Újabb tüntetéssorozat Franciaországban

Franciaország-szerte ezrek vonultak az utcára szombaton, hogy Michel Barnier kormányfői kinevezése ellen tiltakozzanak.

Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön nevezte ki a 73 éves konzervatív politikust, az Európai Unió korábbi Brexit-tárgyalóját miniszterelnöknek, véget vetve ezzel a két hónapja húzódó keresgélésnek.

Macron váratlanul július 7-re előrehozott parlamenti választásokat írt ki, miután pártja az európai parlamenti választásokon alulmaradt a jobboldali Nemzeti Tömörüléssel szemben. A választás eredményeként azonban háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sem lett elég mandátuma a többségi kormányzáshoz.

Barnier első interjújában, péntek este arról beszélt, hogy mivel kormányának nincs egyértelmű többsége, a konzervatívok mellett Macron táborából és remélhetőleg a baloldalról is csatlakoznak majd hozzá.

Az új miniszterelnök szombaton folytatta a kormányalakítási tárgyalásokat. Barnier egyik legfontosabb és legnehezebb feladata a 2025-ös költségvetés lesz, mivel nagy nyomás nehezedik az országra, hogy csökkentsék a hiányt.

A baloldal azonban Macront Barnier felkérése miatt a demokrácia elárulásával és a választás ellopásával vádolja, mivel az államfő nem a júliusi szavazáson győztes Új Népfront baloldali szövetség jelöltjét nevezte ki kormányfőnek.

Az Elabe közvélemény-kutató cég pénteken közzétett felmérése szerint a franciák 74 százaléka véli úgy, hogy Macron semmibe vette a választások eredményét, 55 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy ellopta azt.

Az Engedetlen Franciaország (LFI) által vezetett baloldal támogatói, a szakszervezetek és diákszervezetek szombatra demonstrációkat szerveztek. Az LFI szerint mintegy 130 tüntetésen vonultak utcára a tiltakozók országszerte.

Vajúdnak a hegyek: egér születik” – így jellemezte egy zöldpolitikus azt a csütörtöki pillanatot, amikor „felszállt a fehér füst”: a 73 éves Michel Barnier korábbi belső piaci uniós biztost nevezte ki kormányfőnek Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. A mintegy hatvan napja ügyvezető kormánnyal sodródó ország új kormányfőjelöltjének egy végletekig megosztott, hárompárti nemzetgyűlésben kéne életképes kabinetet alakítania a hatalomra eredménytelenül törekvő, bosszúszomjas baloldali Új Népfront ellenszelében.

„Jelöltsége megbékélést jelenthet egy kényes időszakban” – e szavakkal jellemezte a Köztársaságiak egyik politikusa a Michel Barnier-nek adott kormányalakítási mandátumot.

Brexites tapasztalatokkal

A parlamenti választások június 16-i, második fordulója után hatvan nappal kinevezett gaulle-ista gyökerekkel rendelkező, konzervatív, 73 éves Barnier, az V. köztársaság történetének legidősebb miniszterelnöke kapott mandátumot kormányalakításra. Négy alkalommal volt miniszter, kétszer európai biztos, és Barnier volt az Európai Unió Brexit-főtárgyalója.

A Köztársaságiak kongresszusán, 2021-ben indult az elnökjelöltségért, ám az első fordulóban elbukott. Barnier jelölése

jelzi a parlamenti választások első fordulóját megnyerő Nemzeti Tömörülés politikai súlyát:

a konzervatív párt meghatározó figurája, Marine Le Pen határozott ellenkezése miatt nem nevezte ki Macron saját korábbi jelöltjét, Xavier Bertrand-t kormányfőnek.

„Nem izgulok”

A kormányalakításhoz elegendő mandátummal nem rendelkező, ám komoly informális hatalommal bíró Nemzeti Tömörülés egyértelművé tette, hogy kizárólag olyan miniszterelnök-jelöltet támogat

„aki foglalkozik a bevándorlás, a biztonság és a franciák vásárlóerejének kérdéseivel,

és aki tiszteletben tartja a Nemzeti Tömörülést, mint vezető politikai erőt”.

„Nem izgulok” – idézte a Le Figaro a derűsen nyilatkozgató Barnier-t, ám a vezető francia pártok megosztottsága kevésbé nyugodt kormányalakítást vetít előre.

„Kit akarunk becsapni? Ez egy igazi botrány!” – háborgott Barnier kinevezésének hírére Marine Tondelier, a Zöldek országos titkára, aki így jellemezte Macron teljesítményét: „Vajúdnak a hegyek: egér születik!” Hozzátette: ha Európa bármely más szegletében történne, ami most Franciaországban történt, hatvan napon keresztül, azt demokratikus szempontból sajnálatosnak tartanánk.

Rendszerválság?

„Barnier kezében van most Franciaország sorsa. Meg kell találnia a parlamenti utat, hogy rendet tegyen határainkon, utcáinkon és az ország pénzügyi helyzetében” – reagált az egyre inkább balra tolódó konzervatív Valérie Pécresse, a Köztársaságiak korábbi politikusa.

„Várjuk, hogy mi lesz Barnier politikai programja!"

A 73 éves konzervatív politikus vezette már a környezetvédelmi, a mezőgazdasági és a külügyi tárcát is Franciaországban. A Romano Prodi vezette Európai Bizottságban a regionális politikáért felelős biztosi posztot töltötte be, a José Manuel Barroso vezette testületben pedig belső piaci biztos volt, majd uniós részről ő vezette az Egyesült Királyság kiválásáról szóló tárgyalásokat.

Franciaországban az előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma az önálló kormányzáshoz.

A kulcskérdés jelenleg az, hogy Barnier kormányának sikerül-e elérnie a tervezett reformok elfogadását a megosztott parlamentben.

Az új miniszterelnökre komoly megmérettetés vár, mivel az ország 2025-ös költségvetésének előkészítésére szánt idő is a végéhez közeledik. Amennyiben a többi párt nem elégedett az eredményekkel, az bizalmatlansági indítványt benyújtásához is vezethet.

Emmanuel Macron elnök több potenciális miniszterelnök-jelöltről konzultált az elmúlt hetek során, de egyikük sem rendelkezett elég támogatottsággal egy stabil kormány megalakításához, ami a kiválasztás legfontosabb kritériuma volt.

A francia Nemzeti Tömörülés (RN), amely a júliusi előrehozott választásokat követően a francia parlament legnagyobb pártjává vált, már csütörtökön jelezte, hogy bizonyos feltételek mellett „nem utasítják el azonnal” Barnier kinevezését.

Az uniós biztosi pozíciókat is megjárt Barnier kitartóan Európa-párti, karrierpolitikus, de a 2021-es elnökválasztás konzervatív jelöltségére pályázva keményebb hangvételű beszédet mondott, amelyben kiemelte, hogy Franciaországban ellenőrizhetetlenné vált a bevándorlás – ezt a nézetet a Nemzeti Tömörülés is osztja.

Macron azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon pártja alulmaradt Nemzeti Tömörüléssel szemben.

A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.

A köztársasági elnök azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz.

A Le Monde című napilapban szombaton közölt reprezentatív felmérés – amelyet az Ipsos közvéleménykutató intézet július 26. és augusztus 1. között 11 204 választópolgár megkérdezésével készített – rávilágított arra, hogy a választók 67 százaléka azt gondolja, hogy Emmanuel Macron döntése a képviselőház feloszlatásáról negatív következményekkel járt Franciaországra nézve.

A felmérés szerint a franciák nagyfokú bizalmatlansággal viseltetnek a politikai elittel és az intézményekkel szemben, annak ellenére, hogy a parlamenti választásokon nagyon magas volt a részvételi arány.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy az egyes politikai blokkok szavazói nem hajlandók kompromisszumokra a kormányzáshoz szükséges koalíciókötés érdekében.

A megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy nem bízik az új nemzetgyűlésben, és 56 százalékuk negatívan értékelte a választási eredményeket. Ez az arány a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés szavazói körében 86 százalékos.

Az elutasítás ugyanakkor nemcsak az intézményekre vonatkozik, a politikai szereplőkről alkotott kép is különösen negatív a közvéleményben. A felmérésben vizsgált 19 politikus közül egyikről sincs pozitív véleménye a választóknak.

Leginkább a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont utasítják el, 13 százalékos pozitív és 83 százalékos negatív véleménnyel. Őt követi az államfő, akinek az elutasítottsága 69 százalékos, a franciák 27 százaléka van csak jó véleménnyel az elnökről.

A volt szocialista államfőt, Francois Hollande-ot, aki képviselőként tért vissza a közéletbe, a megkérdezettek 67 százaléka utasítja el és 27 százalékuk értékeli pozitívan, míg a jobbközép Köztásaságiak elnökéről, Éric Ciottitól a megkérdezettek 24 százalékának van jó véleménye, 65 százalékának pedig negatív.

A felmérés a nemzetgyűlés háromosztatúságáról kialakult véleményt is vizsgálta. Bár a franciák 76 százaléka arányosabb választási rendszert szeretne, a kompromisszumkészség egyik táborban sem mutatkozik.

Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség kormányra kerülését csak a baloldali szavazók szorgalmazzák,

az Új Népfront és az elnöki tábor közötti koalíciót csak a baloldali és az elnöki szavazók látnák szívesen, és hasonló a helyzet a jobboldalon is a különböző forgatókönyvek kérdésében.

Összességében mindegyik tömb kormányalakítását a francia választóknak bizonyos hányada támogatja. Az Új Népfront koalícióját a válaszadók 47 százaléka, az elnöki tábor és a jobbközép Köztársaságiak koalícióját 48 százaléka, míg a Nemzeti Tömörülés által alakított kormányt 45 százaléka támogatná.

A franciák megosztottak Emmanuel Macron esetleges lemondását illetően is. A válaszadók 51 százaléka szeretné, ha az elnök távozna. Ez az arány a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaország táborában a legmagasabb, 77 százalékos, de Marine Le Pen szavazóinak 76 százaléka is ezt szeretné.