tóth gabi
Ketten a vízbe fulladtak.
Két ember meghalt, amikor korán megpróbáltak átkelni a La Manche csatornán Észak-Franciaországból Nagy-Britanniába. 2024. október 23-án közölték a francia hatóságok, hozzátéve, hogy további mintegy 50 embert sikerült kimenteni egy süllyedő csónakból Fotó: Sameer Al-Doumy Forrás: AFP
A La Manche csatornáért és az Északi-tengerért felelős francia tengerészeti prefektúra közölte, hogy további 46 embert mentettek ki a Calais partjainál történt incidens után, számolt be a The Guardian.
A mentőakciót Calais-nál indították el, miután egy mentőmellényt láttak a tengerben. A keresés során negyvennyolc embert találtak meg, és elsősegélyben részesítettek két eszméletlen embert, akiket a Minck hajó fedélzetére hoztak. Később Calais-ban megerősítették a halálukat – közölte a francia tengerészeti prefektúra.
A mentőakcióban két hajót és egy helikoptert, valamint egy orvosi csoportot vetettek be.
A túlélőkről a szárazföldi mentőszolgálatok gondoskodtak, miközben a keresés folytatódik azok után, akik még a tengeren lehetnek
– tette hozzá a hatóság. A boulogne-sur-meri ügyészség vizsgálatot indított.
Idén eddig 47 halálesetet jelentett a francia parti őrség.
Wanda Wyporska, a Safe Passage International vezérigazgatója elmondta:
Alig néhány nappal azután, hogy egy csecsemő meghalt a La Manche csatornán, újabb két ember vesztette életét ezen a veszélyes úton. Eddig legkevesebb 55 ember halt meg idén. A csatornán átkelők számára ez a leghalálosabb év, ezt nem tudjuk elfogadni.
„A kormánynak biztonságos útvonalakat kell nyitnia. Enélkül az embercsempészek továbbra is ki fogják használni a háború és üldöztetés elől menekülő emberek számára a biztonságos alternatívák hiányát. Attól tartunk, hogy csak még több ember fog meghalni az itteni védelem elérésére tett kísérleteik során.”
Korábban lapuk is írt arról, hogy az Annalena Baerbock vezette német külügyminisztérium a kormánykoalíció döntésével szembe menve továbbra is támogatja azokat a szervezeteket, amelyek a Földközi-tengeren érkező migránsokat mentik, majd szállítják Európába.
Összesen 231 illegális afrikai bevándorló ült azon a kis hajón, amit a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria közelében vettek észre, majd húztak partra a hatóságok a közelmúltban. A Vöröskereszt szerint soha nem érkezett még olyan hajó erre a szigetre, amelyre ennyire sok embert ültetett volna fel a migránsmaffia.
Október első két hetében már több mint kétezer afrikai érkezett illegálisan csak a Kanári-szigetekre, ami 76 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban, a régiót sújtó migrációs nyomás továbbra sem csökken. Spanyolország statisztikáját tekintve pedig az látszik, hogy idén már több mint 45 ezer fő kötött ki valamelyik tengerparti városban, ami pedig 23 százalékkal haladja meg a tavalyi számokat.
Az illegális bevándorlókat szállító túlzsúfolt bárkák közül több is bajba került, az embereket ezért mentőhajókkal kellett az észak-franciaországi Boulogne és Dunkerque kikötőibe szállítani.
A migránsok közül többen már a vízben vagy az ár által körülzárt homokpadokon voltak a mentés idején, többen azonban elutasították a parti őrség segítségét, mert mindenáron folytatni akarták a veszélyes átkelést úti céljuk, Nagy-Britannia felé.
Az illegális bevándorlás megfékezése az idei brit választási kampány egyik kiemelt témája volt. Keir Starmer, akinek Munkáspártja a július eleji voksoláson győzelmet aratott, hivatalba lépését követően közölte, hogy nem kívánja végrehajtani a menedékkérők ruandai áttelepítési programját, amelyet az előző kormány dolgozott ki.
Starmer ehelyett az embercsempészbandák elleni fellépést szorgalmazta, amelyek a migránsoktól fejenként több ezer eurót vesznek el, hogy megszervezzék a veszélyes tengeri átkelést.
London mindemellett francia segítséggel próbál úrrá lenni a problémán, és kormánya milliós összegeket fizet ezért Párizsnak. Starmer legutóbb csütörtökön egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel a kérdésről.
Itt volna az ideje, hogy józanul, ideológiai tehertételektől mentesen, az európai emberek oldaláról közelítsük meg az illegális bevándorlást – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán.
Bakondi György leszögezte, korábban elképzelhetetlennek látszott, de
A főtanácsadó elmondta, Németországban az év első kilenc hónapjában 170 ezren kértek menedékjogot, miközben Magyarországon ez idő alatt mindössze 21-en.
A magyar kormány a magyar emberek érdekeiből indult ki és a belső biztonság garantálása érdekében hozta meg a döntéseit, amiért politikai támadásoknak van kitéve – tette hozzá.
Elmondta, a nemzetállamokat vezető politikusok szemmel láthatóan keresik a megoldást, hogy az európai uniós szinten elhibázott migrációs politikát nemzeti szinten valahogy korrigálni lehessen, mert a politikai véleménynyilvánításban, a választási eredményekben is megjelent, hogy az emberek elutasítják a bevándorlók nagy tömegeit.
Emlékeztetett arra, amikor az illegális migránsok Hegyeshalom felé gyalogoltak az M1-es autópályán, abban az időszakban 400 ezer ember haladt át Magyarországon.
Bakondi György hozzátette, minden olyan politikai erő, amelyik Magyarországon támogatja az illegális migránsok beengedését, szembe megy a magyar emberek érdekeivel.
„Remélem, hogy ezekre a lépésekre nem fog sor kerülni, legalábbis addig biztosan nem, amíg a jelenlegi nemzeti kormány van hatalmon” – fogalmazott.
Bakondi György felhívta a figyelmet: számos európai uniós ország – így a többi között Németország, Dánia, Csehország, Ausztria, Szlovénia, Olaszország – döntött a közelmúltban arról, hogy visszaállítja a határellenőrzést a migrációs nyomás miatt, ezek az intézkedések pedig a schengeni rendszert alapjaiban fenyegetik.
Rámutatott:
Mindezeket az intézkedéseket az egyes tagállamok azért vezették be, mondta, mert az EU elhibázott migrációs politikát folytatott az elmúlt évtizedben, továbbá a külső határok védelme – Magyarország esetét leszámítva – sok helyütt nem is garantált, vagy nehezen kivitelezhető – utalt a tengerparti országokra.
Kiemelte: a kipróbált magyar gyakorlatot – azaz, hogy a migránsokat állítsuk meg a belépés előtt – nem tették magukévá a nyugat-európai országok, így egy még súlyosabb válsághelyzet alakult ki Európa számos országában. Terrorcselekményeket, a közbiztonsági helyzet romlását, nők elleni erőszakos cselekményeket, antiszemitizmust, a szociális ellátórendszer igazságtalanságát okozta a rossz politika – sorolta.
Ennek viszont az a következménye – hívta fel a figyelmet – hogy a visszaállított határellenőrzéseket miatt a schengeni térség mint intézmény került veszélybe.
Mint mondta, az egyes kormányok – érzékelve azt, hogy a lakosság türelmetlen, és nem viseli el a migrációs problémákat – intézkedéseket vezet be, de mindezek ellenére „a baloldal minden eszközt megragad annak érdekében, hogy továbbra is erőltesse a Soros-tervnek a végrehajtását”.