Marics Peti
Létrehozva: 2024.10.09. 08:17
Az oroszok szerint a NATO Moszkvát fenyegeti.
Szerintük fegyveres összecsapásra készülnek.
Az orosz külügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy a NATO az Oroszország elleni katonai fellépés lehetőségein dolgozik.
Alekszandr Grusko, Oroszország külügyminiszter-helyettese részt vesz a NATO-Oroszország Tanács ülésén a Szövetség brüsszeli főhadiszállásán 2022. január 12-én Fotó: Dursun Aydemir Forrás: Anadolu/AFP
A NATO készül az Oroszországgal való összecsapásra, de az orosz katonai tervezés bármilyen forgatókönyvvel számol – jelentette ki Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyinak adott interjúban.
A NATO-tagok most már nem titkolják, hogy egy esetleges fegyveres összecsapásra készülnek Oroszországgal. A regionális védelmi terveket jóváhagyták, konkrét feladatokat fogalmaztak meg a blokk valamennyi katonai parancsnoksága számára. Folyamatosan dolgozzák ki az Oroszország elleni katonai fellépés lehetséges opcióit.
– mondta.
Az orosz diplomata megjegyezte, hogy az Észak-atlanti Szövetség teszteli az Atlanti-óceánon keresztüli csapatmozgások logisztikai útvonalait, fegyverraktárakat helyez el a keleti szárnyon és kontingenseket telepít, írta az Origo.
Január 22. és május 31. között zajlottak a hidegháború vége óta a legnagyobb Steadfast Defender manőverek, és először fordult elő, hogy nem egy fiktív állam, hanem Oroszország szerepelt ellenfélként –hangsúlyozta Grusko.
„A katonai költségvetést felduzzasztják és a gazdaságot militarizálják. A konfrontatív retorika mellett a NATO folyamatosan növeli a feszültség mértékét Oroszországgal szemben” – mondta.
Az orosz politikus szerint a védelmi tervezésnek minden lehetőséget figyelembe kell vennie, és arra kell törekednie, hogy bebizonyítsa, hiábavaló lenne Moszkvával az erő nyelvén tárgyalni.
A NATO politikája vezetett az európai biztonság válságához
Az atlanti szövetség tudatos politikája volt az, amely az európai biztonság nagymértékű válságához és az azt biztosító eszközök megsemmisítéséhez vezetett, mondta Grusko.
Hadd hangsúlyozzam még egyszer: nem Oroszország, hanem az Észak-atlanti Szövetség választotta a konfrontáció útját. A NATO volt az, amely nem volt hajlandó párbeszédet folytatni velünk, és közösen keresni a regionális és globális biztonságot fenyegető valós, nem pedig képzeletbeli fenyegetésekre és kihívásokra adandó válaszokat.
– zárta a miniszterhelyettes.
Moszkva többször megjegyezte, hogy nyitott a párbeszédre és a Nyugatnak fel kell hagynia a kontinens militarizálásával.
A korábbi holland miniszterelnök, Mark Rutte a hét elején vette át a katonai szövetség vezetését. Azt mondta, hogy továbbra is arra fogja rábírni a szövetségeseket, hogy támogassák Ukrajnát és annak védelmi képességeit, írta a Bloomberg.
„Ukrajna egy napon tagja lesz az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, és Oroszországnak nincs vétójoga”– mondta Rutte Kijevben.
Volodimir Zelenszkij elnök a találkozón megismételte a szövetségesei felszólítását, hogy biztosítsanak Ukrajna számára nagy hatótávolságú fegyvereket, hívta fel a figyelmet az Origó.
Ukrajna nehéz tél elé néz, mivel az orosz erők légitámadásai tönkretették az ország energetikai infrastruktúrájának felét. Az orosz csapatok Ukrajna keleti részén is egyre nagyobb előrenyomulást hajtottak végre, szerdán elfoglalták a stratégiai fontosságú Vuhledart, miközben az ukrán csapatok fegyver- és személyzeti hiánnyal küzdenek.
Ukrajna a legkeményebb téllel nézhet szembe Oroszország inváziójának 2022. február 24-i kezdete óta, mivel Moszkva továbbra is nagy erőkkel támadja az ország létfontosságú energiainfrastruktúráját – mondta a NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.
„Oroszország továbbra is rakétacsapásokat hajt végre Ukrajna alapvető energetikai infrastruktúrája ellen, ami miatt az ország a legkeményebb tele elé nézhet az invázió kezdete óta” – jelentette ki Mark Rutte, aki a katonai szövetség brüsszeli székházában tartott megbeszélést Alexander Stubb finn elnökkel.
Közös sajtótájékoztatójukon
Rutte hangsúlyozta: a NATO-nak többet kell tennie Ukrajna megsegítéséért.
„Minél több katonai támogatást adunk Ukrajnának, annál gyorsabban fog véget érni ez a háború” – fogalmazott a NATO-főtitkár, majd felszólította a szövetségeseket, hogy fokozzák az Ukrajnának szánt támogatásukat.
Kijelentette, hogy további katonai segély megadását fogja szorgalmazni Ukrajna védelmi kapacitásának erősítésére. Az ukránoknak „továbbra is szükségük van a támogatásunkra, ez teljesen egyértelmű. Szükségük van rá úgy most, mint később” – hangsúlyozta.
Rutte elismerte, hogy a csatatéren kialakult helyzet „nehéz”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz haderő rendkívül magas emberáldozatot szenved el: naponta több mint ezer az orosz halott vagy sebesült. Emlékeztetett: múlt heti beiktatását követő első hivatalos külföldi útja Ukrajnába vezetett, hogy mint új NATO-főtitkár biztosítsa Kijevet a szövetségesek támogatásáról.
Alexander Stubb beszédében felszólította a NATO-szövetségeseket, köztük kiemelve az Egyesült Államokat, hogy oldják fel az Ukrajnának szállított nyugati fegyverekre vonatkozó korlátozásokat,
lehetővé téve Kijev számára Oroszországon belüli célpontok támadását. Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy „ne egy kézzel a háta mögött kelljen megvívnia ezt a háborút” – jelentette ki a finn elnök.
Reményét fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott kijevi megbeszélése után, hogy a szövetség országai változtatnak álláspontjukon Ukrajna légterének védelmével kapcsolatban.
A NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Zelenszkij azt mondta, hogy nem lát alapvető különbséget Izrael légterének védelmének kérdésében – ahol a szövetségesek iráni rakéták és drónok lelövésében segítenek – és az ukrán légtér biztonságának szavatolásában.
„Ma az ukrán légvédelem iránti igényekről és a szomszédokkal folytatott párbeszédről beszéltünk. Látjuk, hogy a Közel-Keleten meg tudják védeni az emberek életét a szövetségesek egységének köszönhetően. Az iráni rakéták közös lelövése semmiben sem különbözik az orosz rakéták, illetve az orosz és az iráni rezsimet egyesítő iráni gyártású Sahid drónok lelövésétől”
– hangsúlyozta az elnök. Leszögezte: változást vár a NATO-nak az ukrán légtér védelméhez való hozzáállásában. „Régiónkban a partnereink részéről nagyobb elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy véget vessünk az orosz terrornak” – mondta.
A NATO-főtitkár ugyanerre a kérdésre válaszolva kitérő választ adott az orosz rakéták Ukrajna feletti lelövésének lehetőségéről. Zelenszkij azonban kiegészítette őt egy rövid mondattal:
„a szövetségesek nem állnak készen az ukrán égbolt védelmére”.
Rutte a sajtótájékoztatón elmondta, hogy megvitatta az ukrán elnökkel azokat a területeket, ahol Ukrajnának további támogatásra van szüksége, és arról is egyeztettek, hogy a NATO hogyan tudja azt biztosítani„. Hangsúlyozta, hogy a szövetség kiemelt feladata Ukrajna megsegítése mellett a NATO-országok fegyverkészletének feltöltése.
„Az ipari termelés növelése Ukrajna támogatására és az arzenálunk feltöltésére szolgál, és ez lesz számomra a prioritás” – szögezte le. Rutte főtitkár szerint Ukrajna belső potenciálja csak befektetésekkel és innovációval erősíthető.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
