tóth gabi
Szembesítik álláspontjaikat a háborúról.
Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2019. szeptember 25-én New Yorkban (Fotó: AFP)
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke és jelenlegi republikánus elnökjelöltje bejelentette, hogy pénteken reggel találkozni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel New Yorkban.
Trump elmondása szerint a találkozóra 9:45 körül kerül sor a Trump Towerben. Az információk szerint Zelenszkij meghosszabbította amerikai tartózkodását, hogy részt vehessen ezen a megbeszélésen.
A Magyar Nemzet korábban már megírta, hogy a volt amerikai elnök leszögezte: fegyvereket és katonákat sem küldene az orosz–ukrán háborúba, ha ő lenne az elnök. Egy észak-karolinai kampányrendezvényen Donald Trump volt elnök kijelentette, hogy Ukrajnának át kellett volna adnia egy kis területet Moszkva megnyugtatása és az orosz–ukrán háború elkerülése érdekében. A republikánusok elnökjelöltje Volodimir Zelenszkijt is élesen bírálta.
Továbbra is dollármilliárdokat adunk egy olyan embernek, aki nem hajlandó alkut kötni
– fogalmazott Trump, aki leszögezte, hogy ha ő lesz az elnök, lezárja az orosz–ukrán háborút.
Ahogy fogalmazott:
Az amerikai anyukák és apukák nem akarják, hogy a gyerekeik Ukrajnában és Oroszországban harcoljanak, és nem fogjuk hagyni, hogy a katonáink az óceán túlpartján haljanak meg.
A republikánus elnökjelölt kiemelte: Ukrajna eltűnt, ez már nem Ukrajna többé. Soha nem lehet pótolni a elrombolt városokat és településeket, és soha nem lehet pótolni a háborúban megölt embereket.
Zelenszkij csütörtökön már találkozott Joe Biden jelenlegi amerikai elnökkel és Kamala Harris demokrata elnökjelölttel is. Mindketten megerősítették Ukrajna támogatását az orosz invázióval szemben, de mint beszámoltunk róla, a nyugati országok jelenleg csak a határ menti orosz erők elleni támadásokra engedélyezték a rakéták bevetését. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij hiába könyörgött Bidennek a korlátozások feloldása érdekében, csalódottan hagyta el a Fehér Házat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)
A nyugati országok jelenleg csak a határ menti orosz erők elleni támadásokra engedélyezték a rakéták bevetését. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij hiába könyörgött Bidennek a korlátozások feloldása érdekében, csalódottan hagyta el a Fehér Házat.
Volodimir Zelenszkij még a két és fél éve tartó háború győzelmi tervével is megjelent a találkozón, de Washington nem jelentett be változást a távolsági rakéták használatában. Ez kevesebb mint 24 órával azután történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetett arra, hogy egy nagyméretű hagyományos légicsapás Oroszország ellen, amelyet a Nyugat által támogatott Ukrajna indítana, nukleáris válaszreakciót válthatna ki.
Oroszország nem fog győzni. Ukrajna fog győzni, és mi minden lépésben támogatni fogjuk önöket
– mondta Biden a Zelenszkijjel a Fehér Házban tartott találkozójuk után.
A megbeszélés előtt Biden ígéretet tett arra, hogy fokozza az amerikai támogatást Ukrajna számára.
Az Egyesült Államok 5,5 milliárd dollárt tesz elérhetővé katonai támogatásként. Joe Biden közleménye szerint az 5,5 milliárd dollár (mintegy 1700 milliárd forint) az amerikai kongresszus által korábban megszavazott keret teljes felhasználását jelenti. Az elnök azt is közölte, hogy Ukrajna nagy távolságú támadóképességének erősítése érdekében arról határozott, hogy országa nagy lőtávolságú eszközökkel, azaz precíziós támadásra alkalmas JSOW típusú siklóbombákkal látja el az ukrán haderőt.
Joe Biden egyben bejelentette, hogy az amerikai védelmi minisztérium 2,4 milliárd dollár további kiegészítő biztonsági támogatásra adott megbízást az Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében, ami gyártási megrendelést jelent, és ezúttal légvédelmi eszközökre, valamint drónokra és egyéb eszközökre, az ukrán védelmi ipar erősítésére vonatkozik.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Ukrajinszk települést – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a korábban 10 500 lakosú városban az előzetes becslések szerint másfél-háromezer civil maradhatott, akiknek az orosz hadsereg most segítséget nyújt. Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A harkivi és a donyecki régióban 13 az orosz erők által visszavert ellentámadások száma, Kurszk megyében pedig egy ellentámadási és három – a határon át tervezett – betörési kísérletet hiúsítottak meg.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között több, a hadiipart ellátó energetikai létesítményt, egy katonai repülőtér infrastruktúráját, 12 tábori lőszerraktárt, valamint két harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, öt darab 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, egy nagy hatótávolságú Neptun irányított rakétát, három francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 45 drónt.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy támadás érte a Hmelnyickij megyei Sztarokosztjantyiniv repülőterét, ahol amerikai F-16-os vadászgépek állomásozhattak.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között 12 páncélozott harcjárművet veszítettek. A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 17 400 embert, 130 harckocsit, 62 gyalogsági harcjárművet, 95 páncélozott személyszállító járművet, 824 páncélozott harcjárművet, 525 gépkocsit, 142 tüzérségi löveget és 31 sorozatvetőt veszített. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben hat tűzoltó sebesült meg ukrán tüzérségi csapás következtében.
Katar moszkvai nagykövetségén csütörtökön Oroszország kilenc gyermeket adott át ukrajnai rokonainak. Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman elmondta, hogy a csoportban nyolc 12 és 17 év közötti fiú és egy 17 éves lány volt. Többen közülük a nagyszüleiknél tartózkodtak Oroszországban.
A Kommerszant gazdasági napilap szerint szerdán szintén katari közvetítéssel négy, az ukrán fél által átadott gyermek tért vissza Oroszországba. A lap szerint eddig 62 családból összesen 80 gyermeket egyesítettek ukrajnai és harmadik országbeli rokonaival, 13 gyermek pedig oroszországi családjához tért vissza.
Lvova-Belova szerint még 18 gyerek vár az oroszországi rokonságával való újraegyesítésére. Közülük nyolcan Európában vannak: Svájcban, Németországban, Lengyelországban és Hollandiában. Az orosz gyermekjogi ombudsman szerint Ukrajnával könnyebb tárgyalni ebben a kérdésben, mint az uniós országokkal.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) arról tájékoztatta a RIA Novosztyi hírügynökségett, hogy eddig 785, Ukrajna oldalán harcoló külföldi „zsoldos” ügyében nyújtott be vádiratot a bíróságra.