Az amerikai jobboldal megszerezheti az irányítást a Szenátusban is

Novemberben a jobboldal megszerezheti a teljes amerikai törvényhozás irányítását – írja a The New York Times. Ezzel revansot vehetne a Republikánus Párt a 2022. novemberi félidős választásokért, amelyen hajszálhíján ugyan, de nem sikerült megszerezni a többséget az amerikai törvényhozás felsőházában. Ehhez azonban az amerikai jobboldalnak győzelmet kell aratnia három államban.

„Nagyon egyszerű a matek, ha a szenátus irányításáról van szó. Egyszerűen nem jön ki a demokraták számára” – ezzel a felütéssel közölt elemzést a The New York Times, amelyben a szenátusi választásokkal kapcsolatos republikánus és demokrata esélyekről írtak. November 5-én nemcsak az elnökválasztás kitűzött napja lesz az Egyesült Államokban, hanem szenátusi választást is tartanak valamennyi tagállamban, ahol a felsőházi küldöttek megbízatása hat évre szól, ezért új választásokat kell tartani minden második évben. Idén novemberben 34 tagállamban tartanak hasonló voksolást az elnökválasztással egy időben.

A 2022-es novemberi félidős választások óta – amelyen a republikánusok megszerezték a képviselőház irányítását – az amerikai felsőházban 51 szenátorral a többséget képviselik a demokraták, miközben a republikánusok alig lemaradva 49 szenátorral vesznek részt a törvényalkotásban.

A jelek szerint ez most változhat, ha az amerikai jobboldalnak sikerül győzelmet aratni a következő államokban: Montana, Nyugat-Virginia, Ohio.

Nyugat-Virginia azért fontos, mivel a helyi szenátor, Joe Manchin miután kilépett a Demokrata Pártból, bejelentette, hogy nem indul újra a választáson. Azonban a fenti államok közül elsősorban a montanai verseny alakulását emelik ki. Itt 17 százalékponttal vezet az elnökjelölti versenyben Donald Trump. A The New York Times/Siena College által készített legfrissebb közvélemény-kutatás republikánus előretörést jósol Montanában, ahol a republikánus Tim Sheehy üzletember és a Navy SEAL különleges erők veteránja vezet 52 százalékkal a demokrata Jon Tester előtt, akit a választók 44 százaléka támogat.

Montana nélkül a demokratáknak olyan republikánus fellegvárakat kellene átfordítani, mint amilyen Texas, Florida vagy Nebraska.

Texasban Ted Cruzt kellene megvernie a demokratáknak ahhoz, hogy megtarthassák a szenátust, ehhez azonban nagyon gyorsan százmillió dolláros nagyságrendben kellene átcsoportosítani kampányforrásokat a szenátusi választásra, amelyek hiánya más fontos térségekben – például a csatatérállamokban – komoly hátrányt is jelenthetne a novemberi választásokon.

A The Wall Street Journal című amerikai lap pénteken publikált közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek úgy vélték, hogy Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi republikánus elnökjelölt jobban kezelné az ukrajnai háborút vagy a közel-keleti válságot, mint Kamala Harris demokrata elnökjelölt.

A felmérést szeptember 28. és október 8. között végezték az ország kulcsfontosságú úgynevezett csatatér- vagy ingadozó államaiban, amelyekben eldőlhet a november 5-i elnökválasztás.

A közvélemény-kutatásban az egyes államokban 600-600 regisztrált szavazó vett részt. A hibahatár minden államban 4 százalékpont volt. Az általános támogatottságot tekintve a hét államban Harris és Trump döntetlenre áll a kutatás alapján.

A felmérés szerint Harris 2 százalékponttal vezet Arizonában, Georgiában és Michiganben, Trumpnak Nevadában 6, Pennsylvaniában 1 százalékpontos előnye van, Észak-Karolinában és Wisconsinban pedig fej fej mellett állnak.

A WSJ felmérése alapján Trump 50 százalékkal vezet Harris 39 százalékával szemben a hét ingadozó államban azzal kapcsolatban, hogy ki tudná jobban kezelni az ukrajnai háborút. Trump 48 százalékkal vezet Harris 33 százalékával szemben abban a kérdésben is, hogy ki lenne alkalmasabb az Izrael és a Hamász közötti háború kezelésére.

A WSJ kutatása szerint a választók közül többen támogatnák Trumpot a gazdaság és a bevándorlás kérdésében, míg a lakhatás, az egészségügy és az emberekkel való törődés terén Harris jobban teljesítene. A Reuters/Ipsos e heti felmérése szerint Trump és Harris országos szinten is szoros versenyben van, Harris 46 százalékkal vezet, míg Trump 43 százalékon áll.

Televíziós műsorban elemezték a Fehér Háznak a Milton hurrikánra adott reakcióját. A Demokrata Párt elnökjelöltje kompetenciáit szeretné kihangsúlyozni, ugyanakkor ez akadályokba is ütközik, köszönhetően a Harris- és a Biden-csapat összefonódásainak. Mindeközben Donald Trump 275 férőhelyet biztosított a Milton hurrikán érkezése előtt azoknak, akik részt vesznek a katasztrófahelyzet utáni helyreállításban.

A televíziós műsorban elemezték a Fehér Háznak a Milton hurrikánra adott reakcióját – írja a Breitbart. Az adásban külön kitértek az alelnök és egyben a Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnek a szerepére is, aki komolyan lobbizott azért, hogy részt vehessen a hurrikán utáni helyreállításban. A műsorvezető szerint Harris részéről a fellépés egyfajta „kiegyensúlyozó lépés” volt, mivel a kampányra is figyelnie kell – már csak kevesebb mint 30 nap van az elnökválasztás novemberre kitűzött hivatalos napjáig –, ugyanakkor a végrehajtó hatalommal járó kötelezettségeit sem mulaszthatja el.

Az elnökjelölt a kampánykörútján számos alkalommal élő bejelentkezéssel kapcsolódott be a Fehér Ház munkájába, minden egyes lépése elnöki kompetenciájának erősítését szolgálhatja – tették hozzá a műsorban. Kamala Harris reakcióját ugyanakkor más tényezők is befolyásolhatják, komoly dilemmát jelent számára a Joe Bidennel szövetséges független jelölti pozíció megtartása, miközben Joe Biden leköszönő elnök csapatának túl nagy a befolyása a kampányra. 

Donald Trump a hurrikán érkezése előtt 275 szobát biztosított a helyreállításban résztvevőknek

Mindeközben a volt elnök és republikánus elnökjelölt, Donald Trump 275 férőhelyet biztosított Mar-a-Lago-i birtokán azoknak, akik részt vesznek a katasztrófahelyzet utáni helyreállításban, és tette mindezt azelőtt, hogy a Milton hurrikán elérte volna az Egyesült Államok keleti partját. A munkálatokban résztvevők fogadásán a volt elnök fia, Eric Trump is részt vett, az eseményről felvételeket is töltöttek fel a közösségi médiába.

A felvételekre elismerő reakciók érkeztek, megköszönve a Trump család segítségnyújtását.

Természetesen nem lehet szó nélkül elmenni a két jelölt státuszából fakadó különbségek mellett. Kamala Harris, mint hivatalban lévő politikus a szövetségi forrásokat felhasználva vett részt a helyreállításban, miközben Trump magánvagyonát áldozta erre a célra. A legfontosabb különbség azonban a két politikus mozgásterében érhető tetten, jól látszik a különbség aközött, mikor jár el egy érdekcsoportoknak kiszolgáltatott döntéshozó, és mikor egy stabil pártszervezetet maga mögött tudó politikus.

Támogatja az amerikaiak kétharmada az illegális bevándorlók kitoloncolását

A felmérések szerint egyértelmű többségben vannak azok, akik az Egyesült Államok külső határainak erőteljesebb védelmét követelik. A másik fontos megállapítás, hogy az amerikaiak 65 százaléka fenyegetésként tekint az illegális bevándorlásra.

Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 66 százaléka támogatja az illegális bevándorlók tömeges kitoloncolását – írja a Breitbart. Az Ipsos szeptember 20. és 22. között, alig tíz nappal Donald Trump és Kamala Harris szeptember 10-i elnökjelölti vitáját követően készítette el a felmérést. A kutatás szerint a republikánus szavazók 90, a független szavazóknak pedig 68 százaléka értett egyet a felvetéssel, külön érdekesség, hogy

még a demokrata szavazók 47 százaléka is támogatja az illegális bevándorlók kitoloncolását, vagy ahogy a kérdezők fogalmaztak, deportálását.

A kutatás másik fontos megállapítása még, hogy az amerikaiak 65 százaléka fenyegetésként tekint az illegális bevándorlásra. Az Ipsos kutatásának eredményei egybeesnek más intézetek, többek között a YouGov, a Marist és a Harvard-Harris felméréseinek megállapításaival, mindezek alapján

egyértelmű többségben vannak azok, akik az Egyesült Államok külső határainak erőteljesebb védelmét követelik.

A Breitbart hozzáteszi, az illegális bevándorlás elutasítottságának társadalmi elutasítottsága éles növekedésbe kezdett, mivel Donald Trump volt elnök és egyben republikánus elnökjelölt tisztán és egyértelműen elítélte a Fehér Ház bevándorláspárti politikáját.