Az egyik legfontosabb kínai bank elnökével tárgyalt a magyar miniszter

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter meghívására pénteken Magyarországra látogatott Tan Csiung (Tan Jiong), a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vezető szerepet játszó China Development Bank (CDB) elnöke.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a felek a találkozó során áttekintették az infrastruktúrafejlesztés, energetika, digitalizáció és e-mobilitás terén megvalósuló magyar-kínai kiemelt közös projektek aktuális helyzetét, valamint konstruktív véleménycserét folytattak a Kínai-Magyar Együttműködési Keretrendszerben megvalósuló szuverén pénzügyi együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről.

Nagy Márton a találkozón hangsúlyozta:

a magyar-kínai kapcsolatok soha nem voltak még olyan kedvezőek, mint most, ez alól pedig nem képeznek kivételt a finanszírozási együttműködések sem.

A miniszter hozzátette: Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló, minden fél számára előnyös gazdasági kapcsolatok kialakításra törekszik, ebben kiemelten fontos partner hazánk számára Kína és a kínai pénzintézetek.

Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, a kínai befektetések pedig egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban.

Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Kelet-Közép-Európában, ez tovább erősíti hazánk gazdasági híd szerepét a keleti és nyugati tőke, tudás és technológia összekapcsolásában

– írta közleményében az NGM.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a magyar kormány átfogó gazdaságfejlesztési stratégiát dolgozott ki és számos új infrastrukturális projekt kezdeményezése van, amelyek megvalósításában nagymértékben számít a kínai pénzintézetekre, így a CDB-re is.

A kormány az új kezdeményezések mellett komoly hangsúlyt fektet a meglévő magyar-kínai közös projektek megvalósítására is. A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal befejezését követően a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a röszkei és tompai magyar-szerb határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon – olvasható az NGM közleményében.

Az elfogadott új gazdaságpolitikai akcióterv három pillére fogja meghatározni a következő években a kormányzati lépéseket – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján.

Nagy Márton felidézte: a három pillér a megfizethető lakhatás biztosítása, a jövedelmek vásárlóerejének növelése, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatása érdekében a Demján Sándor program elindítása.

A miniszter elmondta, a GDP az idén 1,5 százalék alatt bővül, miután a harmadik negyedévben nem teljesül a piaci várakozás, a növekedés a nulla közelében lesz, ugyanakkor 2025 első negyedévében nagyobb ugrásra számítanak, a GDP 3 százalék felett emelkedhet, majd a 3-4 százalékos sávban mozoghat.

Az új gazdaságpolitikai akcióterv három pillérét ismertetve a nemzetgazdasági miniszter kifejtette:

a lakhatás területén reális célkitűzés évente minimum 25 ezer új lakás építése.

Szintén reálisnak nevezte a megfizethető négyzetméterárak, illetve a megfizethető albérletárak elérését. Hangsúlyozta, hogy a lakáshitel-kamatoknak vissza kell térniük az 5 százalék alá.

A „lakásinfláció” elszabadult, és jelenleg nincs, ami megállítsa – fogalmazott. Nagy Márton kitért arra, hogy Budapesten lakhatási válság van. Ha egy fiatal lakást akar bérelni, akkor a fizetésének több mint 50, akár 60 százalékát is ki kell fizetni lakbérre – jelezte.

A miniszter szerint azért kell a kormánynak foglalkoznia a lakhatással, mert az önkormányzatok nem oldották meg. Példaként említette, hogy a fővárosban az önkormányzatok kezében volt a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) szabályozása, de szerinte nem tettek lépéseket.

A kormány tervei szerint moratóriumot hirdetnek, két évig nem lehet majd új Airbnb-engedélyt kiváltani, és négy-ötszörös adóemelést is terveznek ennél a tevékenységnél, de ez csak Budapestet érinti – közölte. Kifejtette azt is, hogy biztosítani akarják a megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhelyet, bár ez a felsőoktatási intézmények dolga lett volna.

A jövedelmek vásárlóerejének növelése a gazdasági növekedéssel összhangban lehetséges

– emelte ki Nagy Márton. A miniszter úgy látja, hogy 2028-ra elérhető az 1000 eurós minimálbér és az egymillió forintos bruttó átlagkereset, de a bérnövekedés csak a gazdasági növekedésen alapulhat – hangsúlyozta.

Jelezte, hogy az utóbbi időszakban a várakozások alatt alakul az infláció, alacsony szinten tartása szükséges a pozitív reálbérek fenntartása érdekében. A miniszter ismertette, hogy a munkáshitel részleteinek kidolgozása folyamatban van, maximum 4 millió forintot kamatmentesen lehet majd felvenni.

A Demján Sándor program keretében nem a kkv-k számát növelnék, hanem azt szeretnék, ha a kis cégek árbevétel- vagy mérlegfőösszeg-alapon megdupláznák méretüket – közölte.

Fontos célként említette egyebek mellett, hogy duplájára emelnék a hazai kkv-k részarányát a teljes exporton belül, növelni fogják a kisvállalkozások digitális elérhetőségét, valamint hitelfelvételi lehetőségeiket.

A jövő évtől 3-6 százalék között alakulhat a GDP növekedési üteme, ehhez társul a gazdasági növekedésen alapuló gyors bérkonvergencia, ami a kormány egyik új gazdaságpolitikai célkitűzése – mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken az Év Felelős Foglalkoztatója díjátadón Budapesten.

Nagy Márton közölte, idén a gazdasági növekedés elsősorban a német gazdaság mélyrepülése – ami főként a járműipart érinti –, valamint a belföldi fogyasztás alakulása miatt nem olyan lesz, mint gondolták.

Az idén a harmadik negyedévben minimális, a negyedik negyedévben 1-2 százalékos növekedést tud majd felmutatni a magyar GDP. A nagy ugrás 2025 első negyedévében következik be, amikortól kezdve a gazdaság növekedési üteme belép a 3-6 százalékos kategóriába.

Hozzátette: gazdasági növekedésre van szükség a kormány új gazdaságpolitikai céljainak eléréséhez, amelyek között szerepel, hogy 2028-ra a minimálbér 1000 euróra, a bruttó átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.

Nagy Márton rámutatott, hogy a kormány támogatja a munkáltatók és a munkavállalók megegyezését, amelynek értelmében a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára fogják emelni a minimálbért 2027-re.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 266 800 forintos minimálbér 2027. január elsejével 374 800 forintra emelkedhet. Egy évvel később a minimálbér várható értéke elérheti a 419 815 forintot, ami több mint 1000 euró.

Ehhez hasonlóan felvázolta a bruttó átlagkereset mozgását is, ami a mostani 651 147 forintról, 2027-re 878 549 forintra növekedhet, 2028-ra pedig várhatóan meghaladja a 970 ezer forintot.

A miniszter kiemelte, a munkavállalók és a munkáltatók közötti három éves bérmegállapodás kitűzése mellett a növekedésen alapuló gyors bérkonvergencia megvalósítását segíti a munkáshitel elindítása, a családi adókedvezmény megduplázása és az infláció alacsonyan tartása is.

Arra is kitért, hogy fenn kell tartani a munka alapú gazdaságot és meg kell védeni annak eredményeit. Ezek között említette, hogy a koronavírus-járvány és az energiaválság ellenére folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma. Egyúttal jelezte, a kormány továbbra is a munkaerőpiaci tartalékok és ezáltal az inaktívak felkutatására, valamint a foglalkoztatás növelésére törekszik.

Utóbbi kapcsán fontos célkitűzés, hogy a 20-64 évesek körében a mostani 81,4 százalékos foglalkoztatási rátát 2030-ra 85 százalékra akarják emelni. „Erre minden esély megvan” – mondta a miniszter.

Almási Erzsébet, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezetője az eseményen elmondta, hogy a kiemelkedő és példaértékű munkát végző foglalkoztatókat ismerik el a felelős foglalkoztatóknak járó díjjal.

Az Év Felelős Foglalkoztatója programba idén 168-an pályáztak.

A 2024-es év felelős foglalkoztatója pályázaton a kisvállalkozások közül a Neocons Zrt., a középvállalkozásoknál a FRAISA Hungary Kft. végzett az első helyen. A nagyvállalatok I. kategóriájában a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő, a Nagyvállalatok II. kategóriájában pedig a budapesti székhelyű 4iG Nyrt. lett a győztes.

Az egyéb gazdálkodási szervezetek kategóriában az első helyezést az EDC Debrecen Nonprofit Kft. szerezte meg. A díjazottak az elismerést Fónagy Jánostól, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkárától vehették át.

Az NGM még májusban jelentette be, hogy idén kilencedik alakalommal hirdeti meg az OFA Nonprofit Kft. Az év felelős foglalkoztatója pályázatát, amely elősegíti a felelős foglalkoztatói szemléletmód hazai fejlődését is.

A szervezetek pályázhatnak – többek között – a munka-magánélet közti egyensúly, közösségépítés, csapatépítés, képzés, kompetenciafejlesztés, egészségmegőrzés, tehetséggondozás, munkahelyi környezet, társadalmi szerepvállalás terén, továbbá minden olyan tevékenységgel, amelyek egyértelműen felelős foglalkoztatási célt valósítanak meg.