást tett több rakétabázison, ahol megszemlélte az ország legnagyobb hatóerejű interkontinentális rakétáit – jelentette szerdán az állami média.

A KCNA hírügynökség beszámolója szerint Kim megvizsgálta „az ország biztonságával közvetlenül összefüggő stratégiai elrettentési műveletekhez szükséges eszközök készültségi állapotát”, különösen a rakétaindító létesítményeket a több bázison tett látogatása során.

A hivatalos média által közzétett fotókon az látható, hogy a fekete bőrkabátot viselő vezető a Hvaszong-18 típusú, szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéták mellett áll, amelyek a legfejlettebbek Phenjan birtokában, és amelyeket az Egyesült Államok elérésére alkalmasnak tartanak.

A tájékoztatás szerint Kim Dzsongün méltatta a rakéták „kulcsszerepét” a nemzeti elrettentésben, mondván, hogy az amerikai atomfegyverek „egyre nagyobb fenyegetést jelentenek országa biztonságára”.

Helyi lakosoktól származó információk szerint eddig már több mint háromezer észak-koreai katonát vezényeltek képzésre az oroszországi kurszki területre – közölte hétfőn az ukrán különleges erők égisze alatt működő Nemzeti Ellenállási Központ (CNSZ).

A közlemény szerint az észak-koreai katonákat különböző gyakorlótereken képezik tovább, főleg az éjszakai órákban. Velük együtt érkeztek a gyakorlóterekre a kommunista ország nagykövetségének munkatársai, akik fordítóként dolgoznak, illetve figyelik a katonák viselkedését – írta honlapján a CNSZ.

„Egyelőre nem tudni pontosan, mikor küldik a KNDK-ból érkezett katonákat közvetlenül a harci övezetbe, azaz meddig tart képzésük a kurszki régióban. A katonák tartózkodási helye azonban ismert”

– fűzte hozzá a központ.

Vadim Misznik, a Sziverszk ukrán műveleti csapatcsoport szóvivője egy hétfői tévéműsorban közölte, hogy az ukrán katonák egyelőre nem találkoztak észak-koreaiakkal.

A CNSZ egy másik közleményében arról adott hírt, hogy az orosz erők több mint 300 tonna napraforgótermést készülnek kivinni az ideiglenesen megszállt luhanszki régióból előbb Oroszországba, majd onnan Afrikába. A közlés szerint az oroszok nyomott áron vásárolták fel a termést a helyi gazdáktól. „Hasonló rendszer Ukrajna ideiglenesen megszállt területein az orosz agresszió kezdete óta másutt is működik. A megszálló adminisztráció arra kényszeríti a gazdákat, hogy terményeiket meghatározott cégeknek fix áron adják el” – írta a központ. Hangsúlyozta, hogy az ukrán termények ilyen formában történő kivitele nemcsak gazdasági bűncselekmény Ukrajna ellen, hanem a térség gazdasági stabilitásának aláásását célzó szélesebb stratégia része is. Oroszország ukrán forrásokat használ fel arra, hogy megerősítse pozícióját a nemzetközi színtéren. Az ilyen tetteket a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie, az elkövetőket pedig a törvény előtt felelősségre kell vonni – szögezte le a CNSZ.

Az, hogy Észak-Korea egyre gyakrabban és egyre jelentősebb katonai segítséget nyújt Oroszországnak, az Ukrajna elleni háború jelentős eszkalációját jelenti, és veszélyezteti a globális békét – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint Ursula von der Leyen telefonbeszélgetést folytatott Jun Szogjol dél-koreai elnökkel. A beszélgetés során a bizottsági elnök azt mondta: az Európai Unió aggodalmát fejezi ki az orosz-észak-koreai katonai együttműködés elmélyülése miatt, ami – mint kiemelte – arra bátoríthatja Phenjant, hogy tovább növelje a feszültséget a Koreai-félszigeten.

Von der Leyen biztosította a dél-korei elnököt, hogy

az Európai Unió kész aktívan együttműködni Dél-Koreával és más hasonló gondolkodású partnerekkel a növekvő biztonsági fenyegetések kezelése érdekében.

Szöuli hivatalos tájékoztatás szerint Jun Szogjol a telefonbeszélgetés során arról tájékoztatta az uniós bizottság elnökét, hogy információik szerint az észak-koreai csapatok tényleges háborús bevetése Ukrajnában a vártnál hamarabb megtörténhet.

Közölte, hogy egy dél-koreai delegáció látogat Ukrajnába még ezen a héten, hogy információkat osszon meg Észak-Korea csapatainak Oroszországba küldésével kapcsolatban, és megvitassa az együttműködés lehetséges formáit Kijevvel.

Jun Szogjol, aki délelőtt a NATO főtitkárával is egyeztetett, reményét fejezte ki, hogy Mark Rutte vezetése alatt a katonai szövetség megkettőzi erőfeszítéseit az Oroszország és Észak-Korea közötti jogellenes együttműködés megfigyelésére és megakadályozására a szolidaritás és koordináció jegyében.

„Ez a jogellenes katonai együttműködés Oroszország és Észak-Korea között, amely alapvetően ássa alá a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, veszélyt jelent a békére a Koreai-félszigeten és világszerte” – fogalmazott.

Jun Szogjol az észak-koreai csapatok azonnali kivonását és a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés beszüntetését szorgalmazta.

Ígérte továbbá, hogy az EU-val és tagállamaival közösen vizsgálják meg a lehetséges válaszintézkedéseket.

„Fokozatos intézkedéseket fogunk hozni az orosz-észak-koreai katonai együttműködés fejleményeitől függően” – fogalmazott. A múlt héten Jun Szogjol közölte, Szöul fontolóra veheti, hogy fegyvereket adjon Ukrajnának, elmozdulva a humanitárius segélyek küldésének politikájától.

Megerősíthetem, hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a Kurszk-régióba telepítették – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.

Mark Rutte sajtóértekezletén közölte, hétfőn Dél-Korea delegációja tájékoztatta az Észak-atlanti Tanácsot és más indiai- és csendes-óceáni partnereket, Ausztráliát, Japánt és Új-Zélandot Észak-Korea növekvő részvételéről Oroszország Ukrajna elleni háborújában.

Rutte kijelentette: az észak-koreai csapatok bevetése, azaz Phenjan Oroszország illegális háborújában való részvétele, jelentős eszkalációt, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak újabb megsértését és Oroszország háborújának veszélyes kiterjesztését jelenti.

A NATO-főtitkár közölte: a katonai szövetség felszólítja Oroszországot és Észak-Koreát, hogy haladéktalanul hagyjanak fel ezekkel az akciókkal,

az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyülése ugyanis mind az indiai- és csendes-óceáni, mind az euro-atlanti biztonságot fenyegeti. Aláássa továbbá a békét a Koreai-félszigeten, és elmérgesíti a háborút Ukrajna ellen – hívta fel a figyelmet.

Rutte emlékeztetett: Phenjan már több millió lőszert és ballisztikus rakétát szállított Oroszországnak, ami – szavai szerint – aláássa a globális békét és biztonságot. Vlagyimir Putyin orosz elnök cserébe katonai technológiát és egyéb támogatást nyújt Észak-Koreának a nemzetközi szankciók megkerüléséhez – mondta.

„Mindez aláhúzza az összefogás fontosságát a demokrácia és értékeink megőrzése érdekében, valamint a közös biztonsági kihívásokkal szemben” – fogalmazott.

A NATO-főtitkár véleménye szerint az észak-koreai csapatok bevetése Kurszkban az orosz elnök növekvő elkeseredettségének jele.

Ezzel kapcsolatban közölte: több mint 600 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg eddig a háborúban. Oroszország nem tudja fenntartani Ukrajna elleni támadásait külföldi támogatás nélkül, az ukránok ugyanis – mint kiemelte – bátran, kitartóan és ügyesen harcolnak.

„A NATO-szövetségesek továbbra is támogatják a szabad és demokratikus Ukrajnát, mert Ukrajna biztonsága a mi biztonságunk” – fogalmazott. A szövetségesek hétfőn megvitatják az Ukrajnának szánt katonai támogatás további szükségességét, és szorosan figyelemmel kísérik a helyzet alakulását – tájékoztatott beszédében a NATO főtitkára.