Zelenszkij még több csapást szeretne zúdítani Oroszországra

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az Egyesült Államokat, hogy engedélyezze Kijevnek a mélyebb csapásokat Oroszország területére, miután képviselői magas rangú amerikai tisztviselőkkel találkoztak szombaton Washingtonban.

Washington 2022 óta több mint 50 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, de a fegyverek használatát ukrán területre és a védelmi célú határon átnyúló műveletekre korlátozta.

„Az ukrán égbolt megtisztítása az orosz irányított légibombáktól egy erős lépés, amely arra kényszeríti Oroszországot, hogy törekedjen a háború befejezésére és az igazságos békére”

– mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.

Az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához, Franciaországhoz és Németországhoz fordulva kijelentette: „szükségünk van a képességekre, hogy valóban és teljes mértékben megvédjük Ukrajnát és az ukránokat. Szükségünk van mind a nagy hatótávolságú képességek engedélyezésére, mind az önök nagy hatótávolságú lövedékeire és rakétáira”.

Az ukrán államfő azt mondta, képviselői „minden szükséges részletet” eljuttattak Ukrajna partnereihez.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter, aki ukrán küldöttség élén pénteken és szombaton Washingtonban amerikai tisztviselőkkel és szakértőkkel találkozott, a CNN hírtévé által sugárzott interjúban azt mondta, Kijev megmutatta, az ukrán városok elleni csapásokhoz használt orosz repülőterek a mélységi csapások hatótávolságán belül vannak.

Orosz csapatok elfoglalták a Donyeck régióban található Kirovo (ukrán nevén Pivnyicsne) települést – közölte az orosz védelmi minisztérium a szombati hadijelentést ismertetve.

A tárca szombati összesítése szerint a különböző frontszakaszokon az utóbbi egy nap során az ukrán hadseregnek 2425 katonája esett el vagy sebesült meg a harcokban, közülük csaknem 400-an a Kurszkban harcoló ukrán alakulatokból.

Utóbbi frontszakaszon orosz közlések szerint az ukrán hadsereg rohamegységeinek hat támadását verték vissza az orosz légierő és a tűzérségi egységek támogatásával Borki, Bahtinka, Komarovka, Malaja Loknya és Matvejevka térségében.

A tájékoztatás szerint az orosz légierő egyik Szu-34-es harci repülőgépe az ukrán utánpótlási vonalakra mért csapásokat a szomszédos ukrajnai Szumi megye területén, veszteségeket okozva élőerőben és haditechnikában egyaránt. Az orosz védelmi tárca a bombázásról felvételeket is közzétett.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának beszámolója szerint az utóbbi 24 órában 265 tonna humanitárius segély érkezett Kurszk megye területére.

Az orosz védelmi tárca szombati hadijelentésében közölte, hogy az ukrán csapatok augusztus 6-án indított betörése óta az ukrán erők vesztesége Kurszk megyében 8200 halott és sebesült. Emellett az ukrán hadsereg 76 harckocsit, 36 gyalogsági harcjárművet, 67 csapatszállítót és 521 egyéb páncélozott harcjárművet vesztett.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egy amerikai gyártmányú M270-es MLRS rakétatüzérségi indítóállást.

Csehország nem korlátozza Ukrajnát az általa küldött hadianyagok felhasználásában – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szombaton Prágában.

„Csehország nem ad semmiféle utasítást az általa küldött rendszerekhez, fegyverekhez, lőszerhez és a hadianyaghoz. Másrészt őszintén meg kell mondani azt is, hogy nem Csehországból mennek (Ukrajnába) a legszofisztikáltabb fegyverrendszerek, amelyek például nagy hatótávolságúak vagy a szállítót bizonyos stratégiai dilemmák elé állítják” – fejtette ki a cseh diplomácia irányítója újságírók kérdéseire válaszolva.

A külügyminiszter szerint Csehországnak nem kell olyan kérdésekkel foglalkoznia, mint az amerikaiaknak vagy a németeknek, akik ilyen jellegű fegyvereket szállítanak az ukránoknak.

„Úgy vélem, hogy Ukrajnának meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy kihasználja ezeket a fegyverrendszereket, de ez a szövetségeseken múlik. Mi ezeket az országokat soha nem bíráljuk. Ezekre a kérdésekre nekik kell választ adniuk, mi ilyeneket fel sem tehetünk magunknak” – magyarázta a cseh álláspontot Jan Lipavsky.

A cseh minisztert Joseph Borell kül- és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselő csütörtöki kijelentésével kapcsolatban kérdezték.

Borell Brüsszelben kijelentette: Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat,

és lehetővé kell tenni, hogy az országba küldött katonai felszerelésekkel Kijev csapást mérhessen azokra a helyszínekre, ahonnan Oroszország csapást mér rájuk.

„Úgy vélem, hogy Ukrajnának joga van az agresszió elleni védelemhez” – mondta a cseh miniszter, majd leszögezte: Oroszországnak nincs semmiféle joga Ukrajnát támadni. „Ez egyszerű orosz imperializmus, amelyet még csírájában el kell fojtanunk” – tette hozzá.

Az oroszországi Kurszki területre történt ukrán behatolás legitim, és Kijevnek az önvédelemhez való joga indokolja – mondta a Welt am Sontag című német hetilapnak Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki most első alkalommal reagált az orosz területen történő ukrán előrenyomulásra.

„Ukrajnának joga van megvédenie magát. A nemzetközi jog szerint ez a jog nem szűnik meg a határnál” – mondta a lapnak Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy a NATO-t nem tájékoztatták előre Ukrajna terveiről és nem is játszott szerepet bennük.

A NATO-főtitkár közölte:

Ukrajna kockázatot vállal az orosz területen történő előrenyomulással, de Kijev döntése, hogyan folytatja a hadjáratát.

„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világossá tette, hogy a művelettel ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a határ túloldaláról indított orosz támadásokat” – mondta a főtitkár.

„Mint minden hadműveletnek, ennek is megvan a kockázata, de Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan védi meg magát” – tette hozzá. Kijev augusztus 6-án mintegy 10 ezer katonával határon túli műveletet indított a dél-oroszországi Kurszki területen. Kijev állítása szerint mintegy száz település ukrán ellenőrzés alá került, és több mint 1000 négyzetkilométer orosz területet foglaltak el.

Az ukrán betörést a NATO-Ukrajna Tanács szerdai ülésén is megvitatták,

amelyet Kijev kérésére hívtak össze a nagyszabású orosz légicsapások közepette.

Az észak-atlanti szövetséget és Ukrajnát tömörítő tanácsot tavaly hozták létre, hogy lehetővé tegye a szorosabb együttműködést a NATO és Kijev között. Oroszország „súlyos provokációnak” nevezte a kurszki ukrán hadműveletet, és megtorlást helyezett kilátásba.

Tovább nőtt szombatra a Harkiv elleni előző napi orosz légitámadás halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma – közölte Harkiv megye állami közigazgatásának vezetője.

Irányított légibomba csapódott be pénteken a kelet-ukrajnai nagyváros egyik 12 szintes lakóházába, amely kigyulladt és részben leomlott – közölték ukrán vezetők. A halálos áldozatok száma péntekhez képest szombatra legkevesebb hatról hétre emelkedett, a sebesülteké pedig megduplázódott, legkevesebb 97-en vannak.

A legutóbbi halálos áldozat egy 14 éves lány, a sebesültek között huszonkét kiskorú van – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója.

Harkiv, amely a háború előtt Ukrajna második legnépesebb városa volt, 30 kilométernyire fekszik az orosz határtól, és gyakran orosz támadások célpontja.

Az ukrajnai fronton az összecsapások száma egy nap alatt 200-ra nőtt a kijevi vezérkar pénteki jelentése szerint. A leghevesebb harcok a Donyeck megyei stratégiai fontosságú csomópont, Pokrovszk körül folytak, ahol az orosz hadsereg felgyorsította az előrenyomulást. Illetékesek éjszakai közlése szerint a régóta vitatott ellenőrzésű Karlivka faluban az orosz haderőnek sikerült felvonnia az orosz zászlót.

Az ukrán légvédelem nyolc megyében 24-drónt lelőtt az orosz hadsereg által indított 52 közül – jelentette szombaton a légierő. A Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményében az ukrán légierő azt írta, hogy 25 Sahíd drónt lelőttek, három másik Oroszország és Fehéroroszország felé repült tovább. Sebesültekről, illetve súlyosabb anyagi kárról nem érkeztek jelentések.

Az éjszaka folyamán több alkalommal is légiriadó volt a dróntámadások miatt, az emberek óvóhelyekre menekültek. Kijevben, ahol legalább négy órán át tartott a légiriadó, a héten legalább négy dróntámadás volt – közölték helyi vezetők.

A városra támadó valamennyi drónt lelőtték, nagyobb károk nem keletkeztek – közölték kijevi városi vezetők.

Az ukrán légvédelem drónokat lőtt le a közép-ukrajnai Poltava, Cserkaszi, Kirovohrad és Dnyipropetrovszk megyékben is, valamint az ország északi részén fekvő Csenyihiv és Szumi, délen pedig Mikolajiv megyében. Az ukrán légierő azt is közölte, hogy az orosz haderő öt rakétát is kilőtt, de további részletekre nem tért ki.