Újabb sorsdöntő választások zajlanak Németországban

Tartományi parlamenti választások kezdődtek vasárnap reggel a kelet-németországi Brandenburgban. A legutóbbi közvélemény-kutatások alapján szoros verseny várható a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) és a kereszténydemokratáktól (CDU) jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) párt között.

Brandeburgban 2,1 millió választópolgár járulhat az urnák elé. A potsdami tartományi parlamentben általában 88 képviselő ül, de a számuk 110-re is felmehet, mert a választási törvényből fakadóan a német tartományokban a képviselők száma függ a voksok eloszlásától.

A ZDF köztévé csütörtöki felmérése szerint az ellenzéki AfD a voksok 28, az SPD pedig a 27 százalékára számíthat. Nem sokkal korábban a szintén közszolgálati ARD hasonló arányokat mért.

A ZDF felmérése szerint a szövetségi szinten fő ellenzéki párt, a CDU a szavazatok 14 százalékára számíthat Brandenburgban, az év elején megalakult baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) pedig 13-ra.

A 2,5 millió lakosú, Berlin körüli Brandenburg az egyetlen keletnémet tartomány, amelyet 1990 óta folyamatosan az SPD kormányzott különböző koalíciókban. A tartományi miniszterelnök, Dietmar Woidke 11 év óta van hivatalban.

Szeptember elején is volt két tartományi választás Kelet-Németországban, Türingiában az AfD győzött a voksok 32 százalékával, Szászországban pedig a második lett 30 százalékkal, szorosan a CDU mögött.

2021 óta nem volt olyan alacsony a német kormánykoalíció pártjainak, a szociáldemokratáknak (SPD), a Zöldeknek és a szabad demokratáknak (FDP) a támogatottsága, mint ezen a héten. Közben a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a jobboldali Alternatíva Németország (AfD) szavazóbázisa folyamatosan erősödik – derül ki az INSA közvélemény-kutató intézet friss felméréséből, amelyet a Die Welt közölt.

A jobbközép Kereszténydemokrata Unió–Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) három éve a legjobb eredményt érte el az INSA friss felmérése szerint, míg a bevándorlásellenes AfD és a múlt vasárnapi, türingiai és szászországi tartományi választásokon szintén jól szerepelt Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) is erősödött.

Németországban 2025 őszén szövetségi parlamenti (Bundestag) választásokat tartanak, és a trendek a jelzőlámpa-koalícióban részt vevő pártok folyamatos visszaesését mutatják – írja a Die Welt. A legfrissebb felmérés szerint

az SPD, az FDP és a Zöldek együttesen csak a szavazatok 28 százalékát szerezné meg, ami a 2021-es kormányra kerülésük óta mért legalacsonyabb arány.

A 2021-es német szövetségi választásokon a koalíciós pártok a szavazatok 52 százalékát gyűjtötték be.

Az INSA felmérése szerint az SPD mindössze 14 százalékot ért el, a Zöldek tíz százalékon stagnálnak, az FDP pedig 4 százalékkal jelen állás szerint be sem kerülne a Bundestagba.

Pártok támogatottsága Németországban 2024. szeptember 2–8. között (forrás: INSA/Die Welt)

Ezzel szemben a jobbközép CDU/CSU az elmúlt három év a legjobb eredményét érte el (32,5 százalék), majd a Türingiában kormányalakításra készülő AfD következik (19,5 százalék). Az elsősorban protestpártként működő, baloldali BSW támogatottsága 10 százalék, míg a régi baloldali pártokat összefogó Die Linke 2,5 százalékkal szintén nem kerülne be a Bundestagba – írja a Die Welt.

Pártok támogatottsága Németországban*

CDU/CSU: 32,5 százalék (+1 százalékpontos változás)
AfD: 19,5 százalék (+0,5)
SPD: 14 százalék (-1)
Zöldek: 10 százalék (-0,5)
BSW: 10 százalék (+0,5)
FDP: 4 százalék (-0,5)
Baloldal: 2,5 százalék (+/-0)
Egyéb: 7,5 százalék (+/-0)

Olaf Scholz német szövetségi kancellár rohamosan veszít népszerűségéből. A németek körében egyre nő az elégedetlenség vele szemben, és Szociáldemokrata Pártja (SPD) és szövetségesei megsemmisítő vereséget szenvedtek a thüringiai és szászországi tartományi parlamenti választásokon. Ezt megelőzően a párt az európai parlamenti választásokon is gyengén szerepelt, az SPD az e testületbe való választások teljes időszakának legalacsonyabb eredményét érte el. A Vecsernyaja Moszkva Jurij Szvetov politológussal beszélgetett arról, hogy mit tartogat Németország a jövőre nézve, és milyen irányba fog fejlődni.

A szakértő emlékeztetett, hogy először meg kell várni a választásokat Brandenburg tartományban, egy fontos, Berlint körülvevő régióban. Talán Scholz pártja képes lesz revansot venni.

Nézzék meg, milyen aktív lett – hirtelen a békéről beszél, a migráció ellenőrzésének szükségességéről, jó szavakat mond, hirtelen hinni fognak neki – mondta a politológus.

Ha nem kerül sor előrehozott Bundestag-választásra, akkor azt 2025-ben tartják meg. Ez idő alatt sok minden történhet és változhat. Scholz pedig reményt táplál, ahogyan azt már többször is elmondta.

Elmondta, hogy az SPD nehéz helyzetben volt a legutóbbi választásokon. De a párt programot javasolt, és az emberek támogatták” – hangsúlyozta a VM beszélgetőpartnere.

Véleménye szerint Scholz politikai karrierjének vége.

Még egy évig kitart, de aztán mást választanak. A választásokhoz közeledve újra előkerülnek majd a hamburgi munkássága idején elkövetett korrupciós botrányai, majd más incidensek. Tehát valószínűleg béna kacsa lesz, és nem lesz sikeres” – vetette fel Szvetov.

Ennek ellenére Scholz bepróbálkozhat. Most minden nyugati politikus, nem csak ő, azt az álmot dédelgeti, hogy a történelemben maradjon. Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke például úgy akar nyomot hagyni, mint aki győzelmet aratott Ukrajnában.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök is előbújt a feledés homályából, és ő is azt követeli, hogy tegyenek valamit Ukrajna győzelméért. Emmanuel Macron francia elnök pedig sürög-forog, próbál Európa vezetője lenni, de eddig ő is kudarcot vallott” – tette hozzá a szakértő.

Scholz ugyanilyen körülmények között próbál cselekedni: ha előáll egy zseniális tervvel az ukrajnai helyzet megoldására, akkor támogatni fogják az ötletét. Minden nyugati politikus erre fogad.

De mindannyian vesztett lapok. A politikusváltás küszöbén állunk Európában, egy olyan generáció, amelyhez Johnson, Macron és Scholz is tartozik. Őket mások fogják leváltani, mint például Annalena Berbock német külügyminiszter - olyan cinikus és arcátlan. És lehet, hogy támogatni fogják őket” – véli a VM beszélgetőpartnere.

Változások lesznek a német kormányban. De azt látni kell, hogy az Alternatíva Németországért párt sikere a türingiai és szászországi tartományi parlamenti választásokon még nem jelent semmit.

Legalább ezeknek a tartományoknak a kormányába még be kell jutniuk. Nem fognak tudni kormányt alakítani, nincs többségük. Valakivel koalícióra kell lépniük - és kivel, ha még Sarah Wagenknecht Uniója sem hajlandó velük lenni? Wagenknecht pártelnök inkább a kereszténydemokratákkal kötne szövetséget” - mondta a politológus.

Ezért az Alternatíva Németországért vagy más pártoknak olyan fölénnyel kellene nyerniük, hogy kormányt lehessen alakítani. Amíg ez nem történik meg, addig ellenzékben lesznek, és nem tudják befolyásolni a szövetségi napirendet - zárta Svetov.

Kizárta Friedrich Merz, az ellenzéki, jobbközép német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, hogy pártja együttműködjön az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párttal, amely sikeresen szerepelt a múlt hét végén két kelet-németországi régióban megrendezett tartományi választáson.

„Nem kötünk koalíciót az AfD-vel, nem fogunk együttműködni az AfD-vel” – szögezte le Merz a dpa német hírügynökségnek adott interjúban. A CDU Türingiában a második helyre szorult az AfD mögött, amely a szavazatok több mint 32 százalékával megnyerte a vasárnapi választást. Szászországban pedig a CDU csak csekély előnnyel tudott győzni a 30 százalékot szerző AfD előtt.

Mindkét tartományban minden párt jelezte:

kizártnak tartják, hogy együttműködési megállapodást kössenek az általuk szélsőjobboldalinak tartott AfD-vel.

Az év elején megalakult baloldali Sahra Wagenknecht Szövetséggel (BSW) kapcsolatban Merz úgy fogalmazott, az új párt „nagyrészt ismeretlen” a CDU számára. Merz szavai szerint kollégái most próbálják felmérni, hogy a BSW képviselői „készen állnak-e arra, hogy részt vegyenek egy észszerű kormány megalakításában”.

Merz úgy fogalmazott: a CDU az AfD-hez hasonlóan a Baloldallal sem hajlandó együttműködni. A tárgyalásokat a tartományi vezetőkre bízzák majd, mert a „nyugat-németországi komfortzónából osztogatott kéretlen tanácsok nem biztos, hogy segítenek” – fogalmazott a CDU elnöke.

Friedrich Merz a soron következő brandenburgi tartományi választással kapcsolatban arra kérte az embereket, hogy utasítsák el a szélsőséges politikai erőket, és szavazatukkal inkább a centrumot erősítsék.

A szeptember 22-i választások előtt a  szavazóknak azt üzente, hogy vizsgálják meg figyelmesen, mi történt Türingiában és Szászországban, és szavazzanak úgy, hogy a politikai spektrum közepe szerezzen egyértelmű többséget – mondta a CDU-elnök.

A Német Szociáldemokrata Pártról (SPD) elmondta, „az SPD-nek is felelőssége van abban, hogy a jövőben továbbra is stabil politikai többség alakuljon ki a centrumban” – jelentette ki Merz.