A háború évfordulóján 120 célpontot támadtak az izraeliek

A Hamász 2023-as brutális terrortámadásának áldozataira emlékeztek hétfőn Izrael-szerte. A Kneszet előtt félárbócra eresztették az izraeli zászlót. Tavaly október 7-én az iszlamista Hamász nagyszabású rakétatámadást indított a zsidó állam ellen, és embereivel be is tört Izraelbe. Mintegy 1200-an meghaltak, sok embert kegyetlenül meggyilkoltak a terroristák, és 251 túszt ejtettek. A terrortámadás évfordulóján is folytatódtak az izraeli légicsapások Libanonban.

A fogva tartottak közül sokan szintén életüket vesztették, és csaknem száz ember azóta sem szabadult ki. Valószínűleg sokan közülük már nem élnek. A Közel-Kelet az elmúlt egy évben vérbe borult, és a harcoknak továbbra sem látszik a vége.

Az október 7-i terrortámadás első évfordulóján is folytatódtak az izraeli légicsapások Libanonban.

Az izraeli hadsereg szerint hétfőn a Hezbollah 120 létesítménye ellen hajtottak végre légicsapást egyetlen óra leforgása alatt. A határ közelében kétszer is találat érte ugyanazt a területet. Mivel a második már azután történt, hogy a helyszínre kiérkeztek a kataszrófavédelem emberei, az akcióban legalább tíz libanoni tűzoltó is életét vesztette.

Az izraeli légicsapások és evakuálási parancsok miatt otthonukból elmenekült palesztinok sátrai a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz palesztin menekülttáborban 2024. október 7-én.  (Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad)

Az eset után az egyik Katarban élő Hezbollah-vezér azt nyilatkozta: csak azért is folytatják a harcot.

A libanoni Hezbollah milícia hétfőn rakétákkal lőtte a Haifától északra fekvő izraeli térséget.

Az Irán hátszelét élvező síita milícia szerint masszív rakétacsapást mértek a régióra. A Hezbollah korábban közölte, hogy a nap folyamán Fadi 1 típusú rakétákkal lőtt egy izraeli támaszpontot Haifától délre, valamint a 65 kilométerre található Tiberias települését.

Az izraeli hadsereg szerint 135 rakétát lőttek ki a zsidó állam területére, a támadásokban tizenketten sérültek meg.

A libanoni egészségügyi minisztérium közölte, hogy izraeli légicsapásokban a libanoni tűzoltóság legalább tíz tagja vesztette életét Bint Dzsbeil településén. A libanoni LBCI televízió arról számolt be, hogy az épület az úgynevezett Iszlám Egészségügyi Hatósághoz tartozott, amelynek égisze alatt a Hezbollah egyebek között kórházakat is üzemeltet. Libanon déli részén Izrael egyebek között Türoszt és Nabatijét támadta, a polgári védelem országosan legalább 160 bevetésről jelentett, amelyek során holttesteket, illetve sebesülteket kellett kimenteni törmelék alól, romokat kellett eltakarítani, vagy lángokat eloltani. Izrael további több mint 20 falu evakuálására szólított fel Libanon déli részén.

A bejrúti nemzetközi repülőtér egyelőre még üzemel annak ellenére, hogy a városrészt izraeli légicsapások következtében két egymást követő robbanás rázta meg. Az izraeli légierő szerint a Hezbollah létesítményei ellen hajtottak végre célzott csapásokat.

A Hezbollah libanoni síita szervezet ellen indított izraeli háborút bírálta Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter hétfőn a Najib Mikati libanoni miniszterelnökkel Bejrútban tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján. A miniszter kijelentette: a háború „teljeskörű regionális háború szakadékába” taszítja a Közel-Keletet.

Katasztrófával és az egész régiót fenyegető eszkalációval állunk szemben – mondta a jordániai diplomácia vezetője. Szafadi hozzátette, hogy „Izrael viseli a felelősséget ezért az agresszióért, a régióban bekövetkező eszkalációért és minden újabb eszkalációért, amely a régiót fenyegeti”. Kijelentette, hogy Jordánia támogatja a libanoni kormány kezdeményezését új elnök választására, valamint azon ENSZ BT-határozat végrehajtását, amely 2006-ban véget vetett Izrael és a Hezbollah közötti legutóbbi háborúnak. A határozat Dél-Libanont kizárólag a libanoni hadsereg és az ENSZ-békefenntartók ellenőrzése alatt tartaná.

A külügyminiszter hozzátette, hogy Jordánia Libanonhoz hasonlóan támogatja az Egyesült Államok és Franciaország kezdeményezését a háromhetes libanoni tűzszünetre. Jordánia nem engedi meg sem Iránnak, sem Izraelnek, hogy használja a légterét az egymás elleni ellenségeskedés során – mondta a külügyminiszter, utalva arra, hogy a térségben az iráni rakétatámadás izraeli megtorlására számítanak.

„Nem leszünk csatatér senki számára. Ezt az üzenetet világossá tettük Irán és Izrael számára is”

– jelentette ki Szafadi.

Joe Biden amerikai elnök és alelnöke, Kamala Harris hétfőn felidézte a Hamász palesztin terrorszervezet tavalyi összehangolt támadásának „kimondhatatlan brutalitását” Izrael ellen, annak egyéves évfordulóján, s megemlékeztek a történtek nyomán kirobbant Gázai övezeti háború áldozatairól.

Biden kijelentette, hogy október 7. a Hamász kirobbantotta háború miatt a palesztin nép „fekete napjaként” fog bevonulni a történelembe.

„Túlontúl sok civil túlontúl sok szenvedést élt meg az egy éve tartó konfliktus során”

– hangsúlyozta az amerikai elnök. „Egy évvel később én és Harris alelnök is teljesen elkötelezettek maradtunk a zsidó nép és Izrael biztonsága, valamint a zsidó állam létjogosultsága mellett” – tette hozzá Biden. Harris úgy fogalmazott, hogy az, amit a Hamász október 7-én csinált, „az maga a gonosz, brutális és megvetendő volt”. Egyben arról is szólt, hogy „végtelenül szomorú az utóbbi egy évben a Gázai övezetben történt halálozások és pusztítás miatt”. Az amerikai pénzügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy szankciókkal sújtja a Hamász egyik nemzetközi adománygyűjtő hálózatát, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a szélsőségesek finanszírozásában. A mostani intézkedés keretében szankciós listára került több magánszemély és a gázai al-Intadzs bank.

A pénzügyminisztérium szerint „a Hamász kihasználta a szenvedést a Gázai övezetben, hogy forrásokhoz jusson olyan csalárd, megtévesztő jótékonysági szervezeteken keresztül, amelyek hamisan azt állítják, hogy segítenek a gázai lakosságnak”. A tárca közölte, hogy az idei év elejéig bezárólag a terrorszervezet havonta 10 millió dollár adományhoz jutott ilyen módon. Hozzátette, hogy a Hamász számára Európát tekinti ilyen szempontból bevételei fő forrásának.

Világszerte hétfőn emlékeztek meg a radikális iszlamisták tavaly október 7-i összehangolt támadásáról Izrael déli területei ellen. Izraeli adatok szerint akkor 1205 embert gyilkoltak meg a szélsőségesek és 251 embert hurcoltak el, akik közül még mintegy százat túszul tartanak fogva a Gázai övezetben. A terrortámadás nyomán Izrael háborút indított a Gázai övezetben a Hamász felszámolására, a szélsőségesek irányította egészségügyi hatóságok szerint több mint 41 900 palesztin vesztette életét.

A Gázai övezetben dúló harcok leállítására és az övezetbe hurcolt izraeli túszok elengedésére szólítottak fel EU-s vezetők és a NATO-főtitkár hétfőn, a Hamász palesztin szervezet átal tavaly október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadás egyéves évfordulóján.

Charles Michel, az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke figyelmeztetett, hogy a Hamász akciója „elképzelhetetlen mennyiségű halálos áldozattal járó erőszakspirálba taszította a Közel-Keletet”.

„Európa szilárdan kiáll a béke és a nemzetközi jog, illetve a nemzetközi humanitárius jogszabályok mellett világszerte”

– szögezte le az X-en közzétett üzenetében, a túszok elengedését és a feszültségcsökkentést sürgetve. Az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) közleményében együttérzését fejezte ki a Hamász áldozatai és az áldozatok családtagjai felé, és szintén a túszok szabadon bocsátását sürgette. A Külügyi Szolgálat emellett kiemelte, hogy az egy éve kirobbant gázai háború a palesztin népre is súlyos szenvedést mért, aláhúzva, hogy az egy éve tartó harcokban már több mint 41 ezer palesztin halt meg, zömében nők és gyerekek, az övezet nagy része pedig romokban hever.

„Az EU következetesen felhívta a figyelmet arra is, hogy az aránytalan erő alkalmazása nincs összhangban a nemzetközi humanitárius joggal, amelyet minden körülmények között tiszteletben kell tartani, a többi között jogos önvédelem és a terrorizmus elleni harc esetén is” – olvasható a közleményben. A hivatal emellett aggodalmát fejezte ki a Libanonban kibontakozó harcok miatt, kiemelve, hogy immár több mint egymillió libanoni menekült el otthonából és 60 ezer izraeli nem térhet vissza Izrael északi részén lévő lakhelyére, továbbá aláhúzta: az Izrael elleni iráni rakétatámadás tovább mélyíti a feszültséget. Vasárnap esti közleményében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felhívta a figyelmet a Gázában a háború nyomán kialakult humanitárius válságra is, kiemelve, hogy az EU továbbra is mindent megtesz a palesztin népnek nyújtandó humanitárius segítség érdekében. Hozzátette, hogy ezt a segítségnyújtást immár Libanonra is kiterjeszti. Mark Rutte, a NATO újonnan beiktatott főtitkára üdvözölte a tűzszünet és az elhurcoltak feltétel nélküli szabadon bocsátása érdekében tett erőfeszítéseket és a harcok végét sürgette.