Botrányok sora az új EU-biztos jelöltek körül

A szlovén jelölt, Marta Kos még csak nem is az EU-ban él, egy lobbicégnél tanácsadó, hírbe hozták a volt Jugoszlávia titkosrendőrségével, és állítólag a beosztottjaival is agresszíven viselkedett. Ráadásul a férje miatt is kétséges, kinek az érdekeit képviselné -írja a Magyar Nemzet.

Marta Kos Fotó: AFP

Magyarország után Szlovénia adhatja a következő öt évre az EU új bővítési biztosát. A liberális jelölt előélete ugyanakkor tele van botrányokkal, számos ügy miatt kérdőjelezte meg a nemzetközi sajtó az alkalmasságát. Az Európai Parlament globalista többségét azonban vélhetően ez nem fogja zavarni. Marta Kos az Európai Parlamentben és a sajtóban terjedő információk szerint egyébként 2017 óta az Európai Unión kívül él, adót is Svájcban fizet. 

Nagyvállalatoknak lobbizó cégnek dolgozott

A szlovén Nova24 a hírportálján arról ír, hogy Kos, aki mintegy egymillió eurónyi vagyont vallott be takarékszámlákon, a brüsszeli székhelyű Kreab lobbicégnél dolgozott vezető tanácsadóként, és saját, Svájcban bejegyzett tanácsadócége is volt. 

A Politico brüsszeli hírportál arra is rámutat, hogy bár Kos azt mondta, hogy nem tartja magát lobbistának, arról beszámolt, hogy az európai labdarúgás irányító testülete, az UEFA volt az egyik ügyfele, amelynek 2021-ben „érdekérvényesítő” küldetéseket teljesített az ENSZ és annak legfontosabb szervei szintjén. 

A Kreab egyébként szintén tagadja, hogy Kos a lobbistájuk lett volna, ám azt nem voltak hajlandóak elárulni, hogy pontosan mely nagyvállalatoknak dolgozott tanácsadóként az elmúlt években. Szintén zavaros, hogy mennyit dolgozott nekik a biztosjelölt. A Kreab állítása szerint Kos 2023 óta dolgozik nekik, azonban a honlapjuk archív verziója alapján már 2022-ben is alkalmazottként tűnt fel az oldalukon.

Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a biztosoknál köztudottan előírás, hogy az összeurópai érdekeket kell képviselniük.

Befolyásos svájci férj

Szintén a Politico hívta fel arra is a figyelmet, hogy Marta Kos férje a svájci Henri Getaz, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) korábbi főtitkára. 

A Swissinfo nemes egyszerűséggel úgy mutatta be őt, mint aki Svájc legfontosabb kereskedelmi tárgyalója. 

Getaz saját bevallása szerint „diplokrata”, azaz a diplomácia technokratája, aki egyébként nyolc évig felelt igazgatóként az európai ügyekért a svájci külügyminisztériumban. 

Le kellett mondani a nagyköveti pozíciójáról

Más, komoly vádak is érték a szlovén biztosjelöltet. Több szlovén médium is beszámolt ugyanis arról, hogy 2020-ban Kosnak azért kellett elhagynia szlovén nagyköveti székét, mivel a munkahelyén megalázta munkatársait.

Marta Kos tagadta a vádakat, ugyanakkor az ügyről szóló jelentéseket azóta sem hozták nyilvánosságra, a migránspárti szlovén külügyminiszter, Tanja Fajon pedig nem nyilatkozik az ügyben. 

Érdekesség, hogy 2022-ben Kos pártja jelöltje volt az államfői posztra, de nem sokkal a választás előtt visszalépett, méghozzá a megváltozott körülményekre való hivatkozással. A biztosjelölt nem sokkal később a kormányzó liberális párt alelnöki posztjáról is lemondott. 

Ügynökvád

A szlovén politikában egyébként Marta Kost ügynökvád is érte. 

Jóllehet a biztosjelölt tagadta a vádakat, előkerült az archívumokból a 0014000-05448 ügyiratszám Kos nevével, de üres dossziéval. Az országban köztudott, hogy 1990 áprilisában ezerszámra semmisítettek meg ilyen dokumentumokat. 

– tette fel a kérdést az üggyel kapcsolatban Romana Tomc, a jobboldali szlovén SDS európai parlamenti képviselője a Euronewsnak nyilatkozva. – Ez számunkra egy vörös vonal – tette hozzá.

Azonban ahogy azt a Balk.hu szakportál megjegyezte az ügy kapcsán, a Euronewsnak nyilatkozó Hrvoje Klasić horvát történész szerint az UDBA munkamódszere nagyon megnehezíti annak megállapítását, hogy ki volt tényleges ügynök és ki volt az a hétköznapi állampolgár, akivel esetleg egy jóindulatú és ártatlan ügy miatt interjút készítettek. Az viszont biztos, hogy Kos a hazája mellett Lettországban, Svájcban és Németországban is átment az átvilágításokon.

A következő Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatására a jövő héten kerül sor. 

Az EP huszonhat uniós biztosjelöltet hagyott jóvá, annak ellenére, hogy túlnyomó többségük kevés információt adott meg pénzügyeiről és vagyonáról. A baloldali és zöldpárti képviselők kritikával illették a biztosjelöltek vizsgálatának folyamatát.

Európai Bizottság Fotó: AFP

Az Európai Parlament jogi bizottsága, a JURI, nemrég további információkat kért az uniós biztosjelöltek többségétől, miután számos összeférhetetlenségi nyilatkozatot hiányosnak talált. A jelöltek többsége azonban a szabályok pontatlan megfogalmazására hivatkozva nem szolgált újabb részletekkel. Ennek ellenére az EP jóváhagyta azt a huszonhárom uniós biztosjelöltet, akik ebben a helyzetben „találták magukat”, közölte a Politico brüsszeli hírportál. Így mind a huszonhat biztosjelölt részt vehet a november elején kezdődő meghallgatásokon.  

Ez a folyamat komoly feszültségeket váltott ki az Európai Parlament és a jelöltek között, mivel a képviselők átláthatóságot és részletesebb vagyonnyilatkozatokat követeltek a biztosjelöltektől, hogy kizárják az esetleges összeférhetetlenségeket. Néhány jelölt, például Spanyolország, Franciaország és Görögország képviselői nem nyújtottak be további információkat, míg mások, mint Szlovénia jelöltje, részletes válaszokat adtak a kért adatokkal kapcsolatban.

Apostolos Tzitzikostas, a görög biztosjelölt vagyonnyilatkozatában például szembetűnőek a hiányosságok. A politikus tizenhat ingatlan tulajdonosa (egyedüli vagy társtulajdonos), de nem adott meg részleteket a kölcsöneiről vagy a jelzálogairól. A politikus szerint a vagyona örökségből származik, kivéve egy házat, amelyet a feleségével közösen vásároltak. Joggal merül fel az, hogy ingatlanvagyonának értéke összeférhetetlenséget okozhat a turizmussal kapcsolatos jövőbeli döntéseiben.

A spanyol Teresa Ribera is benyújtott egy olyan nyilatkozatot, amelyből hiányoztak fontos részletek, azok viszont egy korábbi madridi gazdasági érdekeltségi nyilatkozatban megjelentek. Annak ellenére, hogy a bizottság további információkat kért, Ribera azt nyilatkozta: „Nincs olyan pénzügyi érdekeltségem, amelyet be lehetne jelenteni vagy amely összeférhetetlenséget okozhatna”.

Stéphane Séjourné, a francia biztosjelölt meglepte a jogi ügyek bizottságának tagjait, amikor majdnem üres vagyonnyilatkozatot nyújtott be. Bár elismerte a parlament ellenőrzésének fontosságát és az etikai normák tiszteletét, vonakodott további részletek megadásától. A politikus, aki Macron kampányában dolgozott 2016-ban és 2017-ben, ezt sem tüntette fel  a nyilatkozatában. Azt állítja, hogy nincs családi kapcsolata, befektetése, részvénye, kötvénye vagy kölcsöne, amelyek összeférhetetlenséget okozhatnának.

A jelenlegi helyzet különösen a zöldek és a baloldal képviselői között váltott ki felháborodást. Ők átláthatatlannak és következetlennek találták a folyamatot, mivel a jelöltek maguk dönthették el, hogy mi minősül összeférhetetlenségnek. Sergey Lagodinsky, a zöldek vezető európai parlamenti képviselője szerint amikor további kérdéseket akartak feltenni a hiányos nyilatkozatokkal kapcsolatban, a többség leszavazta ezt a javaslatot, attól tartva, hogy ezzel árthatnak saját jelöltjeiknek.

A vita rávilágít az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti erőviszonyokra is. 

A vita kimenetele pedig fontos hatással lehet az új biztosok kinevezésére és az EU átláthatósági szabályainak jövőbeli alkalmazására.