Brüsszel és Nyugat-Európa kereskedelmi hidegháborút hirdet

Brüsszel és Nyugat-Európa kereskedelmi hidegháborút hirdetett – mondta a Geszten tartott Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarország számára ez rendkívüli veszélyeket rejt magában. A magyar gazdaság exportvezérelt gazdaság, és egy ilyen kereskedelmi hidegháború elzár bennünket a piacoktól és a befektetési lehetőségektől. A gazdasági növekedést segítené Gulyás Gergely szerint a megfizethető lakhatás, a bérnövekedés fenntartása, a méretugrás lehetővé tétele a kis- és közepes vállalkozásoknál.

Magyarország ki akar maradni a Brüsszel és Nyugat-Európa által hirdetett „kereskedelmi hidegháborúból”, helyette a gazdasági semlegesség politikáját követi – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, a Békés vármegyei Geszten. Gulyás Gergely közölte: a kormány a következő években kiemelt feladatának tekinti a megfizethető lakhatást, a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremeléseket és a kis- és közepes vállalkozások (kkv) méretugrását.

A kihelyezett kormányülés helyszínén tartott Kormányinfón a miniszter hangsúlyozta, az elmúlt három napban felmérték a magyar és az európai gazdaság helyzetét, kilátásait. Kifejtette, a világgazdaság a koronavírus-járvány és a háború hatására alapvetően megváltozott, ez az új helyzet pedig új válaszokat és gazdaságpolitikát kíván.

„Sajnos azt látjuk, hogy Brüsszel és Nyugat-Európa kereskedelmi hidegháborút hirdet”

– fogalmazott, hozzátéve, ez Magyarország számára rendkívüli veszélyeket rejt, mert a magyar gazdaság exportvezérelt, és egy ilyen hidegháború elzárja az országot a piacoktól és a befektetési lehetőségektől.

Magyarországnak új exportpiacokra és fejlett technológiára van szüksége a világ minden részéről – rögzítette.

A miniszter közölte, a magyar válasz erre a helyzetre a gazdasági semlegesség, amely lehetővé teszi a sokkal dinamikusabb és gyorsabb növekedést. A következő években az a cél, hogy a magyar gazdaság 3-6 százalék között növekedjen – mondta.

Szerinte, ha ezt a növekedést el tudja érni az ország, az önmagában jó hatással van a fizetésekre, a költségvetési bevételekre és igazolja a kormány gazdaságpolitikájának sikerességét.

Hozzátette: a gazdasági növekedést konkrét programok is segíteni fogják. Korábban már bejelentették a munkáshitel bevezetését, a tőkejuttatást a kkv-nak és a családi adókedvezmény megduplázását 2026. január 1-jéig – közölte.

Gulyás Gergely a további feladatok között említette a megfizethető lakhatás kapcsán a kollégiumi férőhelyekre és a fiatalok lakhatására hirdetett programot. Elmondta, Magyarország sajátos helyzetben van. Szemben Nyugat-Európa számos országával, Magyarországon az általános lakhatási jogcím a tulajdon, azaz kevesebb a bérlet, lényegesen több a tulajdon – fejtette ki.

A miniszter azt mondta, mivel a lakások ára jelentős mértékben emelkedett az elmúlt években, különösen a fiataloknak jelent komoly nehézséget a lakhatás biztosítása.

Hozzátette: a nemzetgazdasági miniszter azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg a lakbérszabályozásra vonatkozó nemzetközi gyakorlatot, beleértve az Airbnb szabályozásával kapcsolatos gyakorlatot is.

Gulyás Gergely közölte,

a következő két év kiemelt feladata lesz a kormánynak a lakásépítés gyorsítása, a megfizethető lakhatás biztosítása.

Elmondta, azt szeretnék, ha a munkaadók és munkavállalók többéves bérmegállapodást kötnének, ami lehetővé teszi a minimálbér és a garantált bérminimum, valamint ezek hatásaként az átlagbér gyors emelését.

A kkv-kkal kapcsolatban azt mondta, a következő két évben szeretnék a nagyságrendi előrelépés lehetőségét biztosítani, ezért a tőkejuttatás mellett további ösztönzőket is be fognak vezetni. Szintén a nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy a következő két-három hétben ezt kidolgozza – tette hozzá.

Jelezte, ezek a gazdaságpolitikát érintő programok részét képezik a november első tíz napjában az Országgyűlésnek benyújtandó jövő évi költségvetésnek. Mivel a büdzsét a parlamenti benyújtása előtt a Költségvetési Tanácsnak is véleményeznie kell, ezért a programok részletes szabályait október végéig ki fogja dolgozni a kormány, ezért „megfeszítetten” fog dolgozni – mondta.

Gulyás Gergely közölte: a kormányülésen valamennyi tárca beszámolt arról a munkáról, amit a törvényhozási ciklus eddigi részében elvégzett, és arról, mit tud vállalni, elérni a következő másfél-két évben.

Ennek megfelelő feladatszabást határozott meg a kormány valamennyi tárca esetén, ezek szintén a költségvetés részei lesznek – mondta, hozzátéve, hogy ezekről a Kormányinfón alkalomról alkalomra részletekbe menően be fognak számolni.

A kormány elindította a Digitális Állampolgárság Programot, amellyel – többek között – már mobiltelefonon is lehetséges személyazonosságot igazolni

– közölte a kormányszóvivő. Vitályos Eszter elmondta: az alkalmazásban minden személyes és gépjármű-adat megtalálható egy helyen, illetve néhány gombnyomással foglalható időpont a kormányablakba.

Eddig már 176 ezer letöltése van az alkalmazásnak,

az év végére szeretnék elérni a 400 ezret – ismertette, arra bíztatva mindenkit, hogy töltse le az alkalmazást a www.dap.gov.hu oldalról.

A kormányszóvivő azt is elmondta, hogy a kihelyezett kormányülésen a kormánytagoknak is lehetősége nyílt arra – a kormányablak munkatársai segítségével –, hogy helyben regisztráljanak az alkalmazásba.

Arról is beszámolt, hogy az elmúlt néhány hétben több mint 26 milliárd forint összegben valósultak meg beruházások Magyarországon. Ismertette: 3,6 milliárd forintból óvoda- és bölcsődeépítések és felújításokat végeztek el, valamint több mint kétmilliárd forintból közlekedésfejlesztési beruházásokat és kisebb útfelújításokat is megvalósítottak.

Beszámolt arról is, hogy az elmúlt időszakban befejeződött 11 településfejlesztési projekt is csaknem 1 milliárd forintos támogatási összeggel. Kecskeméten elkészült a Kölyökdomb játszótér 300 millió forint támogatásból, Komlón szintén játszótér épült 100 millió forint támogatással, Harkányban pedig új játszótér épült és a sportcsarnok is megújult 210 millió forintos vissza nem térítendő európai uniós és hazai forrás segítségével – sorolta.

Borsodban, Szalaszenden 193 millió forintból mederhelyreállítás és gátrendszerépítés valósult meg, valamint a bikácsi agglomeráció szennyvízhálózatának kiépítése is befejeződött – ismertette, jelezve, hogy a projekt összege nyolcmilliárd forint volt.

A kormányszóvivő elkészült egészségügyi projektekről is beszámolt, közölve, hogy Taksonyban az orvosi rendelőt bővítették, Jánosházán pedig az egészségház újult meg. Hozzátette: Ceglédbercelen sváb vendégház épült 260 millió forint támogatásból, valamint három templomfelújítást is befejeztek, a legjelentősebb az egri bazilika teljes körű külső és belső felújítása, amely közel hatmilliárd forintból valósult meg.

Jelentős oktatást érintő beruházást adtak át Kecskeméten: megújult a Kodály Intézet a Modern Városok Program keretén belül, több mint négymilliárd forint hazai és EU-s forrásból – közölte.

Vitályos Eszter kitért arra, hogy az elmúlt nyolc évben 20 milliárd forintot meghaladó beruházást hajtottak végre Geszten.

Felidézte: Békés vármegyei településen új általános iskolát és óvodát, tornatermet adtak át; felújították a templomot, több bel- és külterületi utat, valamint felújították az országnak két miniszterelnököt is adó Tisza család kastélyát. Utóbbiról szólva elmondta, régi adósság volt, hogy „ez a kivételes emlékhely visszanyerje régi fényét”.

A turisztikai vonzerő növelésén keresztül szeretnék segíteni a helyi vállalkozások megerősödését, a munkahelyteremtést a településen – húzta alá.

Gulyás Gergely a Békés vármegyei fejlesztésekről közölte: több ipari parki fejlesztés volt napirenden. A magyar gazdaság azt az eredményt 2010 után el tudta érni, hogy a korábbi nyugati ipari beruházási többletet sikerült keletre vinni, de nem sikerült ugyanilyen mértékben északról délre vinni. Az a tapasztalat, hogy ahol ipari parkok vannak, jó infrastruktúrával, ott az ipar is megjelenik, ezt szeretnék délen is elősegíteni. Az Airbus jelenléte komoly lépés, arra építve további fejlesztésekre is van a régióban lehetőség – vélte.

Kérdésre válaszolva a miniszter úgy nyilatkozott, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója félreérthetően fogalmazott, ám

„Magyarország 25 éve a NATO tagja, és eddig is eleget tettünk a szövetségesi kötelezettségeinknek és ezután is eleget fogunk tenni”.

Azt pedig kifejezetten ízléstelennek és cinikusnak tartom, hogy ’56 kapcsán azoknak az országoknak a nagykövetei próbálnak történelmi vitákba bonyolódni, akik annak idején a nyugati hatalmak részeként semmit nem tettek, amikor az oroszok szétlőtték Budapestet és vérbe fojtották a magyar szabadságharcot – tette hozzá.

Amikor az esetleges személyi konzekvenciákról kérdezték, Gulyás Gergely kijelentette, „az ügy a részünkről le van zárva”.

Elmondta: a Fidesz minden vezetője megszólalt az ügyben, és Orbán Balázs maga is elmondta, félreérthetően fogalmazott, majd elnézést kért azokért a mondataiért, amelyek félreértésre adhattak okot.

Ha ma a magyar vagy európai politikában olyanokat keres, akik nem a demokrácia biztonságos bástyái között beszéltek a szabadságról, demokráciáról és jogállamiságról, hanem egy diktatúrában, akkor kizárólag a Fidesz vezetői között talál ilyet Magyarországon. Európában a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök ilyen még, de a 27 másik tagállamból senki – rögzítette.

A Fidesz ’56 követeléseinek valóra váltásáért alakult meg annak idején

– jegyezte meg.

További kérdésre, amely szerint készülnek-e felmérések a politikai igazgató kijelentésének hatásáról, azt mondta: az erről szóló hírek nem igazak, ha mégis készülnek, az nem az ő megbízásukból történik.

Gulyás Gergely leszögezte, egyetért azzal, amit Kövér László házelnök mondott, hogy „azzal érdemes óvatosnak lenni, hogy más államok vezetőinek adjunk tanácsot, vagy a döntését minősítsük” – húzta alá.

Amikor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatali (KEHI) részjelentéséről kérdezték, amelyből az derült ki, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Diákhitel Központ vezetőjeként túlárazott, indokolatlan, gyanús szerződéseket írt alá, a miniszter azt közölte, elsősorban az érintettnek kell választ adnia, hogy kerülhetett erre sor.

Hozzátette: „álszentség”, hogy valaki folyamatosan bizonyítékok nélkül vádaskodik, „ezek jó része korrupcióhoz, közpénzek nem kellően gondos elköltéséhez kapcsolódik”, majd kiderül, hogy a saját rövid gyakorlatában „ezek a vádak mindenféleképpen megalapozottnak látszanak”.

Arról, hogy az ellenzéki politikus által a közmédia székháza elé összehívott tüntetéssel kapcsolatban Magyar Péter közösségi médiaoldalán többen erőszakra szólítottak fel, a Tisza Párt vezetője pedig nem szólított fel békés demonstrálásra,

Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: önmagában senki nem tehet arról, mi jelenik meg a Facebook-oldalán kommentárként, „ugyanakkor ezeket lehet szűrni, és ha valaki nem akarja szűrni, akkor megteheti, hogy valami viszonyt kialakít ezekhez”.

Hozzátette: elvárható közszereplőktől, hogy az erőszak minden formájától tartsák magukat távol, határolódjanak el, és erre szólítsák fel a híveiket is.

Azt látjuk, hogy a magyar belpolitikában Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenésével olyan mértékű agresszivitás és arrogancia jelent meg, ami korábban ismeretlen volt – jelentette ki Gulyás Gergely.

Magyar Péter úgy gondolja, hogy Gyurcsány Ferenccel abban tudja felvenni a versenyt, hogy még több valótlanságot állít

– fogalmazott.

Felidézte, az ellenzéki politikus a választási kampányban a mentelmi jog eltörlését szorgalmazta, és arról beszélt, hogy nem lesz európai parlamenti (EP-) képviselő. Ezt követőpen lopás alapos gyanúja merült fel vele szemben, majd a mentelmi jog nagy támogatójává válik, kimegy az Európai Parlamentbe, és nem akarja, hogy az Európai Parlament a mentelmi jogát felfüggessze – tette hozzá a miniszter.

Amikor arról kérdezték, a brüsszeli többség felfüggeszti-e Magyar Péter mentelmi jogát, Gulyás Gergely kijelentette: a kérdés az, hogy a lopást az Európai Parlament is támogatja-e, „ezektől minden kitelik”.

Kérdezték arról is, hogy Magyar Péter pártjának EP-képviselői Brüsszelben „a rezsicsökkentés ellen szavaztak”. Azt mondta: ez nem lepi meg.

A magyar ellenzék az elmúlt 14-15 évben nemzetközi színtéren általánosságban is mindig a magyar kormánnyal szemben szavazott, még olyan ügyekben is ezt tették, amikor nyilvánvaló volt, hogy nem a kormány, hanem a magyar emberek érdekével állnak szemben.

Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter az ’56-os lyukas zászlót használná pártja szimbólumaként, közölte: ezt minden létező ’56-os szervezet kikérte magának.