Apró jelek? Lassacskán változhat az európai migrációs politika?

A migrációs politikával kapcsolatos tárgyaláson a politikai vezetők a hangsúlyt az Európába igyekvő bevándorlók kívül tartására, valamint az Európai Unió területén jogosulatlanul tartózkodók helyzetének kezelésére helyezték. Az állam- és kormányfők a legtöbb napirendi pontban a korábbi csúcstalálkozókhoz hasonló következtetéseket fogadtak el. Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense értékelte a hirado.hu-nak a csütörtöki brüsszeli EU-csúcsot.

– A csütörtöki találkozó középpontjában elsősorban a migráció állt. Mik voltak a legfőbb témák? Milyen törésvonalak alakultak ki az országok között? Melyek a migrációt leginkább támogató és elutasító országok?

– A migrációs politikával kapcsolatos tárgyaláson a politikai vezetők a hangsúlyt az Európába igyekvő bevándorlók kívül tartására, valamint az Európai Unió területén jogosulatlanul tartózkodók helyzetének kezelésére helyezték. A várakozásokkal ellentétben ezekben a kérdésekben sikerült hamar egyezségre jutniuk a politikusoknak, és megállapodtak abban, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a kibocsátó, illetve a tranzitországokkal, továbbá növelni kell a visszaküldések hatékonyságát. A legnagyobb ellentétek az olasz-albán megállapodással kapcsolatban mutatkoztak meg, amely értelmében Olaszország Albánia területén helyezi el a menedékkérelmet benyújtó embereket, és ott dönt azoknak jóváhagyásáról vagy elutasításáról. Magyarország már a kezdetektől fogva amellett érvelt, hogy ezeket az eljárásokat az unió külső határain kívül kell lebonyolítani, és ebben most támogatókra talált, azonban továbbra is vannak olyan országok, amelyek ellenzik ezt, így például Franciaország, Spanyolország, Belgium, Németország, Írország.

– A miniszterelnök előzetesen azzal számolt, hogy gazdasági kérdések is szóba kerülnek. Orbán Viktor szerint a brüsszeli bürokraták adóemelést, a rezsicsökkentés eltörlését, a nyugdíjrendszer átalakítását, a 13. havi nyugdíj eltörlését követelik Magyarországtól. Sikerült kivédeni ezeket a támadásokat?

– A miniszterelnök által említett pontok a csúcstalálkozón érintőlegesen kerültek napirendre a 2024. évi európai szemeszter országspecifikus ajánlásai megvitatása formájában. Érdemi vitát ez alkalommal nem folytattak erről az ügyről, ám a Magyarországra vonatkozó ajánlások nyomán még további komoly nézeteltérések várhatóak Magyarország és az Európai Unió között.

– Összességében hogyan értékelné az uniós csúcsot?

– Az állam- és kormányfők a legtöbb napirendi pontban a korábbi csúcstalálkozókhoz hasonló következtetéseket fogadtak el. Változás a migrációs politika megítélésével kapcsolatban látszik kialakulni, eddig ugyanis a következtetésekben a bevándorlók szétosztására helyezték a hangsúlyt, most viszont, az egyes országokban fellépő problémákkal szembesülve, egy másik, a külső dimenziójára került a fókusz. A csúcstalálkozón megmutatkozott, hogy egyre több tagállam helyezkedik arra az álláspontra, amelyet Magyarország a kezdetektől fogva képvisel.

– Mi várható a jövő heti Macron-Orbán és a magyar-szerb-szlovák csúcstalálkozón?

– A migráció lesz majd minden bizonnyal mindkét csúcstalálkozó egyik központi témája, de ugyanígy szóba kerülhetnek majd gazdasági, versenyképességi kérdések is. A francia államfővel folytatott tárgyalásokon mindemellett várhatóan a magyar elnökségi prioritások – így például a Nyugat-Balkán európai integrációja –, az azokban való előrehaladás is téma lesz.

A migráció olyan európai kihívást jelent, amely európai választ igényel, amelynek része kell lennie az Európai Unió határai jobb ellenőrzésének, ahogy a hatékony visszaküldési politikák kidolgozásának – közölte a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.

Charles Michel, az uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell erősítenie kapcsolatait szövetségeseivel, és új partnerségeket kell kiépítenie a migráció származási és tranzitországaival, fel kell lépnie a szervezett bűnözéshez kapcsolódó embercsempészet ellen, és jól irányított rendszer létrehozása szükséges a migráció legális útjainak kialakítására.

Közölte, az Európai Tanács az ukrajnai háborúval kapcsolatban ismételten hangsúlyozta: támogatja az ENSZ Alapokmányának elvein alapuló átfogó, igazságos és tartós békét.

Kiemelte: a tagállamok támogatták, hogy az EU a G7-partnerekkel együtt eleget tegyen a júniusban vállalt kötelezettségüknek, és az év végéig körülbelül 45 milliárd euró hitelgaranciát biztosítanak Ukrajna katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteinek támogatására.

A tagállami vezetők hangsúlyozták: mivel Ukrajna energiainfrastruktúrájának több mint fele megsemmisült, a télre való felkészülést célzó erőfeszítések sürgős figyelmet igényelnek

– tájékoztatott. Charles Michel kijelentette: az EU egésze egyetért abban, hogy a gázai helyzet katasztrofális.

A tagállami vezetők támogatják Libanon egységét és önállóságát, elítélik az ENSZ libanoni ideiglenes békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraeli támadásokat, Irán katonai fellépésére a régiót destabilizáló veszélyként tekintenek, és támogatják Izraelt, elismerve jogát a létezéshez, valamint azon jogát, hogy a nemzetközi jog szerint megvédje önmagát – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában elmondta: az EU Ukrajnának nyújtott folytatódó támogatása magában foglalja a katonai felszerelések szállítását, az energiatámogatást, továbbá az unió a G7-csoport ígéretének részeként egy 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsön nyújtásán dolgozik, amelyet a zárolt orosz pénzeszközökből származó bevételekből fognak fizetni.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban elmondta: az ország hatalmas lépést tett előre a reformfeltételek megvalósítása terén, amelynek köszönhetően már több mint 12 milliárd eurót kapott az EU-tól, és várhatóan még az év vége előtt újabb részletet folyósítanak számára. Rendkívüli aggodalmának adott hangot a közel-keleti térségben kialakult „nagyon veszélyes helyzet” miatt.

Mint mondta, a tagállamok vezetői továbbra is azonnali tűzszünetre szólítottak fel Gázában és Libanonban, továbbá a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására. Szavai szerint Jahja esz-Szinvár Hamász-vezető csütörtökön bejelentett halála minden bizonnyal jelentősen meggyengíti a terrorszervezetet.

Véleménye szerint a tartós béke a térségben csak egy stabil, erős és megreformált Palesztin Hatóság közreműködésével érhető el. „Elfogadtunk egy 400 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot és a célunk, hogy a hatóság költségvetése 2026-ra stabilizálódjon” – fogalmazott.

A migráció témakörében az uniós bizottság elnöke elmondta: az EU és tagállamai már a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásán dolgoznak. „Mindazoknak, akiknek nincs joguk az Európai Unióban maradni, csak 20 százalékát küldik vissza a származási országukba. Ennek az aránynak javulnia kell, ezért és hamarosan egy új jogalkotási javaslatot fogunk benyújtani erre vonatkozóan” – jelentette be.

Az EU-n kívüli menekültügyi központok létrehozásával kapcsolatban Von der Leyen azt mondta, ezek kialakításában együttműködnek a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával.

Németország Ukrajna iránti elkötelezettsége, valamint az illegális bevándorlás visszaszorítása mellett szállt síkra Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján,

aki Németországot Ukrajna „legnagyobb európai támogatójának” nevezte. Figyelmeztetett azonban: nem szabad, hogy az ukrajnai háború egy Oroszország és NATO közötti háborúvá váljon.

Az izraeli-palesztin helyzettel kapcsolatban leszögezte: a tanácsban egyetértés volt azzal kapcsolatban, hogy csak a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása hozhat tartós békét a térségbe.

A csúcstalálkozót követően sajtótájékoztatót tartott Emmanuel Macron francia elnök is, aki a többi között a közel-keleti helyzetre is kitért, „kulcsfontosságúnak” nevezve Libanon szuverenitását. Hangsúlyozta azonban Irán és a Hezbollah libanoni síita milícia felelősségét is Izrael libanoni területen végrehajtott műveleteiben.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök közölte: a migráció továbbra is fontos lesz Spanyolország gazdasága, illetve öregedő népessége szempontjából. Elmondta: a csúcstalálkozón bírálta az EU területén kívül, az elutasított menedékkérők számára létesíteni tervezett, úgynevezett „visszaküldési központok” tervét. Mint mondta, „ez nemhogy nem oldja meg a problémákat, de újakat teremt”.

Kedvezően nyilatkozott viszont ezen központokról Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, rámutatva arra, hogy az EU migrációs politikája az utóbbi években megváltozott, „és közeledett a görög állásponthoz”. Mette Frederiksen dán miniszterelnök szintén az EU migrációs politikájának változását sürgette és a külső határvédelem fontosságát hangsúlyozta.