Elon Musk napi 1 millió dollárral támogatja Trump kampányát

Elon Musk napi egymillió dollárt oszt ki azok között, akik aláírják az amerikai alkotmányért indított online petícióját – jelentette a Reuters nyomán a Mandiner.

A petíció az amerikai alkotmány első és második kiegészítését erősítené meg, amelyek a szólászabadságról és a fegyvertartás jogáról szóló részeket tartalmazzák. A milliárdos vállalkozó szombaton tette meg az ígéretet, amely szerint egészen a novemberi választásokig mindennap kisorsol egymillió dollárt egy szerencsés aláírónak. Az első nyertes John Dreher volt, akinek Musk személyesen adott át egy csekket egy pennsylvaniai eseményen.

Johnnak egyébként fogalma sem volt róla. Szóval mindegy, szívesen – mondta Musk az átadás során.

Az akció célja, hogy mozgósítsa a republikánus szavazókat a kulcsfontosságú csatatérállamokban a közelgő választások előtt.

Musk emellett Trump gyűlésén is felszólalt, és eddig 75 millió dollárral támogatta az America PAC nevű politikai akcióbizottságon keresztül Trump kampányát. Ennek ellenére egyes csatatérállamokban nehézségekbe ütköznek a kitűzött célok elérése terén.

Donald Trump volt elnök és republikánus elnökjelölt szerint Zelenszkijnek soha nem lett volna szabad hagynia, hogy kitörjön az ukrajnai háború. Trump „a világ legnagyobb üzletkötőjének” nevezte a Zelenszkijt, ugyanakkor beszélt még a Fehér Ház és Oroszország felelősségéről is a kialakult helyzetért.

Donald Trump volt elnök és republikánus elnökjelölt szerint Zelenszkijnek soha nem lett volna szabad hagynia, hogy kitörjön az ukrajnai háború – írja a The Washington Post. A volt elnök és republikánus elnökjelölt erről egy podcastműsorban beszélt részletesebben csütörtökön, amiben a Zelenszkijt „a világ legnagyobb üzletkötőjének” nevezte.

„Ki szerzett még ennyi pénzt valaha a történelemben? (…) Senki. És ez nem azt jelenti, hogy nem akarom őket segíteni, hiszen nagyon sajnálom a népét. Csak azt mondom, hogy soha nem lett volna szabad hagynia, hogy kitörjön a háború. Ez egy vesztes háború”

– hangoztatta Trump.

Donald Trump ugyanakkor nemcsak Zelenszkij felelősségéről beszélt a kialakult helyzetben, a műsorban

beszélt még Joe Biden elnökről is, szerinte a demokrata párti elnök provokatív külpolitikája is közrejátszott abban, hogy 2022-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A jelenlegi amerikai vezetés külpolitikáját nem pusztán provokatívnak nevezte, hanem szerinte hozzájárult ahhoz, hogy világszerte elveszítette tiszteletét az Egyesült Államok. Ezzel összefüggésben beszélt Trump a műsorban Oroszország szerepéről, amikor megismételte azt, amit már korábban is mondott:

ha ő lett volna az elnök, az oroszok soha nem támadták volna meg Ukrajnát.

Korábban a politikus és üzletember a New York-i Trump-toronyban fogadta az ukrán államfőt, ez volt Trump és Zelenszkij második találkozója azóta, hogy első hivatali ideje alatt, még 2019-ben megbeszélést folytattak.

Célzott programpontokkal igyekszik megszólítani a fekete szavazókat Kamala Harris demokrata párti elnökjelölt, aki származása ellenére rosszabbul teljesít körükben a felmérések szerint, mint republikánus elnökjelölt ellenfele, Donald Trump. Az amerikai elnökválasztás korai szavazásának első napján 328 ezer szavazatot adtak le a csatatérállamnak számító Georgia államban.

Kriptovalutákat érintő törvényekkel, a marihuána legalizálásának kiterjesztésével és vállalkozói tőkeinjekciós programokkal igyekszik megszólítani a fekete férfiakat Kamala Harris a Bloomberg szerint. Annak ellenére, hogy Kamala Harris így is jobban teljesít a fekete szavazók körében, mint Joe Biden elnök – aki a 2020-as kampányban ugyanannak az amerikai influenszernek a műsorában, amelyikben Kamala Harris „lefasisztázta” Trumpot, azt találta mondani: „ha problémát okoz, hogy rám szavazz vagy Trumpra, akkor nem vagy fekete” –, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Donald Trump sikeresebben szólítja meg a fekete férfiakat, mint demokrata párti ellenfele.

Erre utal a Politico amerikai kiadásának riportja is, miszerint Georgia államban – ahol már zajlik a korai szavazás – egyre több fekete szavazó támogatja Donald Trumpot, sokan közülük az állam azon megyéiből származnak, amelyek Bill Clinton óta demokrata fellegvárnak számítanak, sőt, sokan vannak olyanok, akik a Demokrata Párt törzsszavazói közé tartoznak, a 2024-es választáson mégis Donald Trumpot támogathatják.

Közben rekordot döntött a leadott voksok száma a georgiai korai szavazáson – írja a CNN.

A korai szavazás első napján 328 ezer szavazatot adtak le a kiemelt jelentőségű csatatérállamban.

Négy évvel ezelőtt a korai szavazás első napján 136 ezer szavazatot adtak le. 2020-ban több mint 155 millió szavazatot adtak le az elnökválasztáson, ebből 101 millió szavazatot – vagyis az összes szavazat közel kétharmadát – a korai szavazás idején adtak le. 101 millió korai szavazat közel 35 százalékát (35 811 062 szavazatot) személyesen, míg valamivel több mint 64 százalékát (65 642 049 szavazatot) levélszavazás formájában adták le. A 2020-as elnökválasztáson Joe Biden több mint 81 millió szavazattal a voksok 51,3 százalékát szerezte meg, míg Donald Trump több mint 74 millió szavazattal 46,9 százalékot szerzett.

A felmérések szerint egyértelmű többségben vannak azok, akik az Egyesült Államok külső határainak erőteljesebb védelmét követelik. A másik fontos megállapítás, hogy az amerikaiak 65 százaléka fenyegetésként tekint az illegális bevándorlásra.

Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 66 százaléka támogatja az illegális bevándorlók tömeges kitoloncolását – írja a Breitbart. Az Ipsos szeptember 20. és 22. között, alig tíz nappal Donald Trump és Kamala Harris szeptember 10-i elnökjelölti vitáját követően készítette el a felmérést. A kutatás szerint a republikánus szavazók 90, a független szavazóknak pedig 68 százaléka értett egyet a felvetéssel, külön érdekesség, hogy

még a demokrata szavazók 47 százaléka is támogatja az illegális bevándorlók kitoloncolását, vagy ahogy a kérdezők fogalmaztak, deportálását.

A kutatás másik fontos megállapítása még, hogy az amerikaiak 65 százaléka fenyegetésként tekint az illegális bevándorlásra. Az Ipsos kutatásának eredményei egybeesnek más intézetek, többek között a YouGov, a Marist és a Harvard-Harris felméréseinek megállapításaival, mindezek alapján

egyértelmű többségben vannak azok, akik az Egyesült Államok külső határainak erőteljesebb védelmét követelik.

A Breitbart hozzáteszi, az illegális bevándorlás elutasítottságának társadalmi elutasítottsága éles növekedésbe kezdett, mivel Donald Trump volt elnök és egyben republikánus elnökjelölt tisztán és egyértelműen elítélte a Fehér Ház bevándorláspárti politikáját.

Vádat emeltek egy afgán állampolgár ellen az Egyesült Államokban, aki a gyanú szerint terrortámadás végrehajtására szövetkezett a novemberi választások napján – közölte a washingtoni igazságügyi minisztérium.

A tárca szerint a 27 éves férfi Oklahoma államban élt. „A vád szerint az igazságügyi minisztérium meghiúsította a vádlott azon tervét, hogy félautomata fegyvereket szerezzen be és az Iszlám Állam terrorszervezet nevében erőszakos támadást kövessen el az Egyesült Államok területén a választások napján” – tudatta Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter.

„Továbbra is harcolni fogunk az Iszlám Állam és támogatói által Amerika nemzetbiztonságára jelentett folyamatos fenyegetés ellen, és azonosítani, kivizsgálni és felelősségre fogjuk vonni azokat, akik az amerikai nép terrorizálására törekszenek” – szögezte le a miniszter.

Az összeesküvés részeként a vádlott lépéseket tett családja vagyonának felszámolására, családtagjainak tengerentúlra való áttelepítésére, gépkarabélyok és lőszerek beszerzésére – közölte a minisztérium.

A tájékoztatás szerint a férfit és egy fiatalkorút hétfőn vették őrizetbe, azt követően, hogy megvásároltak két gépkarabélyt, tíz tárat és ötszáz darab lőszert a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) fedésben dolgozó ügynökeitől.

A férfit felelősségre vonják azért, mert anyagi támogatást és erőforrásokat próbált nyújtani egy tiltólistán szereplő külföldi terrorista szervezetnek. Ha bűnösnek találják, akár 20 év börtönbüntetésre is számíthat. Azzal is megvádolták, hogy lőfegyvert fogadott el bűncselekmény vagy terrorista bűncselekmény elkövetéséhez, amiért további legfeljebb 15 év börtönbüntetés járhat, ha elítélik.