tóth gabi
Létrehozva: 2024.10.30.
Módosítva: 2024.10.30.
Gyurcsány embere, a "vetkőzős" Gréczy betámadta a Nemzeti Konzultációt
Szerinte pénzkidobás megkérdezni az embereket.
A DK-s Gréczy Zsolt szerint felesleges pénzkidobás, hogy a kormány kikéri a magyar emberek véleményét. Mindez aligha meglepő, mert a múltban számtalanszor támadták a nemzeti konzultációkat - írja a Magyar Nemzet. Ugyanakkor a baloldalon többször is próbálkoztak lemásolni a konzultáció ötletét, inkább kevesebb, mint több sikerrel.
A héten indult útjára a kormány legújabb nemzeti konzultációja, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. A Magyarország meg tudja csinálni! címmel hirdetett nemzeti konzultáció az új gazdaságpolitikáról szól, ebben kéri az állampolgárok véleményét. Orbán Viktor miniszterelnök a konzultációval kapcsolatban úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás.
A nemzeti konzultáció nagy népszerűségnek örvend a magyarok körében, rendre magas számban nyilvánítanak véleményt az állampolgárok a fontos kérdésekben. Legutóbb tavaly ősszel volt nemzeti konzultáció, amelyen több mint másfél millióan vettek részt, az eredmények alapján a magyar emberek kiálltak a hazájuk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettük.
Mindennek ellenére a hazai baloldal rendre támadja és kritikával illeti a nemzeti konzultáció intézményét. A legújabb kérdőív ellen Gyurcsány Ferenc embere, Gréczy Zsolt indított támadást, mivel a DK országgyűlési képviselője a konzultációt felesleges pénzkidobásnak és kamunak nevezte.
Ugyanakkor a múltban is számos alkalom volt rá, hogy a baloldal képviselői egyértelművé tették: nem érdekli őket a magyarok véleménye. A hazánk szuverenitásáról tavaly ősszel tartott nemzeti konzultáció során is hallatott magáról a baloldal, mivel Hadházy Ákos egy nemzeti konzultációt hirdető plakátot rongált meg, amely szerinte egy „fasiszta jellegű propagandakampány” része.
Cseh Katalin, a Momentum azóta már elbukott európai parlamenti képviselője az EP-ben elmondott felszólalásában úgy fogalmazott: az adófizetők pénzéből finanszírozott hivatalos kormányzati kampány indult, amely személyesen „a bizottság elnökét gyalázza, és nyilvánvaló hazugságokat terjeszt az unióról”. A brüsszeli szankciókról szóló 2022-es nemzeti konzultáció kapcsán a Demokratikus Koalíció részéről többször is kinyilvánították, hogy semmi értelme nem volt az embereket megkérdezni a szankciókról.
A Momentum pedig egyenesen tűzre akarta dobni a konzultációt, mivel azt tervezték, hogy az íveket országszerte összegyűjtik, és gyújtós gyanánt eljuttatják azt a rászorulóknak.
Magát a konzultációt azonban a baloldal is előszeretettel alkalmazza, igaz, jóval kevesebb sikerrel. 2022-ben az LMP indított zöldkonzultációt, amiben szerintük valódi kérdéseket tesznek fel az embereknek, valódi problémákra próbáltak reflektálni. A Momentum sem akart lemaradni a baloldali konzultációk sorában, mivel 2020-ban, a kormánynak a koronavírus-járvány kezeléséről szóló kérdőívére reagálva saját konzultációt hirdettek.
Korábban a Jobbik is próbálta plagizálni a nemzeti konzultáció ötletét, amikor 2016-ban elindították a „valódi nemzeti konzultáció” nevet viselő kezdeményezésüket. A közvélemény-kutatásokban rendszeresen minimális támogatottsággal bíró, ám a baloldali háttéralkuknak köszönhetően mégis stabil parlamenti jelenléttel rendelkező Párbeszéd még 2018-ban „igazi nemzeti konzultáció” néven indította el saját kampányát. Még 2022 novemberében Márki-Zay Péter is meghirdette a civil nemzeti konzultációját, így válaszolva a kormánynak a brüsszeli szankciókról szóló kérdőívére.
Ezeknek a baloldali kezdeményezéseknek az a közös vonásuk, hogy csekély érdeklődést keltettek, miközben a kormány által indított konzultációkat rendre milliós nagyságrendben szokták kitölteni a magyar emberek.
Az új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultáció egyik fontos kérdése lesz a béremelési program is – közölte Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese Magyarország kormányának új Facebook-videójában.
„Az elmúlt években jelentős béremelések történtek. A közszférában nagyot nőtt többek között az ápolók, az orvosok, a tanárok, az óvónők, a rendőrök, a tűzoltók és a katonák bére. A versenyszférában is folyamatos a bérnövekedés” – közölte.
Majd kiemelte:
A baloldal kormányzásához képest a minimálbér és a garantált bérminimum három és félszeresére nőtt, és az átlagbér is több mint megháromszorozódott.
De természetesen itt nem szeretnénk megállni – hangsúlyozta.
Az a cél, hogy a gazdaság erősödése mellett a családok jövedelme tovább nőjön, és egyre jobban megérje dolgozni. Azt gondoljuk, hogy új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egy többéves béremelési programról – fogalmazott.
Ez lehetővé teszi a minimálbér és a garantált bérminimum, valamint ezek hatásaként az átlagbér gyors emelését. El akarunk jutni oda, hogy elérjük a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért. A nemzeti konzultációban hamarosan erről is elmondhatják a véleményüket – hallható a videó végén.
A 'Magyarország meg tudja csinálni!' mottóval meghirdetett konzultáció az új gazdaságpolitikára fókuszál, és az állampolgárok véleményét kéri ki ebben a kérdésben.
A kérdőívek kézbesítése már folyamatban van, és hamarosan minden háztartásba eljutnak. Most pedig nézzük a kérdéseket részletesen!
A kérdéssor a Magyarország Kormánya oldalon is elérhető.
Gazdasági semlegesség
A miniszterelnök korábban is többször említette, hogy Brüsszel és a nyugati világ gazdasági hidegháborúba kezdett. Szerinte azonban ez nem kedvez Magyarországnak, és az ország érdeke az, hogy ebből kimaradjon. Ahhoz, hogy eredményesek legyünk, szükséges, hogy gazdaságilag semlegesek maradjunk.
A konzultáció első kérdése is ehhez kapcsolódik, és arra vár választ, hogy csatlakozzunk-e a kereskedelmi háborúhoz, vagy törekedjünk gazdasági semlegességre.
Új irány a gazdaságpolitikában
A második kérdés a gazdasági szuverenitásunkról szól:
akarjuk-e, hogy a magyar gazdaságpolitika kialakításakor a nyugati mintákat és az Európai Uniót követve cselekedjen a kormány, vagy pedig Magyarországnak a saját útját kell járnia.
Csak azokat a külföldi mintákat érdemes átvenni, amelyek valóban hasznosak és logikusak, és el kell utasítani minden olyan irányvonalat, amely káros lehet a magyarok számára, függetlenül attól, hogy az szövetségeseinktől származik.
Fotó: Magyar Nemzet
Kis- és középvállalkozások támogatása
A harmadik témakörben arról kell dönteniük a konzultációt kitöltőknek, hogy támogassa-e a kormány minden eszközzel a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben is, akik ki szeretnék szorítani a piacról a helyi vállalkozásokat.
A hazai vállalkozók támogatásának egyik formája lehetne, hogy tőkét juttat a kormány számukra.
A konzultációban részt vevők ezt támogathatják, vagy pedig dönthetnek úgy is, hogy erre nincs szükség, elegendő hitel áll a gazdasági szereplők részére.
Multicégek rendszabályozása
A negyedik kérdés összefügg az előzővel, hiszen a multik gyakran visszaélnek erőfölényükkel, a hazai vállalkozások és a fogyasztók kárára. Mindannyian emlékszünk még, milyen egyoldalúan és gyakran indokolatlanul emelték fel az árakat a nagy kereskedelmi láncok, de a kormánynak kellett fellépni az üzemanyagárak elszabadulása ellen is.
Itt tehát arról dönthetünk, megbüntesse-e a kormány az erejükkel visszaélő multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat és ne lépjen fel ezekkel a cégekkel szemben.
Béremelési program
Orbán Viktor és a kormány már többször hitet tett amellett, hogy nagyarányú béremelésre van szükség a magyar gazdaságban, ezért új megállapodást kell kötni a munkavállalókkal és a munkáltatókkal.
Kiszámítható, előre tervezhető béremelési programot szeretnének, amelynek során el kellene érni a négyszázezer forintos minimálbért, valamint az egymillió forintos átlagbért.
Az ötödik kérdésben erre keresi a választ a kormány, hogy szükségesnek látják-e a magyarok ezt a béremelési programot, vagy pedig bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket.
Munkáshitel fiataloknak
Hazánkban többfajta diákhitel áll rendelkezésre a felsőoktatásban tanuló fiataloknak, sőt, a szak- és felnőttoktatásban részt vevők is kamatmentes képzési hitelhez juthatnak. A kormány álláspontja szerint a Diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni, ezzel is segítve életkezdésüket.
A Nemzeti Konzultáció hatodik kérdésében erről dönthetünk, hogy szükség van-e erre, vagy elegendőek az eddigi támogatások.
Fotó: Magyar Nemzet
Lakhatás támogatása
A hetedik témakör valójában több kérdést is magában foglal. Mindkettő lényege, hogy a munkáltatók hogyan járulhassanak hozzá dolgozóik lakhatásának támogatásához.
Egyrészt támogathassák-e adókedvezményesen az alkalmazottaik lakbérét, másrészt pedig, hogy a dolgozóknak juttatott SZÉP-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is.
Fiatalok lakhatásának támogatása
A nyolcadik téma szintén a lakhatással foglalkozik, kiemelten a fiatalokat célozva. Itt is két dologban dönthetünk.
Egyrészt, egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat építsen a kormány, másrészt pedig abban is kifejthetjük a véleményünket, hogy a lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, ötszázalékos hitelt nyújtani,
vagy pedig megfelelő és elegendő módon támogatja már így is a kormány a fiatalok lakáshoz jutását a CSOK Plusszal.
Tizenharmadik havi nyugdíj
Mint ismert, az Európai Unió illetékesei azt követelik a kormánytól, hogy szüntesse meg a 13. havi nyugdíjakat Magyarországon.
A kormány ellenáll Brüsszel akaratának, de ehhez is kéri a magyarok támogatását,
erről szól a kilencedik kérdés.
Családi adókedvezmény
A kormány az elmúlt tizennégy év során számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy lassítsa a népességfogyást. Eközben egész Európa népesedési válsággal küzd, és míg Brüsszel a migrációt tartja megoldásnak,
a magyar kormány a családok támogatására helyezi a hangsúlyt.
További kedvezményekkel szeretnék ösztönözni a gyermekvállalást; ennek részeként a nemzeti konzultáció tizedik kérdése arra kíváncsi,
vajon a magyarok támogatják-e azt a tervet, hogy jövőre megduplázzák a gyerekek után járó családi adókedvezményt, vagy úgy gondolják, inkább a migrációt kellene előtérbe helyezni,
hasonlóan más országokhoz.
A migrációs büntetés elutasítása
A migrációval függ össze a konzultációs kérdőív utolsó, tizenegyedik kérdése is. Mint ismert, hazánknak napi egymillió eurós büntetést kell fizetnie az Európai Bíróság döntése szerint, mert nem nyitjuk meg határainkat az illegális bevándorlók előtt.
A magyar kormány viszont elutasítja ezt a büntetést, és úgy gondolja, ehelyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy hazánk nem vesz részt a központi migrációs politikában,
a bevándorlók befogadásában és szétosztásában. (Az úgynevezett migrációs paktumból egyébként Hollandia is ki szeretne maradni.)
A Nemzeti Konzultáció utolsó kérdésében véleményt nyilváníthatunk tehát arról, egyetértünk-e a kormány álláspontjával, avagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát.
Határidő: december 20.
Ezek tehát a most indult nemzeti konzultáció kérdései; a kormány arra kéri a magyarokat, hogy legkésőbb december 20-ig adják fel a nekik eljuttatott kérdőíveket. A korábban beérkezett válaszokat azonban folyamatosan feldolgozzák, hogy minél hamarabb megismerjék az emberek véleményét ezekben a fontos kérdésekben.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy hétfőn indul a nemzeti konzultáció, a kérdőívek elkészültek, Orbán Viktor pénteken meg is mutatta azokat. Írtunk arról is, hogy mik lesznek a nemzeti konzultáció legfontosabb témái.
A nemzeti konzultáció egy rendkívül fontos eszköz a kormány kezében arra, hogy egyetértési pontokat teremtsen a magyarokkal.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
