Hatvanezer katonát irányítottak át az oroszok Kurszkba

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Zavitne települést, és a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult az elmúlt nap folyamán, miközben 11 ukrán támadást és ellentámadást vert vissza – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca összesítése a „különleges hadművelet” övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát csaknem 2100-ban, az oroszországi Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig mintegy 370-ben adta meg.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy lőszergyárat, egy személyzet nélküli hajókat tároló raktárt, külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes telepítési pontját, hét tábori lőszerraktárt, négy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két-két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró, illetve vontatott tarackot, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, öt francia HAMMER irányított légibombát, egy Vilha-rakétát, továbbá 27 légi és 11 tengeri drónt.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között 17 páncélozott harcjárművet és két amerikai M270-es MRLS sorozatvetőt vesztettek.

Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 10 100 embert, 81 harckocsit, 41 gyalogsági harcjárművet, 72 páncélozott személyszállító járművet, 589 páncélozott harcjárművet, 325 gépkocsit, 74 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszített.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Csütörtökre négyen meghaltak a súlyos sebesültek közül a donyecki Szokol piacot szerdán ért ukrán tüzérségi találat nyomán.

Az orosz főváros egyik kerületi bírósága csütörtökön távollétében nyolcévi szabadságvesztésre ítélte Alakszandr Slak bloggert és testépítőt, az orosz hadsereg rágalmazása címén.

A 2020 óta külföldön élő Slak egy Instagram-videóban azt állította, hogy a kahovkai erőmű gátját tavaly júliusban az orosz fél robbantotta fel. Moszkvában sajtójelentések szerint a hatóságok őrizetbe vettek egy 55 éves helyi férfit, aki légvédelmi rendszereket filmezett.

Az ukrán fegyveres erők egy hónappal ezelőtt kezdődött kurszki hadműveletének sikere miatt Oroszország 60 ezer katonát irányított át az oroszországi kurszki régióba – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön.

Az államfő mostani szavai szerint a kurszki hadművelet egyik célja, hogy Oroszország a saját területére vonja vissza csapatait, méghozzá olyan ukrajnai területekről, amelyeken az ukrán csapatok nehézségekkel küzdenek. Azt mondta, hogy az orosz csapatok egy részét a zaporizzsjai és a herszoni régióból vonták ki és irányították a kurszki területre.

Az elnök arról is beszélt, hogy a közép-ukrajnai Poltavában lévő katonai iskolát kedden eltaláló orosz rakéták csupán három percig repültek, és sok ember azért vesztette életét vagy sebesült meg, mert nem érte el az óvóhelyet.

Az ukrán katasztrófavédelem legfrissebb adatai szerint 55-re nőtt a Poltavát ért orosz csapás halálos áldozatainak száma, a sebesülteké pedig 328-ra.

Zelenszkij kommentálta azt is, hogy a nemzetközi elfogatóparancs ellenére nem tartóztatták le Mongóliában az orosz elnököt. Úgy vélekedett, hogy eszerint Ulánbátor Vlagyimir „Putyint jobban tiszteli, mint a nemzetközi jogot”.

Emlékeztetett arra, hogy Mongólia aláírta és ratifikálta a Római Statútumot, így kötelezően teljesítenie kellett volna a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ukrán gyerekek törvénytelen elhurcolása miatt kiadott elfogatóparancsát.

A Donyeck megyei ügyészség csütörtökön arról tájékoztatott, hogy

az orosz erők tüzérségi támadást hajtottak végre a régióban lévő Kosztyantinyivka településen ellen, aminek következtében egy 74 éves férfi meghalt, hat másik helyi lakos pedig megsebesült.

Az ukrán légierő a Telegramon közölte, hogy Oroszország csütörtökre virradóan egy Iszkander-M ballisztikus rakétával és 78 Sahid típusú támadó drónnal támadta Ukrajnát. A légvédelem hatvan drónt lőtt le, 15 eltűnt, kettő az Oroszország területére, egy pedig Fehéroroszországba repült be.

Az ukrán vezérkar csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai háború alatti embervesztesége megközelítette a 622 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 31 tüzérségi rendszert és 42 drónt.

Mind élőerőben, mind haditechnikában nagy veszteségeket szenvednek el az ukrán fegyveres erők, ami a harcképességük elvesztéséhez és fontos frontszakaszok összeomlásához vezethet – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki plenáris ülésén.

„Az ellenség nagyon súlyos veszteségeket szenved. Ez egyrészt a front összeomlásával fenyeget a legfontosabb irányokban, a veszteségek az egész fegyveres erő harcképességének elvesztéséhez vezethetnek, amire mi törekszünk” – mondta az orosz vezető. Putyin szerint Kijev nem érte el a kurszki régióba való betöréssel azt a célját, hogy az orosz hadsereg erőket csoportosítson át más frontszakaszokról, sőt meggyengítette saját állásait a „különleges hadművelet” kulcsirányaiban, az orosz előrenyomulás pedig felgyorsult, az ukrán erőket elkezdték kiszorítani a határ menti övezetekből. Az orosz elnök „nagyon veszélyes terrorcselekménynek” nevezte a kurszki és a zaporizzsjai atomerőmű elleni ukrán támadásokat, megjegyezve, hogy „csak elképzelni lehet, hogy amennyiben tükörválaszt adunk, mi lesz Európának ezzel a részével”.

Megismételte, hogy Oroszország soha nem zárkózott el az Ukrajnával folytatandó tárgyalásoktól, de erre csakis a 2022-ben Isztambulban elért megállapodások alapján hajlandó. Emlékeztetett rá, hogy akkor az ukrán féllel a lehetséges békemegállapodás szinte minden paraméterében sikerült megállapodni, de Nagy-Britannia beavatkozott a folyamatba, és az ukrán hatóságok „más utat választottak”, mert az Egyesült Államok és egyes Európai államok elitje megkísérelt stratégiai vereséget mérni Oroszországra.

„Ez nem sikerül”

– jegyezte meg.

Putyin szerint az ukrán vezetés „az utolsó ukránig” kész harcolni úgy, ahogy annak idején Boris Johnson akkori brit miniszterelnök meghagyta neki. Rámutatott, hogy Kijev a hadkötelesség korhatárának további csökkentésére készül. „Néha az a benyomásom, hogy azok, akik Ukrajnát irányítják, mintha idegen bolygóról érkeztek volna, vagy külföldiek lennének. Egyszerűen nem gondolkodnak. Olyan kolosszálisak a veszteségeik, hogy nem is értem, mit fognak tenni a továbbiakban” – mondta.

Kérdésre válaszolva Putyin Kínát, Brazíliát és Indiát nevezte meg lehetséges közvetítőként. Elismeréssel szólt Sarif Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek az orosz–ukrán fogolycserében játszott szerepéről. Az Ukrajnával folytatandó tárgyalások kilátásaival kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte:

„Tisztában vagyunk vele, hogy kivel van dolgunk.”

„Sajnos vannak olyan emberek, akik nem becsülik meg, nem tisztelik más országok és népek érdekeit, sajnos vannak ilyen emberek. Könnyen megszegnek minden vállalt kötelezettséget, még az aláírt dokumentumokat is”. Ismételten leszögezte, hogy Oroszország Ukrajnában meg fogja védeni a saját érdekeit és mindazokét, akik az orosz nyelv és hagyományok hordozói.

A Telegram-alapító Pavel Durov franciaországi letartóztatásával kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszországnak nem voltak követelései vele szemben. Párizs döntését az üzletember letartóztatásáról „szelektívnek” és „nem túlságosan érthetőnek” nevezte, mivel – mint mondta – más platformok is a Telegramhoz hasonló módon „vétkeznek”.

„Ha ezt teszik Durovval, akkor másokat is le kellene csukni”

– vélekedett. Elmondta, hogy korábban egyszer találkozott Durovval egy Kremlben tartott eseményen. Nem tartott fenn kapcsolatot vele, de kifejezte készségét, hogy ismét találkozzanak az orosz fővárosban.

Kitérve az amerikai elnökválasztásra felidézte, hogy korábban a hivatalban lévő államfőt, Joe Bident nevezte meg favoritjaként. „Ő visszalépett a versenytől, de minden támogatójának azt ajánlotta, hogy támogassák (Kamala) Harris asszonyt. Mi is ezt fogjuk tenni, támogatni fogjuk őt”  – nyilatkozott az orosz elnök. Kifejezte reményét, hogy Harris nem vezet majd be annyi szankciót és korlátozást Oroszország ellen, mint amennyit elnökként korábban a vetélytársa, Donald Trump foganatosított. A plenáris ülésen felszólalt és Putyinnal együtt panelbeszélgetésen vett részt Han Cseng kínai alelnök és Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök.