kulcsár edina
Beindultak minden fronton.
A droghasználóra nem szabad bűnözőként tekinteni, ezt az elvet pedig nemcsak a marihuána, hanem minden drog esetében alkalmazni kell – állította Marie Nougier droglobbista, az International Drug Policy Consortium (Nemzetközi Kábítószer-szabályozási Konzorcium) kutatási és kommunikációs vezetője az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának bécsi ülésén, amiről Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója számolt be az intézet honlapján. Mint a magyar szakember írta, a drogliberalizáció-párti vezető nagyszerű jelnek nevezte, hogy utalást tettek a „drogok felelősségteljes szabályozására”, ami valójában a legalizációt, de legalábbis a legalizáció előszobájának tekinthető dekriminalizációt jelenti.
A droglobbista a Drogriporter nevű magyarországi internetes portál vezetőjének, Sárosi Péternek világtrendként igyekezett bemutatni a szűk NGO-droglobbi véleményét. Más megszólalókhoz hasonlóan Marie Nougier is felsorolta az összes, lassan megszokottá váló droglegalizációs érvet, amelyek inkább vágyvezérelt, mintsem szakmailag alátámasztott igények, és gyakran visszaköszönnek a drogaktivista hálózat magyarországi tevékenységében, például a fővárosi drogstratégiában.
Sárosi eléggé irányítottnak tűnő kérdéseire a droglobbista kifejtette: a 2019-es nyilatkozat félidős vizsgálatáról szóló dokumentum végtelenül elkeserítő, mert „semmit nem ismer el a drogháború kudarcaiból”. A drogháború a legalizációpártiak szókészletében azt a zéró toleranciát jelenti, amit a magyar kormány is képvisel. A bécsi ülésen megszólalók szervezeteinek közös vonása, hogy
a támogatók között hangsúlyosan megjelenik a Soros-féle Open Society Foundations, azaz a Nyílt Társadalom Alapítványok, ami igaz a videót készítő Sárosi Péter eredeti munkaadójára, a Társaság a Szabadságjogokért nevű álcivil szervezetre is
– fogalmazott Téglásy Kristóf.
Megkérdezték Niamh Eastwoodot, a Release nevű szervezet angliai igazgatóját is, aki bevallottan a dekriminalizáció leghangosabb szószólója. Egy spanyol példára hivatkozott, ahol alkotmánybírósági döntés mondta ki, hogy az embereknek joguk van a saját testükről dönteni, valamint joguk van a magánélethez. Ez pedig Eastwood értelmezésében annak felel meg, hogy
legyen szabad a „birtoklás és társasági átadás is, minden kábítószer esetében”.
Ezenkívül a megszólalók szörnyű és elfogadhatatlan jelenségként értékelték az újra-kriminalizálást, amit olyan helyeken valósítanak meg, ahol a legalizációs kísérlet látványosan megbukott. Erre jó példa az amerikai Oregon állam, ahol el kellett törölni a legalizációs jogszabályt és ismét kriminalizálni a droghasználatot. Emiatt a megszólaló drogaktivista Sárosi látványos egyetértésével „nagyon mérgesnek” érezte magát. Szerinte a dekriminalizációnak semmi köze nincs az Egyesült Államokban vezető halálokká vált fentanil térnyeréséhez és a túladagolások elképesztő növekedéséhez, mert ez csak „külső tényező, amit a progresszív reformok ellenzői kihasználnak”. Emlékezetes: többen kifejtették, hogy
nemcsak a marihuána, de mindegyik drog esetében a cél a teljes legalizáció, valamint a korlátlan szabad használat,
még akkor is, ha évente több tízezer ember halálát okozza – mutatott rá a DKI stratégiai igazgatója.
Ennél továbbmegy Arild Knutsen, a Norwegian Association for Human Drug Policy (Norvég Szövetség a Humánus Drogpolitikáért) nevében megszólaló droglobbista. Szerinte a dekriminalizáció sem megoldás, mert ugyan nem büntetnek „de elveszik tőlünk a drogot”, ami fenntartja az előítéleteket. A fő problémának a drogtilalmat tartja, ezért
meg kell dönteni a tabukat, azaz engedélyezni szükséges mindenfajta kábítószer teljes körű használatát.
– Nyitnunk kell a drogfogyasztók felé, akiknek tíz százaléka használja a drogok 70-80 százalékát, ezért tegyük számukra legálissá! – propagálta.
Ugyanígy vélekedik a magát csak cannabisjogi aktivistaként aposztrofáló thaiföldi Kitty Chokwan Chopaka. Mint ismert, Thaiföld is visszavonja a cannabis legalizációjáról szóló jogszabályt, mert nagyon rossz következményei lettek, amiről a DKI már publikált egy elemzést. A drogaktivista bejelentette: ők is kidolgoztak egy törvényvaslatot, amit tízezren írtak alá, és most azt remélik, hogy a miniszterelnök is csatlakozik hozzájuk. Tény azonban, hogy csak Bangkokban és agglomerációjában 16 millió feletti a népesség lélekszáma, az egész országnak pedig 70 milliónál is több lakosa van, amihez képest a tízezer támogató nem tűnik jelentős arányúnak.
Egy másik megszólaló, Tom Blickman azt fejtegette, hogy mivel az EU-jogszabályok szoros összefüggésben vannak az ENSZ-egyezményekkel, és ezek miatt nem lehetett Németországban a teljes behozatali és kiskereskedelmi láncot kiépíteni, a drogliberalizáció elősegítéséhez meg kell változtatni az ENSZ-egyezményeket, ezen keresztül pedig majd az EU jogszabályait is.
Összefogott a nemzetközi drogpropaganda-hálózat a magyar drogaktivistákkal, Karácsony Gergelyék pedig teret adtak nekik – közölte a lappal a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, a budapesti drogstratégia kialakításában jelentős szerepet játszott Sárosi Péter, akit korábban laikus történészként tettek meg a hazai drogpropaganda ügyeletes arcává. Saját bevallása szerint drogpolitikai programvezetője volt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezetnek, amelyről több esetben kiderült, hogy nemzetközi forrásokból igyekszik befolyásolni a magyar belpolitikát. Emellett Sárosi a 444.hu-n publikálja a drogpropaganda tartalmait.
Rajta kívül a drogstratégiáról szóló anyagban olvasható Kardos Tamás neve is, akit a TASZ honlapján drogjogi szakértőként tüntettek fel. A fővárosi drogcsapat tagja még Fazekas Tamás, aki korábban a magyar drogaktivizmus egyik legismertebb politikai képviselője, Juhász Péter ügyvédjeként dolgozott. A fővárosi drogcsapatban szerepet vállal még Sokacz Anikó is, aki a baloldali összefogás jelöltjeként 2014 óta önkormányzati képviselő Zuglóban (az idei választáson kikapott), és jelenleg azt az MSZP-s Horváth Csaba polgármestert támogatja, aki ellen a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt vádat emelt.
A stratégia létrejöttét egy „független” felmérés készítette elő, amelyet a Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) jegyez. Ez azért is érdekes, mert a MAT vezéremberei részt vesznek a fővárosi drogcsapatban.
A társaság elnöke az a Szemelyácz János, aki hosszú évtizedek óta szorosan együttműködik Sárosival. A felmérésben és az anyag kidolgozásában oroszlánrészt vállalt Felvinczi Katalin, aki a MAT főtitkára. A Karácsony-féle drogcsapat tagja Nyíri Noémi és Szécsi Judit is, akik elnökségi tagok a társaságban.
A DKI szerint a fővárosi drogstratégiáról szóló anyag ideológiai pamflet. Ennek két oka van: a szakmai és közigazgatási fókuszvesztés, illetve a konkrétumok nélkülözése.
Azt a szakmailag elfogadhatatlan drogliberalizációs érvet hangoztatják, hogy ha szabad okostelefonokat használni és alkoholt fogyasztani, akkor miért ne lehetne rekreációs céllal elszívni egy-egy füves cigit?
A közigazgatási fókuszvesztés ott jelenik meg, hogy a drogstratégia olyan ajánlásokat tesz, amelyek ellentmondanak az állami vagy uniós szintű szabályozásnak.
A főváros csak úgy tudja megoldani az egyre súlyosbodó drogkáoszt, ha a jogi keretein belül építi fel a stratégiát – mutatott rá az intézet. Hozzátették, hogy a drogstratégiához tartozó munkatervben csupán annyi áll, hogy felállítanak öt munkacsoportot, amely teljesen felesleges bürokratikus eszköz, mivel nincs felhatalmazásuk, valós tervük és ehhez tartozó költségvetésük.
A Karácsony-féle fővárosi drogcsapat annak a lehetőségét vizsgálja drogprevenció címszó alatt, hogy átvennék az uniótól azt a szerintük jó gyakorlatot, miszerint drogbevizsgáló programokat kell szervezni, és felügyelt szerhasználói helyiségeket kialakítani. A drogbevizsgáló programok azt jelentik, hogy a bulikon egy labor ingyenesen bevizsgálja a szerhasználónál meglévő tablettát, tájékoztatást ad arról, hogy mi van benne, majd a tablettát visszaadja tulajdonosának. A felügyelt szerhasználói helyiségek olyan helyek, ahol a fogyasztó biztonsággal, orvosi vagy ápolói támogatás mellett használhat kábítószert.
Mindkét példa egyenlő a drogfogyasztás támogatásával és a drogliberalizáció melletti érvek megerősítésével.
Ezenkívül szorgalmazzák a tűcsereprogramot is, annak ellenére, hogy az nem megoldja, hanem konzerválja a problémát, miközben ellenérzést szül a lakosságban. Az ilyen tevékenységre kialakított helyiségek koncentrálják a drogfogyasztókat, a terjesztőket, a bűnözést, továbbá a környezet tisztaságának és épségének teljes felszámolását.
A DKI felajánlotta, hogy segít elkészíteni egy szakmai és tudományos alapokon nyugvó stratégiát, mert, mint hangsúlyozták, a Karácsony Gergely-féle fővárosi drogcsapat stratégiája megvalósíthatatlan. Ezért vissza kell azt vonni, mert ezzel nem lehet megvédeni a fővárosiakat. Az intézet kiemelte: mára kiderült, hogy a drogliberalizáció komoly társadalmi kríziseket okoz, nemcsak a drogfogyasztók számát növeli, hanem a közösségek életét is tönkreteszi. A nemzetközi drogpropaganda hazai drogaktivistái már több évtizede próbálják Magyarországon is érzékenyíteni az állampolgárokat a drogliberalizációs tervekről.
A fővárosi drogstratégia az elmúlt tizennégy évben az első olyan dokumentum, ahol a drogaktivisták ténykedése révbe ért. – Láthatjuk, hogy a baloldali politikai erők mit tennének Magyarországon, ha kormányzati szerepbe kerülnének – fogalmazott ezzel kapcsolatban az intézet.