Brüsszel szerint ezért kell Ukrajnát megerősíteni

Több szankcióra van szükség az orosz árnyékflotta ellen, „mert az orosz szénhidrogének exportkapacitása hosszabbítja meg a háborút, és ez a flotta az, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy továbbra is exportáljon olajat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Luxemburgban.

Az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján a főképviselő elmondta: sok szó esik a békeformuláról és a katonai támogatásról, de a béke nem tévesztendő össze a kapitulációval. Mint hangsúlyozta, az ukrán civil áldozatok száma idén erőteljesen növekedett, ahogy a kikötők és a gabonaexport elleni orosz támadások is, továbbá

az orosz elnök azt tervezi hogy a télre sötétségbe és a hidegbe taszítja az ukrán lakosságot az energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal.

Felhívta a figyelmet, hogy szankciók kijátszása tartja működésben Oroszország hadigépezetét, ezért ezen a téren több előrelépésre van szükség. „Nyugati gyártású elektronikus elemek továbbra is működnek az orosz fegyverkezési gépezetben. Folytatnunk kell tehát a szankciók kijátszása elleni küzdelmet, ez azonban tagállami felelősség is. Fokozni kell a kritikus alkatrészeket harmadik országokba exportáló vállalatok kellő megfigyelését” – hangsúlyozta.

Borrell szerint több szankcióra van szükség az orosz árnyékflotta ellen, „mert az orosz szénhidrogének exportkapacitása hosszabbítja meg a háborút, és ez a flotta az, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy továbbra is exportáljon olajat”.

Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők nagy nyomás alatt vannak a frontvonal mentén, ezért továbbra is biztosítani kell védelmi kapacitásaikat, és

bővíteni kell az uniós kiképzési missziót.

Bejelentette, hogy az EU meghosszabbítja katonai segítségnyújtási missziójának mandátumát a következő két évre, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok hamarosan konszenzusra jutnak az Európai Békefenntartási Eszköz Ukrajna Támogatási Alapjának feloldására irányuló uniós javaslattal kapcsolatban is.

A közel-keleti helyzetre kitérve hangsúlyozta: azonnali és fenntartható tűzszünetre van szükség Gázában és Libanonban.

A Hezbollahnak be kell fejeznie az Izraelre irányuló rakétatámadásokat, de Libanonban az izraeli hadsereg átlépte a határokat. Az ENSZ libanoni békefenntartói elleni izraeli támadást az Európai Unió egyhangúlag elítélte, és a miniszterek megismételték, hogy teljes mértékben támogatják a misszió folytatását – szögezte le.

Borrell hangsúlyozta: az EU nem hagyhatja magára a libanoni népet, amely súlyos árat fizet az izraeli katonai műveletekért. „1,2 millió ember, a libanoni lakosság 20 százaléka kényszerült lakóhelye elhagyására, több ezren életüket vesztették. Izrael Bejrútot bombázza, és azzal fenyegetőzik, hogy Libanont egy második Gázává változtatja” – tette hozzá.

Gázával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy az övezetbe érkező humanitárius segély a háború kezdete óta a legalacsonyabb szinten van, 400 ezer embert utasítottak arra, hogy hagyják el a térség északi részét, de nincs hová menniük, mert csapdába esnek a harcok közepén.

„Megismételtük tehát a tűzszünetre és a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint a humanitárius jog teljes körű betartására vonatkozó felhívásunkat. De attól tartok, hogy a humanitárius jog a gázai romok alatt van” – fogalmazott.

Elmondta továbbá, hogy miniszterek megvitatták a ciszjordániai szélsőséges telepesekkel szembeni szankciókkal kapcsolatos bizottsági javaslatot, és felkérte a tagállamokat, hogy ezzel összefüggésben jussanak mihamarabb megállapodásra. Josep Borrell azt is szorgalmazta, hogy a következő külügyi tanácson a miniszterek tartsanak tanácskozást a nemzetközi humanitárius jog Izrael általi megsértéséről.

Moldovával kapcsolatban a főképviselő felhívta a figyelmet, hogy az ország jelentős előrelépést tesz az Európai Unió felé vezető úton,

a növekvő orosz megfélemlítés ellenére. „Úgy látjuk, hogy Oroszország nem kíméli az erőfeszítéseket, hogy hibrid támadások és széles körű illegális szavazatvásárlás révén aláássa a közelgő elnökválasztást” – hívta fel a figyelmet.

Georgiával kapcsolatban Borrell azt nyilatkozta, hogy „a kormánypárt közelmúltbeli intézkedései, nyilatkozatai és választási ígéretei eltávolítják az országot az európai útról, és a tekintélyelvűség felé való elmozdulást jelzik. Ezért az uniós csatlakozási folyamat de facto leállt” – jelentette ki.

Végezetül a főképviselő méltatta az EU és az Egyesült Királyság együttműködésének megerősítést. „Mély barátságot és szilárd és sokoldalú együttműködést alakítottunk ki, amelyet a következő hónapban folytatni és fokozni kívánunk” – zárta beszédét a Josep Borrell.

Az Ukrajna és partnerei közötti védelmi kapcsolatoknak is változniuk kell az Oroszországnak nyújtott észak-koreai támogatás tükrében, amely nemcsak fegyverszállítmányokat, de katonák biztosítását is magában foglalja az orosz csapatok számára – jelentette ki  videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Látjuk, hogy Oroszország és az olyan rezsimek, mint Észak-Korea közti kapcsolatok egyre szorosabbá válnak” – mondta Zelenszkij.

Itt nemcsak fegyverek, hanem emberek átadásáról van szó Észak-Koreából

– tette hozzá.

„Kézenfekvő, hogy ilyen körülmények között a partnereinkkel fenntartott kapcsolatainknak is fejlődniük kell” – hangoztatta.

„A frontnak további támogatásra van szüksége. Több nagy hatótávolságú eszköz biztosításáról beszélünk Ukrajnának és csapataink hathatósabb támogatásáról, ami túlmutat katonai eszközök egyszerű listájánál”

– fűzte hozzá.

Kim Jonghjon dél-koreai védelmi miniszter keddi parlamenti meghallgatásán arról számolt be, hogy a Phenjan és Moszkva közötti katonai együttműködés keretében Észak-Korea feltehetően beveti Ukrajnában reguláris hadseregének egy részét az orosz erők oldalán.

A Kreml csütörtökön visszautasította a dél-koreai állításokat. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságírói kérdésre felelve kijelentette, hogy „mindez újabb adag hamis hírnek tűnik”.

Az orosz erők elfoglalták Mihajlivka települést a donyecki régióban – közölte  az orosz védelmi minisztérium.

A hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be orosz előretörésről, Ukrajnában 18, a kurszki régióban pedig öt megkísérelt ellentámadás visszaverése mellett. A moszkvai összegzés szerint a

„különleges hadművelet” övezetében több mint 1800, Kurszk irányában pedig további több mint 300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A TASZSZ állami hírügynökség azt írta vasárnap, hogy az ukrán hadsereg megkezdte az egységeinek részleges kivonását Toreckből (orosz nevén Dzerzsinszkből).

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy katonai reptérhez tartozó infrastruktúrát, több drónraktárt, hat hadfelszerelés- és lőszerraktárt, egy harckocsit, hét egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott és két másik vontatott tarackot, két Neptun irányított rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 36 repülőgéptípusú drónt.

Kurszk irányában

az ukrán fél egyebek mellett hét harckocsit – köztük két német Leopard tankot – és három egyéb páncélozott harcjárművet – köztük egy amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet – veszített.

Moszkva szerint a régióba augusztust 6-án betört ukrán erők augusztus eleje óta több mint 22 600 embert, 157 harckocsit, 72 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 909 páncélozott harcjárművet, 619 gépkocsit, 186 tüzérségi löveget és 36 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai körútját követően további katonai segélyt sürgetett nyugati partnereitől.

„Nincs vesztegetni való idő”

– hangoztatta vasárnap az X-en.

„Partnereink abban a helyzetben vannak, hogy biztosítani tudják a légvédelmi eszközök szükséges mennyiségét, illetve minőségét, meg tudják hozni a döntéseket a kielégítő nagy hatótávolságú képességeinkkel, valamint a csapatainknak nyújtott védelmi támogatással kapcsolatban”

– fűzte hozzá Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint az elmúlt hétben mintegy 900 siklóbombát dobott le Oroszország a kijevi vezetés ellenőrizte területeken, emellett 40 rakéta- és 400 dróncsapást is végrehajtott. Zelenszkij egy videót is mellékelt a keletkezett károkról.

Csak vasárnap az ukrán légvédelem állítása szerint 31 orosz drónt lőttek le. Az éjszaka folyamán összesen 68 dróncsapás és több rakétatámadás volt.