A migráció fontos kérdése a nemzeti konzultációnak

A hamarosan induló nemzeti konzultációban a migráció témája is a kérdések között szerepel – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalán csütörtökön közzétett videóüzenetében.

Hidvéghi Balázs a videóban azt mondta: a migráció azért fontos kérdés most ismét, mert az Európai Bíróság döntése szerint

napi egymillió euró büntetést kell fizetnie Magyarországnak azért, mert nem nyitja meg határait a bevándorlók előtt.

„Brüsszelnek hazánk megbüntetése helyett el kellene végre fogadnia, hogy Magyarország nem akar részt venni a központi migrációs politikában, azaz a bevándorlók kötelező befogadásában és elosztásában” – hangsúlyozta a politikus.

Hozzátette, hogy Magyarország majdnem tíz éve képvisel határozott és változatlan álláspontot ebben az ügyben, miközben Brüsszelnek ez idő alatt nem sikerült megfelelően kezelnie a bevándorlási problémákat.

Hidvéghi Balázs szerint

a következmények – elsősorban Nyugat-Európában – katasztrofálisak: terrorcselekmények, bandaháborúk, késes támadások, nők elleni erőszak és antiszemitizmus.

Ma már ott tartunk, hogy veszélybe került az egyik legfontosabb uniós vívmány is: a schengeni rendszer, vagyis az, hogy az emberek és az áruk a belső határokon át szabadon mozoghatnak – emelte ki, hozzátéve, hogy számos európai ország, például Németország, Dánia, Ausztria, Szlovénia, Olaszország döntött már a közelmúltban arról, hogy visszaállítja a határellenőrzést a migrációs nyomás miatt.

„Európának az lenne az érdeke, hogy végre megfékezze a migrációt.

Ezt szeretnék az európai emberek is, ezt mutatják a közelmúlt nyugat-európai választásai, így például a holland, a francia, a német vagy az osztrák választási eredmények” – fogalmazott az államtitkár.

Hangsúlyozta, hogy a migráció egy olyan téma, amely Magyarország biztonságát érinti; a hamarosan induló nemzeti konzultációban mindenki elmondhatja majd a véleményét erről a kérdésről is.

Az Európai Uniót (EU) szétfeszítő legnagyobb probléma a migráció, ezért változtatni kell, a migrációs paktumot ki kell hajítani, és teljesen új megoldásokat kell választani – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a szlovákiai Révkomáromban, az Európai Unió külső határainak védelméről a magyar és a szlovák kormányfő, valamint a szerb államfő részvételével rendezett találkozót követő sajtótájékoztatón.

A kormányfő hangsúlyozta: a migráció önmagában is nehéz probléma, de egy rossz európai uniós vezetéssel tetézve lerombolja az uniós együttműködést.

„Szlovákia miniszterelnöke és én az unión belül készen állunk arra, hogy az új szabályok megalkotásában részt vegyünk, az biztos, hogy a mostani szabályokat el kell felejteni és újakat kell alkotni”

– jelentette ki Orbán Viktor.

Évente több mint egymillió illegális bevándorló érkezik Nyugat-Európába, és ez a tömeg veszélyezteti a közbiztonságot: terrorcselekmények és nők elleni erőszak részesei – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna műsorában.

Bakondi György hozzátette,

az illegális migráció elhibázott brüsszeli kezelése befolyásolja a lakosság véleményét, és ez politikai következményekkel járt. Ez látható a francia, a német tartományi, a holland és a cseh szenátusi választások eredményében.

A főtanácsadó kiemelte, Orbán Viktor magyar miniszterelnök javaslatának megfelelően létre kellene hozni a schengeni térség legfelsőbb szintű politikai vezetőiből álló és rendszeresen ülésező tanácsot, amely döntéseket tudna hozni a térség védelme érdekében.

Bakondi György azt mondta, egyes országok azért állították vissza a határellenőrzést a schengeni belső határaikon, mert a közbiztonság súlyos veszélybe került náluk, és nem tudtak mást tenni.

Közölte: Magyarország egyedül teljesíti a külső határok szigorú őrizetét, az Európai Unió azonban súlyos bírságot szabott ki.

„Arra akarnak bennünket rászorítani, hogy engedjük be az illegális migránsokat, és majd utána bírálgassuk el a kérelmüket”

– fogalmazott.

Hozzátette, a bevándorlók okmányok nélkül érkeznek, és mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a hatóságokkal való találkozást a kitoloncolás veszélye miatt, illetve kitoloncoló határozat esetén illegalitásba vonulnak.

Mintegy egymillió illegális bevándorlót tartóztattak fel a magyar határon 2015 óta – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György a műsorban azt mondta: az illegális bevándorlás miatt politikai változások történtek Európában, amelyeket Magyarország üdvözöl; a kormányon lévő baloldali, liberális pártok is megérezték a migráció veszélyét, ezért különböző intézkedéseket tettek.

Kiemelte a németországi és hollandiai intézkedéseket, megemlítve, hogy Németország lezárta a határait, valamint szigorított bizonyos törvényeken és 23 afgán állampolgárt kiutasított.

Bakondi György szerint ezek az intézkedések azonban azt a veszélyt hordozzák, amit a magyar miniszterelnök már 2015-ben megemlített,

hogy amennyiben a külső határokat az Európai Unió nem tudja sikeresen védelmezni, akkor előbb-utóbb a belső határokkal rendelkező tagállamok is visszaállítják a határőrizetet, és ezzel veszélyeztetik a schengeni megállapodást.

Szólt arról is: az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben Magyarország a saját forrásai felhasználásával teljesíti a schengeni külső határok védelmére vonatkozó kötelezettségeket és megállítja az illegális bevándorlókat, ezért támadják, sőt még bírságot is fizetnie kell, amelynek összege naponta egymillió euró.

„Ez egy tarthatatlan helyzetet eredményezett, ezért a magyar kormány felhatalmazása alapján az európai ügyekben illetékes miniszter tárgyalásokat kezdett az Európai Unióval” – mondta a főtanácsadó, hozzátéve, hogy ha ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a kormány készen áll arra, hogy „célirányos szállítással” a brüsszeli városközpontba vigye a határain feltartóztatott illegális bevándorlókat.

Hangsúlyozta, hogy a kormány készen áll arra is, hogy pert indítson az Európai Bizottság ellen a határőrizet költségeinek finanszírozása ügyében.

Bakondi György arról is beszélt: egyre több uniós tagállamban érzékeli a lakosság az illegális migráció miatt romló közbiztonságot, az egyre feszültebb szociális ellátórendszert, és ez a migrációval összefüggő negatív vélekedés megjelent a politikai véleménynyilvánítás szintjén is. Kiemelte:

a nemzetállamok közvetlenül választott vezetői is érzékelik ezt az elégedetlenséget, az illegális migráció eddigi rossz megközelítését.

Emlékeztetett arra: Magyarországon a kormány 2015-ben megkérdezte az embereket arról, mi legyen a migrációval, és azóta következetesen ezt az álláspontot képviseli, vagyis hogy a külső határokat őrizni kell, jogellenesen, erőszakosan nem lehet átlépni a határokat, és csak azok jöhetnek be, akik külföldön, nagykövetségen menekültstátust kaptak.

Hozzátette, hogy

a Soros-tervben foglalt évi egymilliós bevándorlás megvalósulni látszik, ennek hatásai pedig ma már a schengeni térséget fenyegetik.

Mint mondta, több nemzetállam is a lakosság elégedetlenségének hatására nemzetállami intézkedéseket hozott, például visszaállította a határellenőrzést, igyekszik kitoloncolni az illegálisan az országban tartózkodókat, és csökkenti a juttatásokat, vagyis nem vár a brüsszeli megoldásra. A belső határellenőrzés visszaállítása viszont veszélyezteti az EU egyik legnagyobb vívmányát, a schengeni rendszert – mondta.

Úgy fogalmazott, a schengeni övezet egy nagy politikai-gazdasági eredmény, és a lényege, hogy aki az EU külső határán belépett, annak a belső határokon már nem kell megállnia. Bakondi György hangsúlyozta: ez nemcsak a turisták számára előnyös, van gazdasági hatása is, például a vállalatoknak nem kell nagy raktárkészletet tartaniuk.

A határellenőrzés visszaállítása azonban súlyos gazdasági következményekkel jár

– emelte ki.

A belbiztonsági főtanácsadó az M1 csatorna csütörtöki műsorában is vendég volt, itt reagált Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos szerdai szavaira, aki az európai határok védelméről szóló vitában arról beszélt, hogy Európa külső határainak biztonsága az Európai Bizottság egyik legfontosabb prioritása, ez áll a migrációs és biztonsági politikája középpontjában.

Bakondi György emlékeztetett:

Magyarország az egyetlen ország, amely teljesíti kötelezettségét, és mégis minden idők legnagyobb bírságát kapta azért, mert őrzi a határt, sőt napi kényszerítő bírságot is kiszabtak rá.

Azt szeretnék, hogy engedjük be az illegális bevándorlókat Magyarországra, és itt bíráljuk el a kérelmüket, de Európában látjuk, ez hová vezet – fogalmazott.

Hozzátette: a beengedett, ismeretlen személyazonosságú emberek egy kisebb része kap menekültstátust, nekik integrálódniuk kellene, de ez nem sikerül, a nagyobb részük pedig nem kapja meg, őket azonban nem tudják kiutaztatni az EU-ból, így illegálisan tartózkodnak az unióban, bűnözésből tartják el magukat, ami a közbiztonság romlásához vezet, ami pedig egyre inkább fokozódó elégedetlenséget vált ki az európai emberekből.

A konzervatív-patrióta nemzeti kormányok ereje nő az EU-ban, és így talán eljuthatunk oda, hogy európai szintű megoldást találhatunk, a magyar példa pedig segíthet ebben – fogalmazott.