Hangsúlyozta, hogy Kijev most a „győzelmi terv” jóváhagyására vár Joe Biden amerikai államfőtől. Zelenszkij beszédét az Európai Bizottság YouTube-csatornája közvetítette.

„Ami a tervünket illeti. Egy újságíró tegnap feltette nekem a kérdést: mi történik, ha Biden elnök nem támogatja a tervüket? Van B-terv? Őszintén válaszoltam, hogy már a B-tervben vagyunk, ebben élünk és harcolunk” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal való konfliktus pontját 2024-ben kell kitűzni. Szerinte a helyzet megoldása érdekében egy második „békecsúcsot” kell tartani, amelynek eredménye a probléma végleges megoldása lesz. Zelenszkij ugyanakkor kitartott amellett, hogy a konfliktus lezárásának egyetlen módja az általa javasolt „békeformula”.

Korábban kiderült, hogy Zelenszkij terve a konfliktus megoldására nyugati fegyverekkel történő csapásokat tartalmaz orosz területekre. Az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Szerhij Lescsenko elmondta, hogy a terv közvetlenül attól függ, hogy Kijevnek engedélyezik-e a külföldi fegyverek használatát a támadásokhoz.

Szeptember 19-én Zelenszkij bejelentette, hogy a „győzelmi terv” teljesen készen áll. Elmondása szerint a „kulcsfontosságú hangsúlyokat” is kijelölték.

Az ukrán „győzelmi terv” olyan döntésekre épül, amelyeket a partnerországoknak októbertől decemberig kell meghozniuk – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott közös sajtótájékoztatójukon.

Az államfő leszögezte, hogy nem akar ettől több részletet nyilvánosságra hozni, mielőtt megbeszélné a tervet Joe Biden amerikai elnökkel, akivel a tervek szerint a jövő héten találkozik. „A tervvel kapcsolatos döntések nagyrészt konkrétan tőle függnek. Más szövetségesektől is, de vannak pontok, amelyek kifejezetten az Egyesült Államok akaratán és támogatásán múlnak. Nagyon remélem, hogy támogatni fogja ezt a tervet” – mondta Ukrajna elnöke. Hangsúlyozta, hogy a terv megvalósítása gyors döntéseket igényel a partnerektől. „Hiszünk abban, hogy ha ezek a döntések megszületnek, a terv működni fog” – szögezte le Zelenszkij.

Az elnök szerint „maximálisan érdemi” tárgyalásokat folytattak pénteken Ursula von der Leyennel, akivel szinte minden kulcsfontosságú kérdést megvitattak, beleértve a biztonsági és az energetikai szektort érintőket is.

Egyúttal köszönetet mondott az Európai Bizottság elnökének minden erőfeszítéséért, hogy az EU Ukrajnának még több támogatást nyújtson a téli fűtési szezonra. Hozzátette, hogy szót ejtettek Ukrajna uniós csatlakozásáról, a tárgyalások ütemezéséről és a következő Ukrajna–EU csúcstalálkozóról is.

„A lehető leggyorsabban meg kell mutatnunk Európa és Ukrajna teljes erejét” – szögezte le Zelenszkij. Az államfő rátérve az Oroszországot sújtó nyugati büntetőintézkedésekre figyelmeztetett: „az agresszornak nem szabad lehetőséget adni arra, hogy alkalmazkodhasson a nyomáshoz. Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak korlátozni kell a szankciók megkerülésére szolgáló rendszereket, hanem újakat is be kell vezetni”.

Ursula von der Leyen a tájékoztatón kijelentette, lenyűgözi, hogy Ukrajna milyen gyorsasággal és milyen magas színvonalon halad előre az európai uniós csatlakozási folyamatában.

A bizottság elnöke hangsúlyozta: az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy az ukrán energetikai létesítményeket érő rendszeres orosz csapások ellenére folyamatos energiaáramlást biztosítson Ukrajnába, illetve az országon keresztül.

Egy további, mintegy 160 millió eurós pótlólagos támogatásról van szó, amely hozzá fog járulni Ukrajna áramszükséglete 25 százalékának fedezéséhez” – mondta a bizottsági elnök Kijevben újságíróknak. „Nyolcadik kijevi látogatásomra döntő időpontban kerül sor. Két hét múlva megkezdődik a fűtési szezon, és Oroszország az ukrán energetikai infrastruktúra ellen intézett kíméletlen támadásaival a lehető legnagyobb kárt akarja okozni” – mondta. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) korábban azt közölte, hogy az ukrajnai energetikai infrastruktúra nagy nyomás alatt áll az erő- és fűtőművekre, átviteli hálózatokra mért orosz csapások miatt. Rendszeresek az áramkimaradások és vízszolgáltatási problémák, és a helyzet csak rosszabbodhat, ha a napok rövidebbek és hidegebbek lesznek.

Von der Leyen elmondta továbbá, hogy Zelenszkijjel egy, a hét vezető nyugati ipari ország (G7) által egyeztetett kölcsönről is fog tárgyalni, amelyben az EU is részt venne. A G7 tagjai júniusi csúcstalálkozójukon határoztak az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítségről. Az 50 milliárd dolláros (44,8 milliárd euró) hitelt a befagyasztott orosz vagyon kamatnyereségéből finanszíroznák. Az EU képviselői rendszeresen részt vesznek a G7-ek találkozóin.

Az Európai Bizottság 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt javasol Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként, a pénzügyi támogatás az ország sürgős költségvetési szükségleteinek kielégítését támogatná – tájékoztatott az uniós testület pénteken.

Az Európai Bizottság közleménye megjegyezte: Ukrajna költségvetési szükségletei jelentősen megemelkedtek az egyre intenzívebb és elhúzódó orosz támadásokkal szemben.

Az uniós testület hitelezési együttműködési mechanizmus létrehozását javasolta, amely támogatná az EU-t és a G7-partnereket abban, hogy 45 milliárd euróig terjedő összegben hitelt nyújtsanak Ukrajnának. A mechanizmus olyan támogatást nyújt Ukrajnának, amelyet az orosz központi banknak az európai bankokban tárolt, majd befagyasztott vagyoni eszközeiből származó profitot hasznosítja. Ukrajna felhasználhatja a támogatást az EU-tól és a G7-kezdeményezésben részt vevő más pénzügyi támogatóktól kapott hitelek visszafizetésére.

A javaslat hatálybalépése előtt az Európai Parlamentnek és az EU-tagállamok tanácsának minősített többségű jóváhagyása szükséges.

Az Ukrajna elleni orosz háború 2022. február 24-i kezdete óta az EU és tagállamai, valamint az európai pénzügyi intézmények együttesen 118,3 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt nyújtottak Ukrajna háborús erőfeszítéseinek és gazdaságának támogatására, az alapvető szolgáltatások fenntartására, valamint az újjáépítésre, a humanitárius segítségnyújtásra és a háború elől menekülőknek nyújtott segítségre.

Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően jelenleg évi 2,5-3 milliárd euróra becsülik. Ezek a rendkívüli bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani – tájékoztattak.

Májusában az uniós tanács úgy határozott, hogy ezeket a bevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, majd július végén 1,5 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre Ukrajna támogatására.

Zelenszkij a "győzelmi terv" jóváhagyására vár