100 percen át vitatkoztak az amerikai alelnökjelöltek.

J. D. Vance szenátor, a Republikánus Párt alelnökjelöltje és Tim Walz, Minnesota állam kormányzója, a Demokrata Párt alelnökjelöltje többek között a közel-keleti helyzetről, a gazdaságról, az illegális bevándorlásról és a terhesség-megszakításról fejtette ki álláspontját a CBS News országos televízió által szervezett műsorban helyi idő szerint kedden.

Az elnökválasztás előtt 35 nappal tartott, csaknem 100 perces, New Yorkból sugárzott vitát közönség nélkül szervezték előre megállapított szabályok alapján. Elsőként a közel-keleti helyzet éleződésére, az Irán által kedden végrehajtott Izrael elleni rakétatámadásra reagáltak a jelöltek.

J. D. Vance a Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus elnökjelölt által képviselt elrettentésre épülő politikát ajánlotta,

és a nemzetközi feszültségeket részben a hivatalban lévő demokrata Biden-Harris-adminisztráció három és fél éve folytatott külpolitikai gyengeségével magyarázta.

Tim Walz ezzel szemben Donald Trump politikáját nevezte veszélyesnek, ami szerinte a jelenlegi „veszélyes időkben” kockázatot hordoz, és ezzel állította szembe Kamala Harris demokrata alelnök és elnökjelölt kiszámíthatóságát. Az illegális bevándorlással kapcsolatban Tim Walz azt állította, hogy Donald Trump akadályozta meg idén a határőrizet szigorítását segítő kétpárti törvényt.

Republikánus ellenfele, J. D. Vance ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a Biden-Harris-adminisztráció hivatalba lépésekor megszüntette elődje, Donald Trump rendeleteit a határ védelmében, ami kiváltotta az illegális határátlépések ugrásszerű növekedését. Hozzátette, hogy

egy Trump-adminisztráció esetén az illegális bevándorlók kitoloncolását a bűnözőkkel kezdenék meg.

A vita további témái között szerepelt az infláció, az otthonteremtés, a lőfegyverbirtoklás szabályozása, a klímaváltozás és az amerikai demokrácia állapota, valamint a szólásszabadság gyakorlásának lehetősége.

A terhesség-megszakításról Tim Walz, aki Minnesota állam kormányzójaként 2023-ban írta alá az Egyesült Államok legmegengedőbb, és szinte teljes szabadságot engedő abortusztörvényét, azt mondta, hogy a terhesség-megszakítás alapvető emberi jog, amit a nők saját döntésére kell bízni mint egészségükre vonatkozó kérdést.

J. D. Vance azt hangsúlyozta, hogy el kell nyerni az emberek bizalmát, ennek részeként pedig Donald Trumppal közös politikájának elemeként említette, hogy a családpolitikát erősítenék a gyermekvállalást ösztönző lépésekkel és családtámogatással.

Donald Trump vádeljárást indítana a Google ellen az amerikai elnökválasztás befolyásolása miatt, erről írt közösségi oldalán. Egyes tanulmányok szerint kimutatható, hogy a Google segíti a a Demokrata Párt kampányát.

Donald Trump vádeljárást indítana a Google ellen az amerikai elnökválasztás befolyásolása miatt, erről írt a volt elnök és republikánus elnökjelölt Truth Social közösségi média oldalán – írja a New York Times.

Trump szerint a Google keresőmotorja aránytalan mértékben segíti Kamala Harris kampányát azáltal, hogy a republikánus politikusról szóló negatív híreket előreveszi a keresési találatok között, miközben Kamala Harrisről csak a pozitív kicsengésű híreket preferálja. Szerinte ez a választások befolyásolására tett kísérlet, ezért bejegyzésében reményét fejezte ki, hogy a Fehér Házba kerülése esetén az igazságügyi minisztérium eljárást indít az Alphabet ellen.

„Megállapítást nyert, hogy a Google törvénytelenül használt egy olyan rendszert, amely csak a Donald J. Trumpról szóló – egyes esetekben kitalált – rossz történeteket tárja fel és jeleníti meg, miközben Kamala Harris-ről csak a róla szóló jó híreket mutatja”

– írta közösségi oldalán Donald Trump.

A tech-vállalat részéről tagadják a vádakat, ugyanakkor a vállalatan jobboldali értékeket valló kutatóintézet, a Media Research Center tanulmányai szerint kimutatható, hogyan segíti a Google a Demokrata Párt kampányát.

A demokraták attól tartanak, a kutatóintézetek alulmérik Donald Trump népszerűségét. A jelek szerint Kamala Harris alelnök, demokrata párti elnökjelölt a szeptemberi vitából sem tudott érdemben profitálni.

A demokraták attól tartanak, a kutatóintézetek alulmérik Donald Trump népszerűségét – írja a Guardian. A lap szerint Kamala Harris támogatói közül az alelnök előnyének jócskán hibahatáron belüli mértékéből – egyes csatatérállamokban 1-2 százalékpontos előnyéből – következtetnek erre. A demokraták félelmüket Trump 2016-os, azon államokban nyújtott teljesítményére is alapozzák, amelyekben nagyon csekély mértékkel, de képes volt legyőzni Hillary Clintont, ahogy a Siena College/New York Times felmérés is komoly aggályokat kelt bennük, miszerint

Trump fölényes győzelmet aratna Georgia államban, Arizonában és Észak-Karolinában.

Ezenfelül olyan elemzések is napvilágot láttak, amelyek szintén Trump alulmérésével foglalkoznak. A Focaldata – amely azokat a demográfiai csoportokat vizsgálja, amelyek eldönthetik a választást – előrejelzése szerint Harris csupán átlagosan 2,4 százalékponttal vezet a csatatérállamokban. „Egy novemberi választáson, ahol csupán 60 ezer ember szava lehet a döntő, ott ez az érték könnyen lehet a különbség a jó és rossz választási előrejelzés között” – mondta a kutatás vezetője.

További aggasztó jelnek tekintik a demokraták, hogy a New York Times/Siena felmérése szerint a Trump elleni szeptemberi vitát követően Kamala Harris a valaha volt legkisebb előretörést érte el a 21. században.

Harris kisebb mértékben tudott belőle profitálni, mint bármely elnökjelölt, amely eddig vitát nyert az elmúlt 24 év során.

34 felmérés alapján azt látjuk, hogy Kamala Harris csupán 1 százalékponttal áll jobban a vita után, mint előtte – írja a New York Times vezető közvélemény-kutatója, Nate Cohn, aki szerint e két jelölt között jelenleg holtverseny van.

„George W. Bush, John Kerry, Barack Obama, Mitt Romney, Hillary Clinton, Joe Biden és igen, Donald J. Trump az év elején; mind legalább két százalékpontos előnyre tettek szert a vita után” 

– tette hozzá.

Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölt az ukrajnai háború gyors befejezésére tett ígéretet megválasztása esetén Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, akit a New York-i Trump-toronyban fogadott  a múlt pénteken.

Trump a megbeszélés előtt újságírókhoz szólva elmondta, hogy kész Ukrajnával és Oroszországgal is együttműködni a konfliktus rendezése érdekében.

„Nagyon jó kapcsolatunk van (Zelenszkijjel), és mint tudják, nagyon jó a viszonyom Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is ” – jelentette ki. „Úgy vélem, ha győzünk (a választáson), akkor nagyon gyorsan rendezni tudjuk az ukrajnai konfliktust” – tette hozzá.

Zelenszkij a sajtónak azt mondta, hogy egyebek között a „győzelmi tervét” szeretné megvitatni Trumppal.

Hozzátette, hogy Trump demokrata párti kihívójával, Kamala Harrisszel is találkozik, mert Ukrajnának erős amerikai támogatásra van szüksége a folytatódó háborúhoz.

A találkozót követően Zelenszkij az X-en angol nyelven közzétett bejegyzésében nagyon produktívnak nevezte megbeszélését Trumppal, mondván, hogy egyetértettek abban: véget kell vetni az immár két és fél éve tartó háborúnak.

„Nagyon gyümölcsöző találkozóm volt Donald Trumppal (…) bemutattam neki győzelmi tervünket, és részletesen áttekintettük az ukrajnai helyzetet és a háború következményeit népeink számára. Számos részletet megvitattunk” – írta Zelenszkij.

„Osztjuk azt a nézetet, hogy le kell állítani a háborút Ukrajnában. Putyin nem győzhet. Az ukránoknak kell győzniük” – tette hozzá.

Donald Trump a mintegy 40 perces megbeszélést követően Zelenszkij oldalán a Fox News hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: „mindketten szeretnénk (a háború) végét és egy igazságos megállapodást látni”. „Az elnök szeretné ha véget érne, mégpedig a lehető leghamarabb. Tisztességes alkut szeretne” – húzta alá a republikánus párti elnökjelölt.

Zelenszkij kijelentette, hogy a háborúnak nem lett volna szabad kitörnie, és megismételte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökre nyomást kell gyakorolni a háború leállítása végett.

Donald Trump elleni iráni merényletfenyegetésről számolt be a republikánus elnökjelölt sajtófőnöke a hírszerzésre hivatkozva kedden.

Steven Cheung közleménye szerint a hírszerzés egy „valós és meghatározott fenyegetésről” számolt be Irán részéről, amelynek célja az Egyesült Államok destabilizálása és káosz szítása.

A közleményben, a hírszerzésre hivatkozva, az is olvasható, hogy folytatódó és koordinált cselekményekről van szó Irán részéről, amelyek az elmúlt néhány hónapban fokozódtak, miközben a rendvédelmi szervek több hatóságot átívelően próbálnak Donald Trump számára védelmet nyújtani és biztosítani a novemberi választás külföldi beavatkozástól való mentességét.