Biztonsági törvénycsomagot fogadott el a német parlament

Elfogadta pénteken a német parlament alsóháza az Olaf Scholz vezette balközép kormánykoalíció által benyújtott biztonsági törvénycsomagot, amellyel iszlamista támadók által idén elkövetett merényletekre reagáltak.

Az intézkedéscsomag megtiltja kés viselését a nyilvános rendezvényeken, szigorításokat vezet be a menedékkérők kapcsán és nagyobb hatáskörrel ruházza fel a bűnügyi rendőrséget a terrorcselekmények kivizsgálásában.

Az új jogszabályok értelmében csökkenthetik az ország elhagyására kötelezett menedékkérők juttatásait, ha az úgynevezett Dublini Rendelet értelmében más európai uniós tagállam felelős értük, és nincs akadálya a távozásuknak. Kivételek akkor alkalmazhatók, ha az intézkedés gyermekeket érint.

Emellett

a törvény megkönnyíti a menedékkérelmek elutasítását olyanok esetében, akik „antiszemita, rasszista, idegengyűlölő, genderspecifikus, szexuálisirányultság-ellenes vagy más embertelen indítékból” követtek el bűncselekményt.

A vonatkozó új jogszabályok országosan tiltja kés birtoklását népünnepélyeken, sportrendezvényeken és más nyilvános rendezvényeken, és lehetővé teszi a tartományok számára, hogy a szövetséginél is szigorúbb késtilalmat vezessenek be.

Az intézkedéscsomag elfogadását a Szociáldemokrata Párt (SDP), a Zöldek és a Szabaddemokrata Párt (FDP) alkotta kormánykoalíció kezdeményezte a nyáron elkövetett sorozatos terrortámadások után.

Ezek között volt a nyugat-németországi Solingenben egy helyi fesztiválon elkövetett késes támadás, amelyben három ember vesztette életét. A gyanúsított, egy 26 éves szír állampolgár, a feltételezések szerint a tettét iszlamista indíttatásból követte el. A férfi megszökött a Németországból Bulgáriában történő deportálás elől, felélesztve a vitát a menedékkérők és más bevándorlók németországi kezeléséről.

Az ellenzéki jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) közölte: a koalíció által beterjesztett bevándorlási korlátozások nem elegendőek. Alexander Throm, a párt képviselője szerint az intézkedéscsomag „igen kevéssé hatékony”.

A Pro Asyl nevű menekültvédő szervezet elítélte a törvénycsomagot, mondván, hogy „növelni fogja a hajléktalanságot és a szűkölködést azok körében, akik védelmet várnak” Németországban.

Az Európai Bizottság 25 millió euró (mintegy tízmilliárd forint) összegű pályázatot hirdet a tagállamok számára, hogy segítse az uniós maradásra jogosulatlan bevándorlók önkéntes visszatérésének finanszírozását – tudatta a brüsszeli testület szerdán.

A közlemény szerint a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) keretéből származó, pályázati úton elnyerhető finanszírozás célja, hogy segítse a tagállamokat az uniós tartózkodásra nem jogosult, unión kívüli ország állampolgárai önkéntes visszatérésének kiadásaiban. Az uniós alap forrásaiból elnyerhető összeg a kapacitásépítés fokozását szolgálja, hogy az önkéntes visszatérés támogatásával segítse azokat a tagállamokat, melyek visszaküldési rendszerei nyomás alatt állnak. A pályázat benyújtására az AMIF uniós eszközben részt vevő tagállamok jogosultak november 15-ig.

Emlékeztettek: a hatékony közös uniós visszaküldési rendszer létrehozása a migrációs és menekültügyi paktum egyik központi eleme. Az önkéntes visszatérés és a fenntartható reintegráció a közös uniós visszaküldési rendszer szempontjából kulcsfontosságú. A támogatott önkéntes visszatérési, valamint a származási ország társadalmába való reintegrációt segítő programok lehetőséget biztosítanak a visszatérőknek arra, hogy méltó módon, biztonságosan hazatérhessenek, figyelembe véve a visszatérés után felvetődő szükségleteket, elvárásokat és kilátásokat. Az EU visszaküldési koordinátora továbbra is szorosan együttműködik a tagállamokkal a visszatérésekkel foglalkozó programok végrehajtásában – tették hozzá.

Giorgia Meloni olasz kormányfő  a római szenátusban azt hangoztatta, hogy büszke arra, hogy Olaszország példát mutat az illegális bevándorlással szembeni fellépésben, miután megnyíltak a Róma és Tirana közötti megállapodás alapján felállított befogadó táborok Albániában.

Meloni hangsúlyozta, hogy Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Svédország is érdeklődést mutatott az olasz modell iránt, vagyis hogy Róma Európa területén, de nem uniós országban hozott létre táborokat. Meloni szerint a számok önmagukért beszélnek: tavalyhoz képest az idén már hatvan százalékkal csökkent az érkezések száma az észak-afrikai államokkal kötött megállapodásoknak köszönhetően.

Az olasz kormányfő a Sea Watch német civilszervezet bírálataira reagálva kijelentette, hogy szerinte kiderült az igazság az illegális migrációban szerepet vállaló civilszervezetekről és finanszírozóikról. Giorgia Meloni szégyenteljesnek nevezte a Sea Watch kijelentéseit, miszerint a parti őrség emberei az „igazi emberkereskedők”.

A miniszterelnök úgy vélte, a Sea Watch le akarja járatni az észak-afrikai országok és Olaszország parti őrségei tagjainak munkáját, és „szabad utat enged az emberkereskedőknek, akiket a Sea Watch ártatlanként tüntet fel, mintha véletlenül találnák magukat egy illegális bevándorlókkal teli csónakban”.

Meloni méltatlannak nevezte a német civilszervezet bírálatait, hangoztatva, hogy a kritika „fellebbenti a fátylat egyes civilszervezetek és finanszírozóik szerepvállalásáról”.

Az olasz kormányfő kedden elsőként a parlament felsőházában mondott beszédet az Európai Tanács október 17-én kezdődő ülését megelőzően. Felszólalásában kitért a Sea Watch olasz szekciójának közösségi bejegyzésére, amely bírálta a táborokat, amelyek Albániában a két ország közötti megállapodás alapján jöttek létre.

A pénteken megnyitott táborokba a következő órákban érkezik meg az első csoport, tizenhat egyiptomi és bangladesi férfi. A Földközi-tengeren vette fel őket az olasz parti őrség, és az olasz haditengerészet szállítja őket az albániai Shengjin táborába.

A Sea Watch szerint az „önjelölt patrióták Meloni vezette kormánya az adófizetők több százmillió euróját költi néhány ezer migráns deportálására és bebörtönzésére Albániában. Talán az olaszok adóját jobban is el lehetne költeni, befogadásra és integrációra elutasítás helyett”.

„Micsoda botrány! Egy kormány – amely egyértelmű mandátumot kapott a választópolgároktól – azon dolgozik, hogy megvédje az olasz határokat és megállítsa az emberkereskedelmet, konkrét tettekkel és nemzetközi megállapodásokkal” – reagált a közösségi médiában Meloni.

„Melyek lennének Meloni konkrét tettei? A parti őrségek finanszírozása, amelyeket igazi emberkereskedők alkotnak? Több ezer ártatlan bebörtönzése? Több millió olasz eurót elkölteni tengeren túli börtönökre?” – replikázott a közösségi médiában a Sea Watch.

Giorgia Linardi, a Sea Watch olaszországi szóvivője a La Repubblica című olasz napilapban kedden kijelentette, hogy a migránsok Albániába szállítását embertelen gyakorlatnak tartja.

Megjegyezte, a migránsokat az olasz hatóságok először egy katonai hajón szelektálják, mintha első és másodosztályú emberekről lenne szó, fennáll a családok szétszakítása veszélye, valamint veszélynek teszik ki a kiskorúakat is. Úgy vélte, Róma azért helyezi a migránsokat Albániába, mert „nem akar tanúkat”.

A kormányfő szolidaritását fejezte ki a közlekedésügyi tárcát vezető Matteo Salvininek és a hatáskörébe tartozó parti őrségnek, amelyek „folyamatos és részrehajló támadás alatt vannak politikailag elkötelezett szervezetek részéről, amelyek mindenkit gyűlölnek, aki a tömeges illegális bevándorlás megállításán dolgozik”.

Évente több mint egymillió illegális bevándorló érkezik Nyugat-Európába, és ez a tömeg veszélyezteti a közbiztonságot: terrorcselekmények és nők elleni erőszak részesei – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna műsorában.

Bakondi György hozzátette,

az illegális migráció elhibázott brüsszeli kezelése befolyásolja a lakosság véleményét, és ez politikai következményekkel járt. Ez látható a francia, a német tartományi, a holland és a cseh szenátusi választások eredményében.

A főtanácsadó kiemelte, Orbán Viktor magyar miniszterelnök javaslatának megfelelően létre kellene hozni a schengeni térség legfelsőbb szintű politikai vezetőiből álló és rendszeresen ülésező tanácsot, amely döntéseket tudna hozni a térség védelme érdekében.

Bakondi György azt mondta, egyes országok azért állították vissza a határellenőrzést a schengeni belső határaikon, mert a közbiztonság súlyos veszélybe került náluk, és nem tudtak mást tenni.

Közölte: Magyarország egyedül teljesíti a külső határok szigorú őrizetét, az Európai Unió azonban súlyos bírságot szabott ki.

„Arra akarnak bennünket rászorítani, hogy engedjük be az illegális migránsokat, és majd utána bírálgassuk el a kérelmüket”

– fogalmazott.

Hozzátette, a bevándorlók okmányok nélkül érkeznek, és mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a hatóságokkal való találkozást a kitoloncolás veszélye miatt, illetve kitoloncoló határozat esetén illegalitásba vonulnak.