Zelenszkij egy amerikai lőszergyárban

Pennsylvania állam egyik hadianyaggyártó üzemében tett látogatást Volodimir Zelenszkij vasárnap, ahol az ukrajnai háborúban kritikusan fontos lövedékeket gyártanak.

Az ukrán elnök a hadsereg scrantoni lőszergyárában (Scranton Army Ammunition Plant) tett látogatással kezdte meg az Egyesült Államokban töltött hetét, amelynek során további támogatásokra próbálja ösztönözni Ukrajna nemzetközi partnereit.

Matt Cartwright, a látogatáson jelen lévő demokrata kongresszusi képviselő elmondta, hogy az ukrán elnök köszönetet mondott az eddigi támogatásért, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

még több lőszerre van szükség.

A scranton-i üzem egyike azon néhány amerikai gyártóhelynek, ahol 155 milliméteres lövedéket állítanak elő. Ilyen lőszereket használnak a nyugati szövetségesek által szállított tarackokban, amelyek lőtávolsága 24-32 kilométer, így a célpontokat viszonylag védett távolságból képesek elérni.

Az Egyesült Államok a háború során eddig már mintegy

3 millió 155 milliméteres lövedéket szállított Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij a hét folyamán részt vesz és beszédet mond az ENSZ Közgyűlésének éves kiemelt ülésén, valamint kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén is ott lesz. A BT tanácskozását az Egyesült Államok kezdeményezésére hívták össze, azon az amerikai felet Antony Blinken külügyminiszter, Oroszországot pedig Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli.

Az ukrán elnök a The New Yorker című lapban vasárnap megjelent interjúban „szörnyű gondolatnak” nevezte azt a lehetőséget, ha Joe Biden amerikai elnök nem állna a háború lezárására kidolgozott „győzelmi terve” mellé. Zelenszkij megfogalmazása szerint „ez azt jelentené, hogy Biden nem akar olyan módon véget vetni a háborúnak, ami Oroszországot fosztja meg a győzelem lehetőségétől”. Szerinte ebben az esetben nagyon hosszú és kimerítő háborúra kell számítani, ami rendkívül sok ember halálát okozza, de hozzáfűzte: „Bident semmiért nem tudnám hibáztatni”.

Az ukrán politikus a tervek szerint csütörtökön Washingtonba utazik, ahol Joe Biden elnökkel és Kamala Harris alelnök, demokrata elnökjelölttel is találkozik.

Értesülések szerint Volodimir Zelenszkij találkozik Donald Trump volt amerikai elnökkel és elnökjelölttel is, de ezt egyelőre nem erősítették meg.

Az ukrán „győzelmi terv” olyan döntésekre épül, amelyeket a partnerországoknak októbertől decemberig kell meghozniuk – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott közös sajtótájékoztatójukon.

Az államfő leszögezte, hogy nem akar ettől több részletet nyilvánosságra hozni, mielőtt megbeszélné a tervet Joe Biden amerikai elnökkel, akivel a tervek szerint a jövő héten találkozik. „A tervvel kapcsolatos döntések nagyrészt konkrétan tőle függnek. Más szövetségesektől is, de vannak pontok, amelyek kifejezetten az Egyesült Államok akaratán és támogatásán múlnak. Nagyon remélem, hogy támogatni fogja ezt a tervet” – mondta Ukrajna elnöke. Hangsúlyozta, hogy a terv megvalósítása gyors döntéseket igényel a partnerektől. „Hiszünk abban, hogy ha ezek a döntések megszületnek, a terv működni fog” – szögezte le Zelenszkij.

Az elnök szerint „maximálisan érdemi” tárgyalásokat folytattak pénteken Ursula von der Leyennel, akivel szinte minden kulcsfontosságú kérdést megvitattak, beleértve a biztonsági és az energetikai szektort érintőket is.

Egyúttal köszönetet mondott az Európai Bizottság elnökének minden erőfeszítéséért, hogy az EU Ukrajnának még több támogatást nyújtson a téli fűtési szezonra. Hozzátette, hogy szót ejtettek Ukrajna uniós csatlakozásáról, a tárgyalások ütemezéséről és a következő Ukrajna–EU csúcstalálkozóról is.

„A lehető leggyorsabban meg kell mutatnunk Európa és Ukrajna teljes erejét” – szögezte le Zelenszkij. Az államfő rátérve az Oroszországot sújtó nyugati büntetőintézkedésekre figyelmeztetett: „az agresszornak nem szabad lehetőséget adni arra, hogy alkalmazkodhasson a nyomáshoz. Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak korlátozni kell a szankciók megkerülésére szolgáló rendszereket, hanem újakat is be kell vezetni”.

Ursula von der Leyen a tájékoztatón kijelentette, lenyűgözi, hogy Ukrajna milyen gyorsasággal és milyen magas színvonalon halad előre az európai uniós csatlakozási folyamatában.

A bizottság elnöke hangsúlyozta: az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy az ukrán energetikai létesítményeket érő rendszeres orosz csapások ellenére folyamatos energiaáramlást biztosítson Ukrajnába, illetve az országon keresztül.

Orosz légicsapás érte vasárnapra virradóra Harkiv városát huszonegy embernek okozva sebesülést – tudatták az ukrán hatóságok.

A tájékoztatás szerint egy siklóbomba robbant fel egy emeletes épület bejárata előtt. A sebesültek között három gyermek is van, a lakóház mintegy 80 lakóját evakuálták. Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója szerint ketten, egy 17 éves fiú és egy 39 éves nő súlyos sebesüléseket szenvedtek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a bombatámadást, s ismételten a kijevi vezetés nyugati partnereihez fordult további segítségért az orosz légicsapások elhárítása végett. „Ukrajnának teljes körű, nagy hatótávolságú csapásmérő képességekre van szüksége, dolgozunk partnereink meggyőzésén” – írta a közösségi médiában tett bejegyzésében az ukrán elnök.

A dnyipropetrovszki régióban egy orosz dróncsapás következtében szombaton ketten vesztették életüket a helyi kormányzó közlése szerint.

A keleti Kurahove településen, amely az orosz erők előrenyomulásának egyik csapásiránya, tüzérségi tűzben egy ember vesztette életét a regionális ügyészség szerint.

Szumi régió hatóságai pedig orosz légicsapásokról számoltak be a helyi energetikai infrastruktúra létesítményei ellen Sosztka településén. Az ukrán légierő állítása szerint a vasárnapra virradóra indított mintegy 80 orosz drónból az ukrán légvédelem lelőtt 71-et.

Hat továbbit pedig elektronikai hadviselési eszközökkel semlegesítettek az ukrán légierő Telegram-csatornáján közzétett beszámoló szerint. Utóbbi közlemény szerint Oroszország kilőtt két irányított rakétát Luhanszk területéről, azt azonban az ukrán fél nem tárta fel, hogy mi lett ezek sorsa.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter az Obozrevatyel hírportál szerint arról számolt be, hogy a kijevi vezetés nyugati partnereivel amerikai gyártmányú F-16-os harci repülőgépeken kívül Gripen és Eurofighter Typhoon típusok átadásáról is tárgyal.

„Már vannak megállapodásaink F-16-osok és Mirage-ok átadásáról. Folynak a megbeszélések Gripen és Eurofighter Typhoon vadászrepülők ügyében. Hamarosan lesznek eredmények, amelyeket bejelenthetünk” – mondta a védelmi tárcavezető.

Zelenszkij korábban úgy nyilatkozott, hogy a Kijev partnerei által eddig ígért F-16-osok mennyisége „csekélység”, Ukrajnának ugyanis legalább 128 ilyen vadászrepülőgépre lenne szüksége.

Az ukrán hadsereg több pénzt kap az orosz támadás elleni harcra a Volodimir Zelenszkij elnök által aláírt új törvény értelmében, amelyet korábban már elfogadott a parlament.

A helyi média szombati beszámolói szerint az új törvény 500 milliárd hrivnyával (mintegy 12 milliárd dollárral) növeli a katonai kiadásokat. A növelést hitelekből, adókból, valamint a dohány- és üzemanyagvámok emeléséből finanszírozzák. Az emelésből még ebben a hónapban ki kell fizetni a katonáknak járó frontszolgálati juttatásokat.

Az ukrán parlament szerdán fogadta el a folytatódó háború miatt szükségessé vált pótköltségvetést, amely mintegy 13 százalékkal, Ukrajna történetében rekordnak számító 90,5 milliárd dollárnak megfelelő összegre növeli a költségvetési kiadásokat. A több mint két és fél éve tartó háborúban Ukrajna saját bevallása szerint 98 milliárd dollár pénzbeli támogatást kapott külföldről.