kulcsár edina
Blinken és Netanjahu sürgős egyeztetése.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésről tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Jeruzsálemben kedden. A két és fél órás, a miniszterelnöki hivatal közleményében barátságosnak és eredményesnek nevezett találkozón felvetődött az iráni fenyegetés és az azzal szembeni összefogás kérdése.
Netanjahu a közlemény szerint tájékoztatta Blinkent a libanoni helyzetről, az amerikai külügyminiszter pedig az Egyesült Államok mély megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a Hezbollahon keresztül Irán kísérletet tett Izrael miniszterelnökének megsemmisítésére.
Blinken arra buzdította az izraeli kormányfőt, hogy „használja ki” Jahja esz-Szinvár Hamász vezér halálát, és kösse meg a gázai fegyverszünetet, dolgozzon a túszok szabadon bocsátását célzó egyezségén, és sürgette, hogy engedjen be több segélyt Gázába – mondta Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője a találkozó befejezése után.
Miller szerint „Blinken hangsúlyozta, hogy ki kell aknázni Izrael sikeres fellépését Jahja esz-Szinvár ellen azáltal, hogy biztosítják az összes túsz szabadon bocsátását és a gázai konfliktus lezárását oly módon, hogy az izraeliek és palesztinok számára is tartós biztonságot nyújtson”.
A libanoni radikális síita milícia, a Hezbollah vállalta magára kedden az izraeli miniszterelnök rezidenciája elleni szombati dróntámadást.
A libanoni főváros, Bejrút egyik déli külvárosában tartott sajtótájékoztatóján Mohammad Afif médiakapcsolati vezető a szervezet nevében teljeskörű felelősséget vállalt „a háborús bűnös Netanjahu ellen intézett cézáreai akcióért”; hozzátéve, hogy „noha ezúttal nem sikerült őt eltalálni, a következő napokban lesz még erre lehetőség”.
Afif elismerte, hogy a síita szervezet harcosai közül többen is izraeli fogságba estek, de pontos számukról nem tett említést, és arra kérte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC) hogy próbáljon utánanézni, életben vannak-e az említett hadifoglyok.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a Hezbollah tucatnyi rakétát és több drónt lőtt ki múlt szombaton Észak-Izraelre, amelyek közül az egyik Benjámin Netanjahu miniszterelnök cézáreai hétvégi házát vette célba. Noha az izraeli kormányfő a támadás idején nem tartózkodott a rezidencián, az akcióra reagálva kijelentette, hogy Irán és a szövetségesei „nagy árat” fognak fizetni a dróntámadásért.
Az izraeli légierő az Iránból támogatott síita Hezbollah terrorszervezet több tucat katonai parancsnokságára és pénzügyi központjára mért csapás Libanonban vasárnap éjjel – jelentette be az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője hétfőn.
Az IDF közölte, hogy a légierő libanoni célpontokat támadott az ország belsejében és Bejrútban, ott libanoni források szerint az Al-Hariri nemzetközi repülőtér közelében.
Libanonban azt jelentették, hogy az ország északi részén fekvő Al-Harmelben célba vették a Hezbollahhoz közeli Al-Kard Al-Hasszan Bank épületét, valamint egyik fiókját Ali a-Nahari faluban. Ennek az 1982-ben alapított, és 2016 óta amerikai szankciókkal sújtott banknak több mint kétszázezer ügyfele van. Több tonna arannyal is rendelkezik, mert ékszert is elfogadnak letétként hitelnyújtáshoz, s a Hezbollah pénzmosodájának tekintik.
Emellett légicsapással végeztek a Hezbollah milícia egyik osztagával, amely Libanonból rakétákat indított Izrael északi része felé, és megsemmisítettek több tucat Izrael ellen bekészített lövedéket. Dél-Libanonban, a határövezetben tovább tevékenykednek az izraeli katonai erők, fegyvereket semmisítettek meg és Hezbollah-milicistákat öltek meg.
Mintegy huszonöt lövedék vette célba az észak-izraeli, galileai Karmiel várost és környékét.
Az IDF katonai szóvivője közölte, hogy a Gázai övezetben több tucat palesztin fegyverest öltek meg az izraeli csapatok az északi részen fekvő Dzsabalia menekülttábornál, alagutakat semmisítettek meg az övezet középső részén, és a levegőből végeztek az iszlamista Hamász terrorszervezet egyik hadmérnöki feladatokat ellátó, izraeli katonákra veszélyt jelentő munkatársával.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy a ballisztikus rakéták elfogására Izraelbe telepítették és hadrendbe állították az amerikai THAAD légvédelmi rendszer. Izrael a közeljövőben várhatóan ellencsapást mér valamely iráni célpontra, válaszul Teherán Izrael elleni, október elsején közel kétszáz rakétával végrehajtott rakétatámadására. Az ellencsapás után újabb iráni támadás várható.
A Fehér Ház mélyen aggasztónak tartja az Irán elleni lehetséges izraeli előkészületekről szóló, szigorúan titkos hírszerzési iratok nyilvánosságra kerülését – jelentette ki az elnöki hivatal nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója.
John Kirby szokásos internetes sajtóbeszélgetésén kijelentette, hogy Joe Biden elnököt komolyan aggasztja az eset, és hozzátette, hogy az elnök szorosan nyomon követi a vizsgálatot.
A Nemzetbiztonsági Tanács tisztségviselője megerősítette, hogy az ügyet a Pentagon vizsgálja. Elmondta, az
Semmi nem utal arra, hogy számítani kell további hasonló dokumentumok nyilvánosságra kerülésére – mondta John Kirby.
Megjegyezte, hogy várják a védelmi illetékesek javaslatát arra, hogy miként lehet csökkenteni ilyen esetek előfordulásának esélyét. Kiemelte, az ilyen esetek elfogadhatatlanok.
Az amerikai Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség (National Geospatial Intelligence Agency) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (National Security Agency) által jegyzett szigorúan titkos minősítésű iratok izraeli katonai mozgásokról szóltak, amelyek egy Irán elleni válaszcsapást előkészületeire utalnak. A dokumentumok pénteken a Telegramm internetes közösségi felületen jelentek meg, amely Iránban népszerű kommunikációs csatorna.
Az izraeli kormány a zsidó állam a területe ellen október 1-jén Iránból végrehajtott nagyszabású rakétatámadásra választ ígért, hozzátéve, hogy a reagálás módját és idejét maga választja meg.