Azonnali tűzszünetre szólított fel az EU és a NATO Izraelben

A Gázai övezetben dúló harcok leállítására és az övezetbe hurcolt izraeli túszok elengedésére szólítottak fel EU-s vezetők és a NATO-főtitkár hétfőn, a Hamász palesztin szervezet átal tavaly október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadás egyéves évfordulóján.

Charles Michel, az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke figyelmeztetett, hogy a Hamász akciója „elképzelhetetlen mennyiségű halálos áldozattal járó erőszakspirálba taszította a Közel-Keletet”.

„Európa szilárdan kiáll a béke és a nemzetközi jog, illetve a nemzetközi humanitárius jogszabályok mellett világszerte”

– szögezte le az X-en közzétett üzenetében, a túszok elengedését és a feszültségcsökkentést sürgetve. Az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) közleményében együttérzését fejezte ki a Hamász áldozatai és az áldozatok családtagjai felé, és szintén a túszok szabadon bocsátását sürgette. A Külügyi Szolgálat emellett kiemelte, hogy az egy éve kirobbant gázai háború a palesztin népre is súlyos szenvedést mért, aláhúzva, hogy az egy éve tartó harcokban már több mint 41 ezer palesztin halt meg, zömében nők és gyerekek, az övezet nagy része pedig romokban hever.

„Az EU következetesen felhívta a figyelmet arra is, hogy az aránytalan erő alkalmazása nincs összhangban a nemzetközi humanitárius joggal, amelyet minden körülmények között tiszteletben kell tartani, a többi között jogos önvédelem és a terrorizmus elleni harc esetén is” – olvasható a közleményben. A hivatal emellett aggodalmát fejezte ki a Libanonban kibontakozó harcok miatt, kiemelve, hogy immár több mint egymillió libanoni menekült el otthonából és 60 ezer izraeli nem térhet vissza Izrael északi részén lévő lakhelyére, továbbá aláhúzta: az Izrael elleni iráni rakétatámadás tovább mélyíti a feszültséget. Vasárnap esti közleményében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felhívta a figyelmet a Gázában a háború nyomán kialakult humanitárius válságra is, kiemelve, hogy az EU továbbra is mindent megtesz a palesztin népnek nyújtandó humanitárius segítség érdekében. Hozzátette, hogy ezt a segítségnyújtást immár Libanonra is kiterjeszti. Mark Rutte, a NATO újonnan beiktatott főtitkára üdvözölte a tűzszünet és az elhurcoltak feltétel nélküli szabadon bocsátása érdekében tett erőfeszítéseket és a harcok végét sürgette.

Elismerem, hogy az izraeli kormány teljes mértékben jogosult arra, hogy megvédje magát, de az önvédelemhez való jognak, amely minden kormányt megillet egy támadás esetén, természetesen vannak korlátai - jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén.

Hamász által tavaly október 7-én elkövetett terrortámadások évfordulója alkalmából tartott vita keretében Borrell elmondta: ez volt a holokauszt óta a legsúlyosabb támadás Izrael állam és a zsidó nép ellen, „az antiszemitizmus egyik legkegyetlenebb megnyilvánulása”

Mint mondta, az EU a kezdetektől fogva a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátását szorgalmazta, és elítélte a terrortámadást, ahogy az eseményeket követően fellángoló antiszemitizmust is. Hozzátette, azonban, hogy az antiszemitizmus szót nem szabad „trivializálni”, nem lehet ezáltal jellemezni azokat, akik az izraeli kormány tevékenységét kritizálják.

Hozzátette továbbá, hogy az áldozatokat nem lehet úgy számon tartani, hogy egyik vagy másik táborhoz tartoznak. „Ők egész egyszerűen áldozatok. Izraeliek, palesztinok. Mindannyian áldozatok” – emelte ki.

Felhívta a figyelmet, hogy Gázában már több mint 40 ezer palesztin halt meg, köztük sok gyermek, és tömegek élnek drámai körülmények között. A humanitárius segítségnyújtás minimális szinten van, mindössze 17 segélyszállító teherautó jutott be a gázai területre – taglalta.

Borrell szerint azonban a fő probléma nemcsak a háború folytatódása, nem is a humanitárius segélyek alacsony szintje, hanem a politikai megoldás kilátásának hiánya.

„A múltban is voltak konfliktusok Izrael és Palesztina között, de nem hiszem, hogy valaha is ilyen kevés kilátás volt a politikai megoldásra” – jelentette ki.

A főképviselő továbbra is a kétállami megoldást véli kiútnak a konfliktusból.

„A nemzetközi közösség túlnyomó többsége szerint minden népnek kell, hogy legyen állama. Izraelnek egy nagyon erős demokratikus állama van, hatalmas katonai kapacitással. Tehát van egy államunk, de a másik még nem létezik. Pedig ez lenne az egyetlen általunk ismert megoldás, amely a békéhez vezetne” – mutatott rá.

Borrell azt is kiemelte, hogy az uniós tagállamok maguk is megosztottak ebben a kérdésben, nincs egyetértés, és a tagországok „nem egyformán értelmezik, ami Ciszjordániában és Gázában történik”.

Mint fogalmazott, az összecsapások, a fájdalom és a gyűlölet ellenére is hidakat kell építeni.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában egy izraeli túsz feleségét idézte, aki azt mondta: „bár fizikailag rendbe jöttünk, lelkileg és mentálisan még mindig a Hamász túszai vagyunk október 7. óta.”

A képviselő beszámolt arról, hogy személyesen is találkozott a túszok hozzátartozóival. „Megdöbbentő volt hallani a történeteiket. Elsődleges a még mindig fogságban lévő túszok azonnali szabadon bocsátása, miközben gyászoljuk az áldozatokat, együttérzünk a családjaikkal és kiállunk Izrael mellett” – hangoztatta.

Gál Kinga hangsúlyozta: a holokauszt óta nem érte ekkora tragédia a zsidó népet, mint egy éve október 7-én. „Izraelnek joga van az önvédelemhez és a terrorszervezetek felszámolásához. A Hamász Izrael elleni támadása egy humanitárius katasztrófával járó konfliktust robbantott ki, amely mára az egész közel-keleti régió stabilitását veszélyezteti” – tette hozzá.

Rámutatott arra is, hogy a tömeges bevándorlással Európa az antiszemitizmus erősödését is importálta, ami egészen szembetűnővé vált Nyugat-Európa utcáin a Hamász tavalyi támadása óta. Fokozódtak a zsidók elleni atrocitások, a terrorista Hamászt ünneplő tüntetések mindennapossá váltak – tette hozzá.

Olaf Scholz német kancellár tűzszünetet és politikai rendezést sürgetett hétfőn a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet tavaly október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásának az évfordulóján.

„Kedves barátaink Izraelben, együtt érzünk veletek (…), a ti oldalatokon állunk” – jelentette ki a német kancellár egy hamburgi konferencia megnyitóján.

A szociáldemokrata politikus mindemellett szóvá tette a palesztin lakosság szenvedését is a Gázai övezetben egy éve dúló háború kapcsán. „Az erőszak és éhség napi szintű magtapasztalása nem olyan alap, amelyből valami jó fakadhatna” – figyelmeztetett Scholz. Hangsúlyozta: az embereknek reményre, illetve jövőképre van szükségük.

„A német szövetségi kormány ezért szorgalmazza a tűzszünetet, a túszok elengedését valamint a politikai folyamatot, amely ma messzebb került, mint valaha”

– mondta Scholz. Kiemelte, hogy számára e folyamat végén csakis egy kétállami megoldás állhat, aminek keretében „izraeliek és palesztinok tartósan békében élhetnek egymás mellett”. Ez azonban csakis akkor működhet, ha sikerül elejét venni a teljes térség lángba borulásának – tette hozzá Scholz, és követelte, hogy Irán és szövetségesei, köztük a libanoni Hezbollah milícia hagyjanak fel az Izrael elleni támadásokkal.

Ferenc pápa bírálta a nemzetközi közösséget és „szégyenletes tehetetlenségnek” nevezte hétfőn a Gázai övezet katolikusaihoz intézett nyílt levélben, hogy egy évvel a közeli-keleti háború kirobbanása után sem sikerült megoldást találni annak befejezésére.

„Látszólag kevesen törődnek azzal, amire a legnagyobb szükség van, és amire a legjobban vágynak: a párbeszéddel és a békével”– írta. „Bár a történelem bizonyítja, hogy az erőszak soha nem hoz békét, ennek ellenére úgy tűnik, hogy az évek alatt kialakult konfliktusok semmit nem tanítottak nekünk.”

A pápa szerint „egy éve megnyújtották a gyűlölet kanócát, amely ahelyett, hogy kialudt volna, az erőszak spiráljában robbant fel”.

Az október 7-re a béke megvalósulásáért a világ katolikusai számára böjti- és imanapot meghirdető Ferenc pápa, az elmúlt hetekben egyre nyíltabban beszélt a Hamász palesztin terroristaszervezet és az Izrael közötti konfliktusról és egyre élesebben bírálta Izrael katonai kampányát. Szeptember 29-én a 87 éves pára bírálta és „minden erkölcsön túlmenőnek” nevezte az izraeli légicsapásokat Libanonban, melyekben a Hezbollah vezetője, Szajjed Haszan Naszrallah, valamint civilek is életüket vesztették.

Ferenc pára szeptemberben „elfogadhatatlannak” nevezte Izrael tetteit Libanonban és arra sürgette a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek meg mindent a jelenleg is dúló támadások leállítása érdekében. Hétfői levelében a pápa közvetlenül a Gázai övezetben élőkhöz szólt: „Veletek vagyok Gáza régóta szorongatott és szörnyű helyzetben lévő népe, mindennap a gondolataimban és imáimban hordozlak titeket” – írta.

„Veletek vagyok, azokkal, akik a bombázások elől menekülve arra kényszerültetek, hogy elhagyjátok otthonaitokat, felhagyjatok az iskolával és a munkával. ….Veletek vagyok, veletek, akik féltek felnézni, mert féltek az égből lezúduló tűztől”

– írta.