Donald Tusk meglepő üzenete a migránsoknak

A lengyel kormány  új migrációs stratégiát terjeszt elő, melynek egyik fő eleme a menedékjog ideiglenes regionális felfüggesztése lesz – jelentette be a vezető lengyel kormányerő, a Polgári Koalíció (KO) szombati konvencióján Donald Tusk miniszterelnök.

A kormányfő hangsúlyozta:

az államnak százszázalékos ellenőrzést kell szereznie afelett, hogy ki utazhat be Lengyelországba.

A kormány követelni fogja Európában a menedékjog ideiglenes regionális felfüggesztésének elfogadását, mert „köztudott, hogyan él vissza Lukasenka és Putyin (fehérorosz és orosz elnök), az embercsempészek és az emberkereskedők ezzel a joggal, hogyan használják ki éppen a menedékjog lényegével szemben” – mondta.

„Nem fogadunk el, és nem vezetünk be egyetlen európai, uniós elgondolást sem, ha megbizonyosodunk arról, hogy a biztonságunkat érinti” – ígérte.

„Az állam azért van, hogy Lengyelországba olyanok jussanak be, akik becsülettel akarnak dolgozni, adót fizetni, integrálódni a lengyel társadalomba, és megfelelő oktatási intézményekben tanulni” – hangsúlyozta a kormányfő.

Azt állította, az előző, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormány politikájának következménye, hogy „Lengyelországot illegális migrációs hullám öntötte el”. „A minimumra fogjuk korlátozni az illegális bevándorlást Lengyelországban” – jelentette ki.

A vezető lengyel kormányerő konvencióján Tusk megvonta a tavaly októberi parlamenti választás óta eltelt egy év mérlegét. Mint mondta, „Lengyelország visszakapta Európát, és Európa Lengyelországot”. Lengyelország ezzel visszanyert több milliárd zlotyt – utalt arra, hogy az Európai Bizottság feloldotta az uniós helyreállítási alapból Varsónak járó kifizetések felfüggesztését.

Az illegális migráció miatt veszélybe került a schengeni rendszer, amely az egyik legnagyobb vívmánya az Európai Uniónak – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Bakondi György arról beszélt: egyre több uniós tagállamban érzékeli a lakosság az illegális migráció miatt romló közbiztonságot, az egyre feszültebb szociális ellátórendszert, és ez a migrációval összefüggő negatív vélekedés megjelent a politikai véleménynyilvánítás szintjén is. Kiemelte:

a nemzetállamok közvetlenül választott vezetői is érzékelik ezt az elégedetlenséget, az illegális migráció eddigi rossz megközelítését.

Emlékeztetett arra: Magyarországon a kormány 2015-ben megkérdezte az embereket arról, mi legyen a migrációval, és azóta következetesen ezt az álláspontot képviseli, vagyis hogy a külső határokat őrizni kell, jogellenesen, erőszakosan nem lehet átlépni a határokat, és csak azok jöhetnek be, akik külföldön, nagykövetségen menekültstátust kaptak.

Hozzátette, hogy

a Soros-tervben foglalt évi egymilliós bevándorlás megvalósulni látszik, ennek hatásai pedig ma már a schengeni térséget fenyegetik.

Mint mondta, több nemzetállam is a lakosság elégedetlenségének hatására nemzetállami intézkedéseket hozott, például visszaállította a határellenőrzést, igyekszik kitoloncolni az illegálisan az országban tartózkodókat, és csökkenti a juttatásokat, vagyis nem vár a brüsszeli megoldásra. A belső határellenőrzés visszaállítása viszont veszélyezteti az EU egyik legnagyobb vívmányát, a schengeni rendszert – mondta.

Úgy fogalmazott, a schengeni övezet egy nagy politikai-gazdasági eredmény, és a lényege, hogy aki az EU külső határán belépett, annak a belső határokon már nem kell megállnia. Bakondi György hangsúlyozta: ez nemcsak a turisták számára előnyös, van gazdasági hatása is, például a vállalatoknak nem kell nagy raktárkészletet tartaniuk.

A határellenőrzés visszaállítása azonban súlyos gazdasági következményekkel jár

– emelte ki.

A belbiztonsági főtanácsadó az M1 csatorna csütörtöki műsorában is vendég volt, itt reagált Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos szerdai szavaira, aki az európai határok védelméről szóló vitában arról beszélt, hogy Európa külső határainak biztonsága az Európai Bizottság egyik legfontosabb prioritása, ez áll a migrációs és biztonsági politikája középpontjában.

Bakondi György emlékeztetett:

Magyarország az egyetlen ország, amely teljesíti kötelezettségét, és mégis minden idők legnagyobb bírságát kapta azért, mert őrzi a határt, sőt napi kényszerítő bírságot is kiszabtak rá.

Azt szeretnék, hogy engedjük be az illegális bevándorlókat Magyarországra, és itt bíráljuk el a kérelmüket, de Európában látjuk, ez hová vezet – fogalmazott.

Hozzátette: a beengedett, ismeretlen személyazonosságú emberek egy kisebb része kap menekültstátust, nekik integrálódniuk kellene, de ez nem sikerül, a nagyobb részük pedig nem kapja meg, őket azonban nem tudják kiutaztatni az EU-ból, így illegálisan tartózkodnak az unióban, bűnözésből tartják el magukat, ami a közbiztonság romlásához vezet, ami pedig egyre inkább fokozódó elégedetlenséget vált ki az európai emberekből.

A konzervatív-patrióta nemzeti kormányok ereje nő az EU-ban, és így talán eljuthatunk oda, hogy európai szintű megoldást találhatunk, a magyar példa pedig segíthet ebben – fogalmazott.

Az olasz kormány megnyitotta az albániai Shengjinben és Gjaderban épített migránstáborokat, amelyek jövő héttől fogadják azokat a bevándorlókat, akiket az olasz hatóságok nemzetközi vizeken mentenek.

Shengjinben a bevándorlók azonosítása zajlik majd a menedékkérelmek elbírálásával, Gjaderben pedig a kiutasítandó illegális migránsokat helyezik el – közölte Fabrizio Bucci, Olaszország albániai nagykövete pénteken a táborok felavatásán.

A tervek szerint egyszerre háromezer főt befogadó táborokban kizárólag férfiak lesznek, a nőket és gyermekeket, valamint a betegeket Olaszországban helyezik el. A családokat nem választják szét.

„A két migránstábor elkészült, a mai naptól operatívak, és jövő héttől fogadják az első bevándorlókat” – mondta a nagykövet a shengjini kikötő térségében kialakított tábor bejárásán az őt kísérő olasz újságíróknak.

Az első felvételek szerint Shengjinben, amely hatvanhat kilométerre fekszik a fővárostól, Tiranától, konténerlakásokat alakítottak ki, de jutott hely egy kisebb kórháznak is.

A tábort 5 méter magas kerítés övezi, szögesdróttal megerősítve.

Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök tavaly novemberben írt alá öt évre szóló megállapodást az Európai Unión kívüli Albánia területén létesítendő migránstáborokról. A két tábor fenntartása 2028-ig 670 millió eurójába kerül az olasz államnak.

A táborokért az olasz belügyminisztérium felelős, olasz jogi hatáskör alatt lesznek, miközben az albán fél a táborok külső biztonságát garantálja.

Azokat a bevándorlókat szállítják Albániába, akiknek az olasz hatóságok nemzetközi vizeken nyújtanak segítséget, például a Tunéziából induló csónakok csoportjainak, még mielőtt olasz vizekre érkeznének.

Az eddigi gyakorlattal szemben az olasz parti őrség nem automatikusan Lampedusára vagy Szicíliába viszi őket, hanem Albániába.

A migránsok első állomása Shengjin lesz, ahol partot érnek, egészségügyi vizsgálatnak vetik alá és azonosítják őket, és ellátást is kapnak. Az elképzelések szerint Shengjinből legfeljebb 24 óra leforgása alatt, a migránsokat átszállítják a néhány kilométerre levő Gjaderbe.

A gjaderi tábort három szekcióra osztották: a legnagyobb rész – 880 fő számára – a menedékkérelmet benyújtóknak lesz fenntartva, a második részlegben azokat helyezik el, akiknek kérelmét elutasították, tehát illegális bevándorlónak számítanak, és kiutasítás vár rájuk. A tábor harmadik részét fegyintézetként használják a táborban bűncselekményt elkövetők számára.

Egyszerre háromezer embert tudnak majd a táborokban elhelyezni, a számítások szerint évente több mint 30 ezret.

A táborok megnyitásán részt vevő Edi Rama albán kormányfő hangsúlyozta, hogy egyelőre csak Olaszország nyit ilyen központokat Albániában.

Giorgia Meloni olasz kormányfő korábbi bejelentései szerint az albániai táborok rendkívüli lépést jelentenek, melyek más uniós tagállamok számára is például szolgálhatnak, mivel Olaszország elsőként próbálkozik táborok nyitásával nem a saját területén, de Európában maradva.

Matteo Piantedosi belügyminiszter szerint az albániai táborokra egyrészt az olaszországi migránsközpontok túlzsúfoltsága miatt van szükség, másrészt „elrettentő erejük” is lehet, hiszen az a tény, hogy a bevándorlók nem az olasz partokra érkeznek meg, számos esetben az indulásról való lemondást is jelentheti.