tóth gabi
Hivatalos bejelentés.
Roberta Metsola jelentette be a hírt a strasbourgi parlamentben.
Magyar Péter Fotó: PestiSrácok/Hatlaczki Balázs
Roberta Metsola, az EP elnöke elismerte, megérkezett a magyar hatóságok kérelme, hogy adják ki Magyar Péter mentelmi jogát. Erről a csütörtöki plenáris ülésszakon beszélt.
Roberta Metsola azt is elmondta, hogy az ügyben az EP Jogi Bizottságához (JURI) az illetékes, tehát ez a bizottság fogja megvizsgálni, majd pedig véleményt alkotni, amelyről az egész testület fog szavazni.
Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos ügy előzménye az, hogy az Ötkert nevű belvárosi szórakozóhelyen június 21-én éjszaka a Tisza Párt elnöke botrányosan viselkedett, majd amikor egy férfi videózni kezdte őt, szóváltásba keveredett vele.
A vita során Magyar hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont, és azt zsebre tette, majd többszöri kérés ellenére sem adta vissza, sőt letagadta, hogy a készülék nála lenne.
Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, lesétált a vízpartra, és a folyóba dobta a készüléket. Ez pedig az ügyészség szerint lopás bűncselekményének minősül.
Az Origo felidézte, mit mondott Magyar Péter a Derecskén tartott fórumán május 6-án:
A mentelmi jogot meg fogjuk szüntetni, ezt már több helyen mondtam. Bár egyébként lehet, hogy nekem például szükségem lenne rá, mert éppen harminc eljárást indítottak ellenem, és nyilván ez lesz a következő két évben is. De ennek ellenére sem fogom felvenni az európai parlamenti képviselői mandátumot, amivel egyébként járna ugyanúgy mentelmi jog.
Később, a június 21-i diszkóbotránya után már egészen másként állt a kérdéshez, esze ágában sincs lemondani az EP-képviselőként őt is megillető jogi védettségről.
Valójában szó sem eshetne a kérdésről, ha Magyar tartja magát ahhoz, amit a kampányban folyamatosan hangoztatott, nevezetesen, hogy semmiképp nem megy Brüsszelbe, nem veszi fel az EP-mandátumát, mert itthon kíván politizálni.
Ellenben mint ismert, ezt az ígéretét is megszegte, és most a képviselői mentelmi joga mögé bújik a felelősségre vonás elől. Az Európai Parlament döntésén múlik, hogy a hatóságok elindíthatják-e az eljárást Magyar Péter ellen, miután csütörtökön lopás bűncselekménye miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként
Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett az EP elnökénél Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére.
Ennek előzménye, hogy az Ötkert nevű belvárosi szórakozóhelyen június 21-én éjszaka a Tisza Párt elnöke botrányosan viselkedett, majd amikor egy férfi videózni kezdte őt, szóváltásba keveredett vele. A vita során Magyar hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont, és azt zsebre tette, ellopta, majd többszöri kérés ellenére sem adta vissza, sőt letagadta, hogy a készülék nála lenne.
Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, lesétált a vízpartra, és a folyóba dobta a készüléket. Ez pedig az ügyészség szerint lopás bűncselekményének minősül.
Magyar Péter több bűncselekmény elkövetésének is részese lehetett, amikor a vezetése alatt a Diákhitel Központ Zrt. egy olyan céggel kötött túlárazott szerződéseket, amelynek az öccse is szerepelt a fizetési listáján. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése – amelyet a minap az Átlátszó hozott nyilvánosságra – túlárazott szerződésekről szól, megemlítve a PlanB Magyarország Kft.-t. Ez az a cég, amelytől a Media1 értesülései szerint Magyar Péter testvére, Magyar Márton 2019 nyarától fizetést kapott. A Media1 kérdésére a Tisza Párt elismerte, hogy Magyar Péter testvére dolgozott a PlanB-nél. Azt írták, a kft. mintegy hat hónapon át foglalkoztatta Magyar Mártont projektmenedzserként, havi 300 ezer forintos fizetéssel. Noha a válaszban arra is kitértek, hogy Magyar Márton 2020 februárjában maga mondott fel, azt nem írták, miért döntött így.
– Amennyiben Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként túlárazott szerződéseket kötött, és így vagyonvesztés következett be, esetleg fiktív szerződések alapján teljesített kifizetést családtagok irányába, azzal a nyilvánvaló összeférhetetlenségen túl kimeríthette a hűtlen kezelés bűncselekmény törvényi tényállását, esetlegesen felmerülhet a hanyag kezelés is az ügyben
– mutatott rá megkeresésünkre ifjabb Lomnici Zoltán. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója szerint ennél akár súlyosabb jogsértés is történhetett, ugyanis amennyiben legalább három személy bizonyíthatóan részt vett szándékos bűncselekmény elkövetésének célzatával, úgy bűnszervezetben történő elkövetésről beszélhetünk, amely a többrendbeli elkövetéshez hasonlóan súlyosbító körülményként merülhet fel egy esetleges büntetőeljárásban. A hűtlen kezelés felső büntetési tétele tíz év szabadságvesztés.
– Ha kisebb (50-től 500 ezer forintig terjedő) vagyoni hátrány okozásával valósult meg a bűnelkövetés, úgy a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, amennyiben pedig a bűnelkövetés nagyobb, ötszázezer és ötmillió forint közötti vagyoni hátrány okozásával valósult meg, úgy három évig terjedő szabadságvesztés lehet az ítélet. A büntetés egy évtől öt évig terjedhet, ha a hűtlen kezelés jelentős, vagyis öttől ötvenmillió forintig terjedő vagyoni hátrányt okoz
– fejtette ki ifjabb Lomnici Zoltán.
Az alkotmányjogász kitért arra is, hogy ha központi vagy európai uniós költségvetésből származó forrásokat felhasználva vagy egyéb módon a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoztak, a költségvetési csalás gyanúja is fennállhat, amely alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. – Az említett szankciót vonja magával valótlan tartalmú nyilatkozat tétele vagy a valós tények elhallgatása, amennyiben ezzel szintén vagyoni hátrány keletkezik – tette hozzá. Szavai szerint hasonló esetekben felmerülhet a hanyag kezelés bűncselekménye is, amelynek középpontjában a vagyonkezelési, illetőleg a vagyonfelügyelői kötelesség megszegése vagy elhanyagolása áll. Ilyenkor a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.
Az említett Kehi-vizsgálatból kiderül, a PlanB-t busásan megfizették, egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány például oldalanként százezer forintba került, és összesen négymilliót fizettek ki rá, egy 18 diából álló előadásra pedig 4,4 milliót adtak ki. Miként arról lapunk már beszámolt, a Diákhitel Központ Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban jelenleg nyomozás van folyamatban, amelyben a tanácsadó tevékenységről készült vélemény és a kapcsolódó szerződések a nyomozó hatóság rendelkezésére állnak.
Említést érdemel továbbá, hogy Magyar Péter testvére a napokban a Kontroll Média Szolgáltató Kft. tulajdonosaként jelent meg a médiapiacon.
Noha Magyar Márton tagadja, hogy az új médium indulásának köze lenne a Tisza Párthoz, ám a férfi néhány hónapja még interjúkat segített szervezni Magyar Péternek, vagyis tulajdonképpen részt vett a kampányban.