130 drónnal támadták az oroszok Ukrajnát

Az orosz hadsereg 135 drónnal támadta meg Ukrajnát péntekre virradó éjjel, az ukrán légvédelem 80 drónt lelőtt, további 44 eltűnt a radarokról – közölte az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint az orosz erők 135 drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe.

Az ukrán légvédelem 80 drónt lelőtt Odessza, Szumi, Cserkaszi, Kijev, Zsitomir, Kirovohrad, Csernyihiv, Poltava, Hmelnyickij, Rivne, Harkiv, Herszon, Voliny és Vinnyica megyék fölött. Két drón Belarusz irányában elhagyta az ukrán légteret, további 44 pedig eltűnt a radarokról, a fennmaradó „kevesebb mint 10 drón továbbra is az ország központi megyéinek légterében van” – áll a közleményben.

Az ukrán védelmi erők hatástalanították az összes Kijevet támadó drónt, a harc több mint négy és fél órán át tartott – tette közzé a Kijev város katonai közigazgatása. A rendelkezésre álló információk szerint Kijevben nem voltak áldozatok, és károk sem keletkeztek. A légiveszély nem múlt el, ezért a légvédelem közleménye felszólítja a lakosságot a légvédelmi riasztásra vonatkozó szabályok betartására.

Oroszország nem fogja hagyni, hogy Ukrajna nukleáris fegyvert hozzon létre – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken a BRICS-országok jelentős sajtóorgánumainak vezetőit fogadta Moszkvában.

„Kijelenthetem, hogy Oroszország ezt (ukrán atomfegyver létrehozását) semmilyen körülmények között nem fogja megengedni” – mondta Putyin.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, miszerint Ukrajna nukleáris fegyverek létrehozására fog törekedni, ha nem lesz a NATO tagja, Putyin provokációnak minősítette. Azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktusnak a lehető mielőbbi lezárásában érdekelt.

Túl messzire mehetett az atomfenyegetéssel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Bejelentése után alig néhány órával egy újságírói kérdésre már azt mondta, hogy Ukrajna mégsem törekszik arra, hogy atomfegyvere legyen.

Az ukrán államfő Brüsszelben bemutatta győzelmi tervét és gyakorlatilag megfenyegette a szövetségeseit: vagy felveszik a háborúban álló országot a NATO-ba, vagy Ukrajna ismét atomhatalom lesz.

A Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre válaszolva azonban már határozottan tagadta, hogy Ukrajna atomfegyverekben gondolkodna.

– idézi Zelenszkijt a The Kiyv Independent ukrán hírportál.

Az 1994-es megállapodás értelmében Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről, cserébe az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától és Oroszországtól kapott biztonsági garanciákért.

Így Ukrajnának nem maradt más lehetősége, csak a NATO-csatlakozás – hangsúlyozta Zelenszkij.

Donald Trump szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek soha nem lett volna szabad megengednie, hogy a háború elkezdődjön, de az ukrán embereket segíteni kell – a republikánus elnökjelölt erről egy csütörtökön megjelent podcast adásban fejtette ki véleményét.

Donald Trump megismételte, hogy ha ő lett volna az elnök, a háború soha nem tört volna ki, és ismét azt hangoztatta, hogy ha november 5-én elnökké választják, még azt megelőzően lezárja a konfliktust, mielőtt január 20-án leteszi hivatali esküjét.

Ehhez hitelességre van szükség – mondta és megjegyezte, hogy jó kapcsolata van Volodimir Zelenszkijjel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

A volt elnök Patrick Bet-David internetes műsorában a Biden-kormányzat idején elköltött dollármilliárdokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Zelenszkij a legjobb üzletember, akit valaha láttam, akárhányszor ide jön, adunk neki százmilliárd dollárt”. Hozzátette, hogy „ez nem jelenti azt, hogy nem akarok nekik segíteni, mert nagyon sajnálom azokat az embereket”.

Ezt követően Donald Trump megjegyezte, hogy

az ukrán elnöknek „soha nem lett volna szabad engednie, hogy a háború megkezdődjön”,

és kijelentette, hogy „Ukrajna többé nem Ukrajna, csaknem minden városa földig rombolva”.

Hangsúlyozta, hogy a háborút még azelőtt meg kellett volna állítani, hogy kitört, ami könnyű lett volna. Úgy vélte, hogy a háborút kitörésére Joe Biden demokrata párti elnök szavai ösztönzőleg hatottak, akinek pontosan az ellenkezőjét kell volna mondania annak, amit mondott.

„Putyin nem egy angyal, de minden, amit Biden mondott hiba volt”

– fogalmazott Donald Trump az ukrajnai háború kitörésének körülményeit ecsetelve.

„Ukrajna volt a tiltott gyümölcs Putyin szemében, és amikor látta, hogy az országunk, az elnökünk, és az ostoba tábornokok mennyire inkompetens voltak Afganisztánban – ami országunk történetének legszégyentelibb pillanata – Putyin azt mondta magában, hogy Trump már nincs többé, ezek ostobák, így én elveszem azt a gyümölcsöt” – értékelte Donald Trump a körülményeket, amelyek szerinte a háború kitöréséhez vezettek.

Észak-Korea 12 ezer katonájával, ezen belül egy különleges műveleti egységgel támogatja Oroszországot ukrajnai háborújában; a négy dandárba szervezett kontingens vezénylése megkezdődött, a csapatok egy része már Oroszországban van – közölte pénteken a dél-koreai hírszerzés (NIS).

A NIS szerint orosz hadihajók a különleges műveleti egységek mintegy 1500 katonáját október 8. és 13. között Vlagyivosztokba szállították továbbképzésre, és hamarosan további egységek átszállítása várható.

A jelenleg Vlagyivosztokban vagy már Oroszország más távol-keleti bázisain, például Uszurijszkban, Habarovszkban, Blagovescsenszkben szolgálatot teljesítő észak-koreai katonák orosz katonai egyenruhát, fegyvereket és hamis orosz személyazonosító okmányt kaptak – közölte a NIS.

Honlapján a hírszerzés olyan műholdas fotókat és egyéb felvételeket tett közzé, amelyeken állítása szerint az észak-koreai csapatok kikötőbe szállítása és a továbbszállításukra oda vezényelt orosz hadihajók láthatók.

Jun Szogjol dél-koreai elnök hivatalának közvetlenül a hírszerzés jelentését megelőzően kiadott közleménye szerint az ukrajnai háborúban Moszkva oldalán bevetni szánt észak-koreai katonák nagy valószínűséggel már Oroszországban állomásoznak, Szöul pedig minden rendelkezésére álló eszközzel reagálni fog az orosz-észak-koreai katonai együttműködés újabb fejleményeire. Az államfő a nap folyamán rendkívüli biztonsági ülést hívott össze, hogy a hírszerzés, a hadsereg és a nemzetbiztonsági hivatal vezető tisztségviselőivel megvitassák az észak-koreai katonák lehetséges ukrajnai bevetésére adandó válaszlépéseket.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Dél-Korea és szövetségesei az észak-koreai katonák Oroszországba vezénylését annak előkészületeitől kezdve nyomon követték.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy hírszerzési jelentések szerint Észak-Korea mintegy tízezer katonát képez ki Oroszország támogatására az ukrajnai háborúban, és bár ezen erőik Oroszországba szállítása még nem történt meg, már jelen van bizonyos számú észak-koreai taktikai személyzet az oroszok által megszállt ukrán területen.

Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint a szövetségnek egyelőre nincs bizonyítéka arra, hogy észak-koreai katonák részt vennének az ukrajnai harcokban.

Peter Stano, az Európai Unió egyik szóvivője a dél-koreai jelentésre reagálva azt mondta: az EU figyelemmel kíséri az orosz-észak-koreai kapcsolatok alakulását, és kész újabb szankciókat bevezetni a két ország ellen, ha igaz, amit a dél-koreai hírszerzés közölt.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korábban „újabb álhírnek” minősítette az észak-koreai katonák oroszországi tartózkodásáról szóló híreket.